December 7-én újra megnyílik a Notre-Dame – megnéztük az újjáépítés utolsó simításait

2019. április 15-én este 6 környékén óriási tragédia történt Párizsban, lángra kapott a felújítás alatt álló Notre-Dame-székesegyház. A franciáknak ez az időpont alighanem olyan, mint a világnak a New York-i WTC-tornyok leomlása, mindenki emlékszik rá, hol érte a sokkoló hír. A fából készült tetőszerkezet néhány óra alatt szinte teljesen leégett, de összeomlott a katedrális huszártornya is. Csodával határos módon a templom egésze nem semmisült meg, mert a felújítási munkák acélszerkezete felfogta valamelyest a torony beomlását, a súlyos építmény nem omlott rá a főhajóra. Ez végzetes lett volna, a gótikus épület belső részei ugyanis dominószerűen épültek, ha ott megsérült volna egy fontosabb egység, minden összeomlik. Na és persze a jól elhelyezkedő állványok mellett a több száz tűzoltó hősies munkája is kellett, akik túlzás nélkül sokan az életüket kockáztatták a mentési munka során.

Az 1163 és 1320 között épült csodálatos katedrális, Párizs jelképének leégése súlyos tragédia, de az eset végül nem lett végzetes. November 7-én már az olimpiáról megörökölt harangok is a helyükre kerültek, a „Paris 2024” feliratú harangokkal a franciák szó szerint beépítették az idei olimpiát a Notre-Dame-székesegyházba. A katedrálist a tervek szerint december 7-én nyitják meg, másnap pedig újraszentelik.

Az egész rekonstrukció körül több pozitívum említhető:

• Franciaország a legjobb arcát mutatta. Több százezer állampolgár, emellett nagyvállalkozók és cégek pillanatok alatt 900 millió eurónyi támogatást dobtak össze, zömében pénzt, de egyéb felajánlások is érkeztek.
• A régészek, az építészek sok új tudást is szereztek a „sötét” középkor valójában fantasztikusan okos és praktikus, a fizika törvényeit korukat megelőzve ismerő, vagy megérző gótikus építészek munkájáról, az egykori anyagokról, technológiákról.

Magyar újságíróként az itthon is aktív Groupama Biztosító révén tekinthettük meg a munkálatok finisét november elején. A Franciaországban nagynak számító pénzügyi csoport egyik részlege, a Groupama Immobilier ugyanis a harmadik legnagyobb erdőgazdálkodó Franciaországban. Mint Alexandre Jeanjean, a hazai Groupama Biztosító vezetője elmesélte, a cég éppen a tűz másnapján tartott vezetői fórumot, és mivel mindenki segíteni akart,

a társaság azonnal felajánlotta, hogy a tetőszerkezethez szükséges normandiai tölgyeket, összesen 1300 kiváló minőségű, 100–150 éves tölgyfát ad az építkezéshez.

A vállalatnak amúgy több mint 20 ezer hektárnyi erdeje van, ebből egy kisebb rész a normandiai Conches-en-Ouche mellett található – nagyrészt innen érkeztek a székesegyház új tölgygerendái.

Miért égett le?

Máig sem rekonstruálható pontosan a szomorú történet, de az biztos, hogy tapinthatóan sokkolta a franciákat, illetve a Párizsban mindig hemzsegő turistákat. Személyes emlékem, hogy 2019-ben éppen a tűz után két nappal, az akkor kezdődő tavaszi szünet idején érkeztem Párizsba, természetesen többször is elmentem a helyszínre, és bár a székesegyház egyáltalán nem volt megközelíthető, még a metró sem állt meg a legközelebbi állomáson, de a bámészkodó katasztrófaturisták láthatóan megrendülten, síri csendben nézték az akkor már teljesen körülkordonozott templomot.

Ma is vitatott, hogy miképpen lehetett volna jobban megelőzni a bajt. A templomban sokáig nem volt riasztórendszer, de 2014-ben telepítettek egy digitális tűzjelzőt, de nem tartoztak hozzá kamerák. Így amikor kigyulladt a jelzés, a rendszer rossz helyen, a közeli, külső sekrestyénél mutatta a tüzet. Mire az oltás valóban elkezdődött, háromnegyed óra is eltelt – mesélte Szirbek István Párizsban élő művészettörténész, idegenvezető.

Az adakozás amúgy tényleg megható volt. A magánemberek a maguk pár tíz eurójával szálltak be, Bernard Arnault francia milliárdos üzletember, az LVMH luxuscég főtulajdonosa 200 millió euróval, a Guccit, az Yves Saint Laurent-t és több már luxusmárkát összefogó Kering csoport tulajdonosa, Francois Henri Pinault 100 millió euróval szállt be. A Groupama pedig a fákkal jelentkezett, amiről látványos videó is elérhető a cég honlapján.

A tűz után elindult egy társadalmi vita arról, hogy miként kellene felújítani az épületet. Érthető módon az a megoldás nyert, hogy nem egy új, modern megoldással jelképezik majd Franciaország haladását (a Louvre példája alapján ez sem lett volna irreális), hanem a 12. századi elképzeléseknek és munkafolyamatoknak megfelelően, azaz olyan technikákat és eszközöket, alapanyagokat használtak, mint régen. (Ez csak félig-meddig kivitelezhető, hiszen november elején is voltak a helyszínen daruk, áruszállító liftek, modern építőipari szerszámok, de az lett az uralkodó gondolat, hogy legyen minden eredeti.)

Amellett, hogy a Notre-Dame a régi képpel élt a párizsiak tudatában, a műemlékek felújításáról szóló 1964-es Velencei Karta is az eredeti állapot visszaállítását javasolja – ráadásul a középkoriak valójában döbbenetes szinten tudták, hogy a kő és a fa hogyan mozog együtt, hogyan bírják az anyagok az időjárás viszontagságait.

A Groupama megmutatta nekünk az erdőt is, ahonnan a fák érkeztek. A Conches-en-Ouche elnevezésű erdőből érkező, 150 éves normandiai tölgyeket sok generációval előttünk élő erdészek kezdték el nevelni, külön ültetési technológiája van annak, hogