Trump visszatért, megbénultak repülőterek, egy súlyos ügy megrázta Franciaországot

Ez egy őrült év volt, mondhatnánk csípőből, ha 2024-et kéne jellemezni a világon történt események tükrében, hiába tűnhet közhelynek. A világ lakosságának jelentős része választott, szavaztak az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Oroszországban, Indiában és Nagy-Britanniában is. Eközben tovább zajlott az orosz–ukrán háború, az izraeli–palesztin konfliktus, és az ezek miatt a hírekbe alig bekerülő, de szintén különösen véres mianmari vagy szudáni polgárháborúk sem csitultak.

Merényletet kíséreltek meg az azóta újra amerikai elnökké választott Donald Trump és Robert Fico szlovák kormányfő ellen is, több súlyos repülőgép-katasztrófa is történt. A Franciaországot megrázó ügyében Gisèle Pélicot-nak sikerült átruháznia a szégyent az erőszaktevőire, és több mint öt év után újranyitották a tűzvész után helyreállított Notre-Dame-ot.

Nagyképes cikkünkben a világ legfontosabb külpolitikai eseményei közül válogattunk.

Az év rögtön egy súlyos légikatasztrófával kezdődött: Japán fő repterén, a tokiói Hanedán egy Airbus A350-es teherszállító repülőgép ütközött a kifutópályán a japán parti őrség De Havilland Canada Dash 8-Q300 gépével. Az utóbbi a január 1-i notói, 504 halottat követelő földrengés térségébe készült ellátmányt szállítani, amikor – dacára annak, hogy nem kapott engedélyt a felszállásra – a kifutóra gurult. Az itt leszálló Airbusszal ütköztek, mindkét gép kigyulladt, a partiőrség gépén öten életüket vesztették, összesen 18-an megsérültek. Pont december második felében közölték a japán hatóságok a vizsgálat eredményét, ami többszöri emberi mulasztásnak – köztük a kisebb gép életben maradt pilótájáénak – tudta be a balesetet.

Március 1-én ravatalozták fel a szibériai börtöntáborban meghalt orosz ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt. A novicsokos mérgezést is túlélt, a németországi kezelése után hazatért politikust többszörösen perbe fogta az állam, majd elítélése után több börtönt megjárt Navalnij végül a sarkköri, N2-es jelű telepre került. „2024. február 16-án a 3. számú büntetőtelepen A. A. Navalnij elítélt egy séta után rosszul érezte magát, és szinte azonnal elvesztette az eszméletét” – közölte a telep vezetése, ami szerint nem sikerült újraéleszteni őt. A már csak száműzetésben létező orosz ellenzék Navalnij megöléséről beszélt, az állam szerint természetes halált halt a politikus. Özvegye, Julija Navalnaja férje örökébe lépett, kiadta Navalnij Hazafi című könyvét, és bejelentkezett a Putyin utáni korszak elnökjelölti posztjára is.

Február 29-én éves rendes, az ukrajnai háborút is értékelő beszédét tartotta Vlagyimir Putyin orosz elnök. A március közepén tartott elnökválasztáson valódi ellenzéki jelölt – a Navalnij által támogatott Borisz Nagyezsgyin végül nem indulhatott – híján csak három statiszta maradt, akik a parlamentben a formális szerepet betöltő ellenzéki pártok támogatásával indulnak Putyinnal szemben. A közzétett adatok alapján Putyin 77,49 százalékos részvétel mellett 88,48 százalékot kapott, ez a legmagasabb szám az orosz elnökválasztások 1991-ben elkezdődött történelmében. Budapesten volt, aki négy órán állt sorban, hogy érvénytelenül szavazhasson. Az elnökválasztás előtti hetekben kollégánk, Nyilas Gergely Oroszországban járt, Navalnij sírját is meglátogatta. A politikai helyzetről szóló helyszíni riportját itt, a gazdasági helyzetről szólót pedig itt tudják elolvasni.

A moszkva elővárosában, Krasznogorszkban található Crocus City Hall koncerttermet terrortámadás érte március 22-én. A behatoló fegyveresek először lőni kezdtek a csordultig megtelt terem nézőire, majd felgyújtották azt. A végül 145 halottal és 551 sérülttel járó vérfürdőt az Iszlám Állam közép-ázsiai fiókszervezete vállalta magára, bár a központi orosz narratíva jó ideig az volt, hogy az ukránok a felelősek érte – amit a szövetséges belarusz diktátor, Alekszandr Lukasenko cáfolt meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy Albániában készített fotón. Tiranában tartották ugyanis február végén az egyik idei Ukrajna-Délkelet-Európa Csúcsot, ahol – a háború megítélésében olykor ellentétes véleményen lévő – balkáni országokkal egyeztetett. A 2022. február 24-én kezdődött orosz invázió 2024-re az első világháborús, kimerítő, beásott, anyagcsatás hadviselés korszakába lépett, a frontok igazán nagyot nem mozdultak. Az oroszok a középső-keleti fronton, Pokrovszk irányába őrlik lassan az ukrán ellenállást (tudósítóink is jártak itt idén), miközben az ukránok megpróbálják védeni azt a talpalatnyi orosz területet is, amit egy nyárvégi villámoffenzívában foglaltak el Kurszk környékén – és amit már észak-koreai katonákkal is próbál visszafoglalni Moszkva.

A háború harkivi realitása két képen. Ukrajna egyik legfontosabb városa, keleti térségének gazdasági-szellemi központja, Harkiv is sokat szenved a háborúban, főleg mivel közel fekszik a frontvonalhoz. Ugyan az ukrán erők még 2022-ben távolabb tolták a frontot a nagyvárostól, azt rendszeres belövések, rakéta- és légitámadások érik. Tudósítóink, Nyilas Gergely és Huszti István is ott jártak, amikor egy orosz támadás gyakorlatilag kilyukasztott egy panelházat. A szeptember 24-i támadásban legalább hárman meghaltak és 31-en megsérültek.

Hozzátartozók Lvivben, a Licsakivszkij temető melletti Mars mező egyik katonasírjánál, 2024. október 6-án. A temető melletti lankás, füves mező, ami korábban II. világháborús emlékhely és leginkább hétvégi piknikezésre használt terület volt, ma katonai temető, napról-napra sokasodó sírokkal. Az ukrán településeken a temetők gyors növekedése jelzi, mekkora véráldozatokat hoznak az ukránok honvédő háborújukban. A harcoló felek nem szívesen hoznak nyilvánosságra számokat a veszteségeikről, de Zelenszkij elnök december 8-án közölte: 400 ezres eddig az ukrán haderő teljes vesztesége halottakkal és sebesültekkel – közülük 43 ezren vesztették életüket. Szerinte az oroszok közel 200 ezer halottat és 550 ezer sebesültet veszítettek eddig a közel három éve tartó háborúban.

Dmitro a tüzérségnél szolgált, amikor egy dróntámadásban megsérült, most a Recovery kijevi kórházában kezelik. 2024 szeptemberében tudósítóink, Bánáti Anna és Ajpek Orsi is az intézményben jártak. Cikksorozatukban az orosz-ukrán háború láthatatlan, pszichés frontját mutatták be, amiről alig esik szó a sajtóban. Ezen a fronton pszichológusok, pszichiáterek és rehabilitációs szakemberek tömegei dolgoznak erejüket megfeszítve azon, hogy Oroszország ne tudja megtörni az ukránokat. Azzal is foglalkoztak, milyen hatással van a háború az ukrán civilekre és a legkiszolgáltatottabb csoportokra: az orosz fogságból szabadult emberekre, az orosz nevelőszülőkhöz deportált gyerekekre és a belső menekültekre.

Orosz hadifoglyok sorakozója egy ukrajnai hadifogolytábor udvarán 2024. szeptemberben. Tudósítóink a titkos helyszínen lévő táborba is bejutottak, ahol foglyokkal is alkalmuk nyílt beszélni – volt, akivel azért, mert szimpatizált Orbán Viktor politikájával. Az ukránoknak érdekében áll megmutatni, hogy a körülményekhez képest humánusan bánnak az orosz foglyokkal, hátha ellenségeik is így tesznek majd. A tapasztalat egyelőre inkább az, hogy kegyetlenkedéseken átesett ukránok térnek haza egy-egy fogolycserével.

A Dali teherhajó az amerikai Baltimore kikötőjét elhagyva tarolta le a Francis Scott Key Bridge hidat március 26-án. A keleti part egyik legforgalmasabb teherkikötőjét hetekre megbénította a baleset. A hídon a baleset idején alig volt jármű, de karbantartó munkások voltak rajta, közülük hatan a vízbe zuhanva haltak meg. Csak a híd roncsainak szétdarabolása után tudták elvontatni a hajót, helyreállítani a hajóforgalmat, kiterjeszteni a vizsgálatokat, és egyáltalán elkezdeni gondolkozni az újjáépítésen. A Dalit tulajdonló szingapúri cégek 102 millió dollár kártérítés kifizetésébe már belementek az amerikai szövetségi kormányzat felé.

Az egykor a Hamász irányította Gázai övezetben lassan tizenöt hónapja zajlanak a harcok az izraeli haderő és a terrorszervezetek maradványai között, miközben súlyos humanitárius válság alakult ki. A képen április 23-án épp légihídon keresztül érkeznek segélyek az övezetbe.

A modern Izraelt 2023. október 7-én érte történetének legsúlyosabb terrortámadása, amelyet a Hamász hajtott végre a Gázai övezet felől. A véres támadásokban megöltek közel 1200 izraelit, akiknek nagyjából kétharmada volt civil, 251 embert túszul ejtettek és a Gázai övezetbe hurcoltak. Izrael előbb légicsapásokkal válaszolt a 2,2 milliós Gázai övezetben, majd pedig szárazföldi offenzívába kezdett, ennek céljaként a Hamász és infrastruktúrájának felszámolását, valamint a túszok kiszabadítását jelölték meg. Az izraeli hadsereg a terrortámadás október 7-i évfordulója előtt kezdett új szárazföldi műveletbe a Gázai övezet északi részén, ahonnan újból evakuálásra szólította fel a civileket.

A több mint egy év alatt a Gázai övezet épületeinek jelentős része megsemmisült vagy megrongálódott, miközben a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint több mint 45 ezer ember halt meg, az ENSZ adatai szerint 1,9 millió palesztinnak kellett elhagynia otthonát. Izrael ezeket a számokat vitatja.

A fenti fényképen egy édesanya csókolja meg utoljára halott gyereke kezét a gázai el-Magázi menekülttáborban, június 25-én. A humanitárius válság egyre súlyosabb, Gázában nincs semmilyen közszolgáltatás, az érkező, de bő egy éve elégtelen mennyiségű segélyt próbálja elosztani a többmilliós nélkülöző tömeg.

Az IDF rendszeresen bejelenti Hamász-parancsnokok likvidálását, július közepén megölték Mohamed Deifet, a szervezet katonai szárnyának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádnak a parancsnokát, az október 7-i terrortámadás egyik fő kitervelőjét is, a Hamász politikai vezetőjét, Iszmail Haníjét pedig Teheránban is likvidálni tudták. A terrorszervezet új vezetőjével, Jahjá Szinvárral is végeztek az izraeli katonák. A Hamász azonban súlyos veszteségei ellenére sem szűnt meg létezni, és az október 7-én elrabolt 251 izraeli túszból több mint százan nem térhettek haza a terrorszervezetek fogságából.

Az izraeli hétköznapokat jól jelzi a fenti, júniusi kép, amin egy gépkarabéllyal felszerelt, polgári ruhás nő vásárol egy tel-avivi pékségben június 4-én.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények vádja miatt november végén elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter ellen. Az ICC szintén elfogatóparancsot adott ki a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásának kitervelője, Mohamed Deif ellen, akit azonban Izrael szerint már hónapokkal korábban likvidáltak. Az ICC szerint Netanjahu emberiesség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú. A bíróság példaként említette a civil lakosság éheztetését, mint hadviselési módszert, de gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják.

Izrael kifogásolta a bíróság joghatóságát az üggyel kapcsolatban, ezt a kifogást elutasították. Netanjahu hivatala abszurdnak és antiszemitának nevezte a bíróság döntését, a testületet pedig politikailag motiváltnak és diszkriminálónak tartja. Nemcsak elvben utasítja el, de minél előbb a gyakorlatban is be szeretné bizonyítani a magyar kormány, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzetközi elfogatóparancsot, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy meg is hívja Magyarországra Netanjahut.

Vilmos walesi herceg és trónörökös, Katalin hercegné, valamint gyermekeik, György, Lajos hercegek és Sarolta hercegnő a légiparádét nézik a londoni Buckingham-palota erkélyéről III. Károly király születésnapján június 15-én (baloldali kép). A másik fotón maga a király és Kamilla királyné leplezik le III. Károly hivatalos portréfestményét a palotában egy hónappal korábban.

A Buckingham-palota februárban hozta nyilvánosságra, hogy III. Károly brit királynál rákot diagnosztizáltak, hat héttel később, március 22-én Katalin hercegné is bejelentette, hogy rákos sejteket találtak nála, és megelőző kemoterápiás kezelést kap. A király azóta visszatért a közfeladatokhoz, Katalin egy szeptember elején közzétett videóban jelentette be, hogy a nyár végeztével a kemoterápiás kezelése is véget ért. Előtte csak kétszer mutatkozott nyilvánosan: ott volt Károly király hivatalos születésnapi parádéján és a wimbledoni tenisztornán is.

2024. május 15-én megrázta Európát, hogy egy ország vezetője ellen merényletet követtek el. Robert Fico Handlova (Nyitrabánya) településen vált Juraj Cintula áldozatává, aki hasba lőtte a szlovák kormányfőt. Fico életéért hosszasan és eredményesen küzdöttek, maradandó károsodásai ellenére visszatért az aktív munkába.

A Fico elleni merénylet után azonnal felmerült, hogy ki lehet a felelős azért a társadalmi hangulatért, amelyben mindez megtörténhetett. A kormánypárt, az ellenzék és a sajtó felelősségének felvetése azonban eltér a politikai oldalak szerint, megint csak erősítve a szlovák társadalom megosztottságának tényét, amiről pozsonyi helyszíni riportunkban is beszéltek a megkérdezett emberek. Fico felépülése után a szerinte gyűlöletkeltő ellenzéket kezdte hibáztatni a támadásért.

Ritkán kerül egy Isten háta mögötti szigetcsoport a vezető hírportálok nyitóoldalára, de ez történt idén júniusban az Északi-Mariana-szigetekkel, aminek egyfajta társult állami státusza van az Egyesült Államokkal. Ugyanis egy itteni bíróságon ismerte el bűnösségét a WikiLeaks szivárogtatóoldal alapítója, Julian Assange. Nagy lobbizás után sikerült ugyanis vádalkut kötnie az őt köröző Washingtonnal: Assange öt évig várt kiadatási őrizetben egy londoni börtönben, az alku alapján ennek megfelelő idejű szabadságvesztést szabtak ki rá, amit így letöltöttnek nyilvánítottak, így szabadon távozhatott hazájába, Ausztráliába. A képen június 26-án megérkezik a főváros, Canberra repterére.

Keir Starmer és felesége, Victoria július 5-én, a londoni Tate Modern galériában, a brit Munkáspárt választási győzelmének bejelentése után. A brexit után sorra dőltek be a jobboldali brit kormányok, idővel Rishi Sunak konzervatív kabinetje körül is elfogyott a levegő. A létező leghamarabb kiírták a menetrend szerinti választásokat, ahol a Munkáspárt történelmi, közel kétharmados győzelmet aratott. Az eredmény Tony Blair 1997-es óriási munkáspárti győzelméhez mérhető. A 14 éve kormányon lévő Konzervatív Párt történetének legrosszabb eredményét érte el. Története legjobb eredményével a liberális demokrata párt is 72 képviselőt juttatott a brit alsóházba.

Az Európai Uniónak a június 6-9-i európai parlamenti (EP-)választások számítottak az egyik legnagyobb eseménynek. Összességében megint a középpártok kismértékű töpörödését hozta a választás, amiből főleg a populista-ultrakonzervatív-szélsőjobboldali erők profitáltak. Orbán Viktor egyenesen „Brüsszel elfoglalásával” kampányolt. A jobbközép Európai Néppártnak a szocialistákkal és liberálisokkal együtt azonban 401 képviselőjük van a 720 fős EP-ben.

Az erőviszonyok változásának hatását hamar le is lehetett mérni: az Európai Bizottság is újjáalakult, az uniós kvázikormány vezetőjét pedig az állam- és kormányfők jelölése alapján abszolút többséggel kellett megválasztani az EP-ben. Az eddigi elnök, Ursula von der Leyen végül az öt évvel korábbinál kicsit nagyobb többséggel vette az akadályt július 18-án, ennek örvendezik a baloldali képen a strasbourgi ülésteremben. Tőle balra, az első sorban Gál Kinga, a Fidesz delegációvezetője és az új Patrióták Európáért (PfE) frakció első alelnöke. A megerősödött szélsőjobboldal annyit elért, hogy meg kellett szakítani az Európai Bizottság elnökéről szóló szavazás vitáját, mert Diana Șoșoacă bekiabálással, szájkosárban zavarta meg az ülést. Pártja, az SOS Románia a Mi Hazánk szerint az ő kérésükre nem került be a Szuverén Nemzetek Európáért (ESN) frakciójába. Az euroszkeptikusok és EU-ellenesek erősödését ugyanakkor mutatja, hogy a PfE-vel és az ESN-nel együtt már három csoport áll Von der Leyen jobbközép Európai Néppártjától jobbra.

A júniusi választás volt a Tisza Párt első megmérettetése, októberben pedig Magyar Péter személyesen is szembenézhetett Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök hosszú évek után, októberben tért vissza a strasbourgi ülésterembe a soros uniós elnökség miatt. Orbán az EU Tanácsának magyar elnökségi programját mutatta be az EP-ben, de a képviselők többsége a magyarországi helyzetről beszélt.

Ez nem egy tömegrendezvény, hanem a check-in pultok előtti feltorlódott sorok a Fülöp-szigetek fővárosának nemzetközi repülőterén július 19-én, amikor egy informatikai hiba tömeges leállásokat okozott világszerte repülőtereken, bankokban és a médiában is. Mint később kiderült, a hiba a CrowdStrike nevű kiberbiztonsági cégnél történt, ők küldtek ki az ügyfeleiknek egy elbaltázott frissítést, ami minden Windowst futtató rendszert kék halálba (BSOD) küldött. A történtek rávilágítottak arra, hogy a világot mára keresztül-kasul átszövő és egymásra épülő digitális ellátási láncok legalább annyira sebezhetők, mint amennyire kiterjedtek és nélkülözhetetlenek.

Az amerikai politikai élet talán legmeghatározóbb képeivé váltak a Donald Trump republikánus elnökjelöltről az ellene megkísérelt merénylet után készült fotók. Trump a pennsylvaniai Butlerben tartott kampányrendezvényt július 13-án, amikor a 20 éves Thomas Matthew Crooks egy tetőről rálőtt. A támadót a helyszínen megölték a Secret Service mesterlövészei.

Július végén felbolydult az addig biztos mederben, és Donald Trump egyértelmű győzelme felé haladó amerikai elnökválasztás, miután Joe Biden bejelentette, hogy az alig három héttel korábbi, katasztrofális vitaszereplése után megindult nyomásnak engedve visszalép a Demokrata Párt elnökjelöltségétől. Pár nap alatt a demokraták beálltak Biden alelnöke, Kamala Harris mögé, aki a rákövetkező hetekben úgy tűnt, hogy a felmérésekben behozta a demokraták lemaradását, és szorongatni kezdte a republikánus elnökjelöltet. Trump végül Harrisszel vitázott a második és egyben utolsó tévévitán, amin az új demokrata elnökjelöltnek sikerült jobban szerepelnie, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy megszorongassa ellenfelét az elnökválasztáson.

Elon Musk ugrálva jelent meg Donald Trump republikánus elnökjelölt egyik kampányrendezvényét október 5-én. Az egykori demokratából trumpistává vált világ leggazdagabb embere nemcsak sztárerejével segítette a republikánus elnökjelöltet, hanem mérhetetlen vagyonával is, több tízmilliárd forintnak megfelelő pénzzel támogatta Trump kampányát. Ennek meg is lett az eredmény, győzelme után Trump rábízta a szövetségi kormányzat hatékonyabbá tételét.

Egy Kamala Harris demokrata elnökjelölt arcképével díszített torta maradványai egy londoni eredményváró buli helyszínén és támogatói egy washingtoni egyetemen, amikor bejelentette, hogy elfogadja vereségét az amerikai elnökválasztáson. A felmérések szoros állást vetítettek előre, de Donald Trump aztán magabiztos győzelmet aratott a november 5-én tartott elnökválasztáson.

A hagyományoknak megfelelően Joe Biden meghívta a Fehér Házba Donald Trumpot, a megválasztott elnököt, akit majd 2025. január 20-án fognak beiktatni. A találkozót november 13-án tartották. Trump és Biden kezet fogtak az Ovális Irodában, az elnök azt ígérte, biztosítani fogja Trumpnak a zökkenőmentes hatalomátvételt.

Elnökválasztási győzelme után Trump hamar elkezdte megnevezni miniszterjelöltjeit, amik közül többen is döbbenetet és rémületet váltottak ki Washingtonban és a világban. Leginkább a legfőbb ügyész feladatát is ellátó igazságügyi miniszternek jelölt Matt Gaetz váltott ki felháborodást, aki végül nyolc nappal később már be is jelentette, hogy visszalép a jelöltségtől.

Dél-Libanonből kilőtt rakétákat semmisít meg az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer Izrael északi részén, augusztus 4-én. Az iráni támogatást élvező Hezbollah már a Hamász terrortámadásainak másnapján átlőtt rakétákat Izrael felé a hátországaként szolgáló Libanonból, amire az izraeli hadsereg is válaszolt. Az alacsony intenzitású konfliktus az északi határnál nyár végén jelentősen kiszélesedett, a heves légicsapások mellett az izraeli erők szárazföldön is behatoltak Dél-Libanonba.

Fedezékbe vonult emberek Tel-Avivban, egy autópálya mentén október 1-én, miután légvédelmi szirénák szólaltak meg a városban egy nappal azután, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint „korlátozott, helyi és célzott” szárazföldi hadművelet indítottak a Hezbollah ellen Dél-Libanonban. A végül háborúvá szélesedett konfliktus november végén tűzszünettel ért véget. A megállapodást az Egyesült Államok és az egykori gyarmattartóként Libanonban a mai napig befolyással bíró Franciaország közvetítésével kötötte meg a Hezbollah megbízásából tárgyaló bejrúti kormány, illetve Izrael.

Egy szétrobbant csipogó maradványai, amivel az izraeli titkosszolgálat megalázó és fájdalmas csapást hajtott végre a Hezbollah ellen. Szeptember közepén több ezer, a libanoni fegyveres csoport tagjai által használt csipogó robbant fel egyszerre Bejrútban. Legalább 12 ember meghalt, csaknem háromezer ember szenvedett sérüléseket. Egy nappal később pedig több száz adó-vevővel ismétlődött meg a tömeges merénylet. A történetnek magyar szála is volt, a robbanó csipogókkal egy magyar tanácsadócéget hoztak kapcsolatba. Az eszközökbe rejtett robbanószerkezeteket izraeli gyárakban készítették, majd fedőcégeken, köztük egy magyar cégen keresztül juttatták el a Hezbollahhoz.

A gázai háború körüli konfliktusba előbb közvetetten, az általa támogatott szervezeteken keresztül, majd közvetlenül is belefolyt Irán. Áprilisban először támadta meg rakétákkal közvetlenül, és nem az általa támogatott szervezeteken keresztül Izraelt, ami akkor csak üzenetértékű válaszcsapást hajtott végre. A Hezbollah elleni műveletek után Irán október elején 180 ballisztikus rakétát indított Izrael felé. Ezután hetekig találgatta a világ, Izrael milyen válaszlépésre készülhet, végül október végén három hullámban hajtottak végre légicsapásokat iráni célpontok ellen, rakétagyártó központokat és légvédelmi ütegeket céloztak.

Gisèle Pélicot egy támogatójával beszél az avignoni bíróságon, miután megjelent férje tárgyalásán, akit azzal vádoltak, hogy tíz éven át rendszeresen elkábította és öntudatlan állapotában megerőszakolta feleségét, akit másoknak is felkínált szexuális erőszakra. A 71 éves férfit a bíróság december 19-én minden vádpontban bűnösnek találta, és 20 év börtönbüntetésre ítélte. Emellett mind a további 50 vádlottat bűnösnek találták az ellenük felhozott vádakban. Ezzel Gisèle Pélicot-nak sikerült az, hogy átruházta a szégyent az erőszaktevőire abban az ügyben, ami megmutatta, hogy a szexuális ragadozók néha nagyon közel vannak. A megrázó ügy miatt több tízezres tüntetések is voltak Franciaországban.

December 4-én, kora reggel a nyílt utcán megölték a legnagyobb amerikai egészségbiztosító cég, a UnitedHealthcare CEO-ját. Brian Thompsont közvetlen közelről lőtte le egy maszkot viselő támadó egy hangtompítós fegyverrel, majd biciklire pattanva eltűnt a közeli Central Parkban. A merényletet a közösségi oldalakon sokan örömujjongással fogadták, jól mutatva, milyen rossz véleménnyel vannak az amerikaiak általában az amerikai egészségügyi rendszerről.

Öt nappal később egy McDonald's-ban el is fogták a feltételezett elkövetőt, és kiderült, hogy a 26 éves Luigi Mangione nem bérgyilkos, hanem egy tehetős marylandi család magániskolát és elitegyetemet végzett sarja. A férfinál – akit a fenti képen a bíróságra visznek elfogása után – talált kiáltványa arra utalt, hogy az amerikai egészségügyi rendszer kritikájaként követte el a gyilkosságot, kiemelve, hogy míg a United Healthcare bevételei nőttek, az amerikaiak várható élettartalma csak csökkent. A merénylet rávilágított az otthon könnyen elkészíthető, és 3D-s nyomtatással készülő fegyverekre is. Mangione december elején ártatlannak vallotta magát egy manhattani bíróságon. Az állami eljárás párhuzamosan zajlik a szövetségi büntetőeljárással.

Călin Georgescu nyilatkozik a sajtónak, miután megnyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját. Az első fordulót november 24-én tartották, ezen Georgescu, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) köthető, de független jelölt, egyetemi oktató kapta a legtöbb szavazatot. Ebben a cikkben olvashatnak róla portrét. Ellenfele a liberális Mentsétek meg Romániát (USR) jelöltje, egy vidéki kisvárosi polgármester, Elena Lasconi lett volna.

Azonban a román alkotmánybíróság egyhangú döntéssel érvénytelenítette az elnökválasztás teljes folyamatát, miután felmerült, hogy egy állami szintű, egyes feltételezések szerint orosz támogatású digitális kampány segítette Georgescu hirtelen felemelkedését, és a kampányt rejtett finanszírozás, influenszerekkel való manipuláció és kiberhadviselés övezte. Az elnökválasztás megismétléséről szóló döntést a politikai erők jelentős része nem támogatta előzetesen, szélsőjobbról és a liberális oldalról egyaránt jöttek olyan vélemények, miszerint hagyni kellett volna, hogy a választók kifejezzék véleményüket az urnáknál a vasárnap esedékes második fordulóban.

Tűzijátékrakétákkal lövik december elsején tüntetők a rendőröket Grúzia fővárosában. Tbilisziben. A tüntetéseket az váltotta ki, hogy a Moszkva és az EU csataterévé vált grúz parlamenti választásokon az oroszbarát kormánypárt, a Grúz Álom nyert a négy pártból álló EU-szimpatizáns ellenzék ellen november végén. Az ellenzék szerint a szavazást elcsalták, és meg kellene ismételni a választást. Grúziában több napon át több ezren vonultak utcára, és tucatjával sebesültek meg a tüntetők és rendőrök a két fél közötti összecsapásokban.

A tüntetési hullámok a parlamenti választás után indultak, majd újabb lendületet akkor vettek, amikor az Európai Parlament állásfoglalása miatt az EU-t zsarolással vádoló grúz kormányfő azt mondta, kormánya 2028 végéig nem fog törekedni az EU-tagságra. Kobahidze később pontosította, hogy nem állnak le a tárgyalások, csak a zsarolásnak akar véget vetni. A politikai feszültséget fokozta az is, hogy a kormánypárt által dominált elnökválasztó testület az ellenzék bojkottja mellett megszavazta új államfőnek a volt Manchester City-játékos Miheil Kavelasvilit. Megválasztását sem az ellenzék, sem a posztot eddig betöltő Szalome Zurabisvili nem fogadta el.

Öt év után először tartottak karácsonyi éjféli misét a párizsi Notre-Dame-székesegyházban, ami 2019 áprilisában majdnem leégett egy tűzvészben. A felújított gótikus templomot december 7-én nyitották meg ünnepélyes keretek között, Emmanuel Macron francia elnök, valamint közel 50 állam- és kormányfő társaságában, másnap pedig felszentelték az új oltárt, ami a fenti képen látható. A felújított épületet november végén lehetett először látni, amikor Macron az újjáépítésben részt vett kétezer emberrel együtt megtekintette. November elején a Telex tudósítója is megnézhette a helyszínen az újjáépítés utolsó simításait.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Párizsban, a Notre-Dame megnyitóünnepsége előtt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is Emmanuel Macron társaságában. A három politikus az orosz-ukrán háború lezárásának lehetséges módjairól tárgyalt az Élysée-palotában, ami Trump első nagy külpolitikai megmérettetése lesz, miután 2025. január 20-án beiktatják az Egyesült Államok elnökének.

A megválasztott elnök korábban magabiztosan kijelentette, hogy egy nap alatt le fogja zárni az orosz-ukrán háborút, majd azt ígérte ez lesz kormánya egyik prioritása. Azt egyelőre mindenki csak találgatja, hogy ez pontosan hogyan is fog lezajlani, több lehetséges forgatókönyv is felmerült, miközben mások Trump már bejelentett orosz-ukrán különleges követének terveit tanulmányozzák. Trump elnökválasztási győzelme miatt nemcsak Kijevben, hanem Moszkvában is idegesek lehetnek, Rácz András Oroszország-szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump nem hagyná, hogy egy orosz győzelemmel felbátorodjon Kína, vagy Észak-Korea.

Gazdatüntetéssel kezdődött, majd a német kormánykoalíció szétesésével, a Bundestag feloszlatásával és előrehozott választások kiírásával ért véget a 2024-es év Németországban. A 2023-ban recesszióba került német gazdaság miatt már az év elején nagy volt az elégedetlenség a német kormánnyal szemben, amit csak megerősített a nyári EP-választás, amin lebőgtek a kormánypártok.

November elején felbomlott a német kormánykoalíció, majd december közepén Olaf Scholz a várakozásoknak megfelelően elveszítette a bizalmi szavazást. December végén Frank-Walter Steinmeier német elnök feloszlatta a Bundestagot és új választásokat írt ki, amiket február 23-án tarthatnak. Egy Scholz és a felmérésekben vezető CDU-t vezető Friedrich Merz közötti csörte már megadta az alaphangot az előrehozott választáshoz.

Teljes döbbenetet okozott Dél-Koreában és szerte a világon Jun Szogjol dél-koreai elnök, aki december elején statáriumot, katonai igazgatást hirdetett ki az országban. A dél-koreaiak hitetlenkedve nézték, ahogy a parlament épületét rendőrök zárták le, és katonák nyomultak be az épületbe, ahova a több esetben csak a kerítésen átmászva bejutó képviselők a bútorokkal eltorlaszolt ülésteremben pár órával később megszavazták a statárium megszüntetését.

Az országban majdnem fél évszázada nem volt példa ilyen lépésre, amit a Telexnek nyilatkozó Csoma Mózes szakértő egy népszerűtlen elnök kétségbeesett, bizarr lépéseként jellemzett. Jun Szogjol elnököt végül a parlament elmozdította hivatalából, a fenti képen látható tüntetők legnagyobb örömére. December végén a helyette megbízott elnök, Han Dokszu ellen is megszavazták az alkotmányos vádeljárást.

Fosztogatókat távol tartó fegyveresek és egy felszabadított hírszerző központ Damaszkuszban a fenti két képen. Amikor a világ már kezdte azt hinni, hogy Szíriában Bassár el-Aszad megszilárdította hatalmát, a lázadók november végén öt éve nem látott offenzívát indítottak, kihasználva, hogy az Aszadot hatalomban tartó Oroszország és Irán is meggyengült a térségben. Az al-Kaida szíriai alvállalkozójának számító Hajat Tahrír as-Sám dzsihadista szervezet által vezetett ellenzéki milíciák három nappal később behatoltak az ország második legnagyobb városába, Aleppóba, majd annak elfoglalása után folytatták előrenyomulásukat, és alig másfél hét alatt bevették Damaszkuszt, és elűzték az országot több mint fél évszázada uraló Aszad klánt.

Ezzel egy új név került bele a nagyhatalmi politikába, Abu Mohamed al-Dzsúláni, a Hajat Tahrír as-Sám vezetője, aki nélkül nem lehet elképzelni Szíria jövőjét. Azóta már újra az Ahmad Huszein es-Sár nevet használja. Itt írtunk arról, hogy a nagyhatalmaknak és regionális hatalmaknak mik az érdekeik az új helyzetben. Bassár el-Aszad Oroszországba menekült, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök adott neki menedékjogot. A hatalmát elsöprő felkelés azt is leleplezte, milyen pénzeket moshatott tisztára a rezsim, az utóbbi időben már az állami drogbizniszben utazó Aszad klán vagyonát csak megbecsülni lehet. Moszkvai ingatlanjaik is vannak Aszadéknak, de nem kizárt, hogy nem ezekbe költöznek be, hanem a diktátorgyűjtő orosz luxusfalu lehet majd az új otthonuk.

A Bassár el-Aszadot megbuktató szíriai felkelők villámgyors előrenyomulásuk alatt kiemelten figyeltek arra, hogy az elfoglalt városokban kinyissák a helyi börtönöket, amikben több tízezer ember tűnt el nyomtalanul. A 2011-ben kezdődött szíriai felkelés után az Aszad-rezsim ipari méretekben kezdte el letartóztatni és kínozni az embereket, börtönbe vetve mindenkit, akire csak a gyanúja rávetült, hogy kormányellenes tüntetéseken vett részt.

A fogvatartottakat szörnyű körülmények között tartották túlzsúfolt és mocskos cellákban, rendszeres testi és pszichológiai kínzásoknak voltak kitéve, nem kaptak megfelelő élelmet és vizet, valamint orvosi ellátást. Becslések szerint tízezrek halhattak meg kivégzésekben, a kínzásokban, valamint különböző betegségekben. A fenti képen eltűnt emberek rokonai néznek be az egyik damaszkuszi kórház halottasházába, ahova a Szajdnaja börtönben meghalt rabok holttesteit szállították.

December 20-én tömegverekedés tört ki a tajvani parlamentben, miután a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) éjszaka elfoglalta az épület egy részét, és erre válaszul a Kínai Nacionalista Párt, a Kuomintang (KMT) képviselői is megpróbálták megközelíteni az elbarikádozott DPP-seket, akik székeket halmoztak fel, hogy megakadályozzák a Kuomintang képviselőinek bejutását.

Az Azerbaijan Airlines (AZAL) légitársaság gépe a kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le december 25-én. A gépen 62 utas és ötfős legénység volt, a balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma pedig 38. A gép Bakuból a csecsenföldi Groznijba tartott. Még sok kérdés van, de körbejártuk, hogy mi találhatta el a kívülről megsérült gépet, a sérülés után miért repült egészen a Kaszpi-tenger túloldalán fekvő Kazahsztánig, és hogyan sikerült a pilótáknak úgy manőverezni, hogy 29-en túléljék.

Az oroszok szerint az azerbajdzsáni gép ukrán drónok támadásai és az orosz légvédelem tüze közben próbált leszállni Groznijban. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml közleménye szerint bocsánatot kért Ilham Aliyev azeri elnöktől a „tragikus incidens” miatt, elismerte a lövéseket, de arról nem beszélt, hogy eltalálták volna a gépet. Aliyev viszont kijelentette, hogy a gépet Oroszország területéről leadott lövések találták el, és felszólította az oroszokat, hogy ismerjék el teljes felelősségüket az ügyben.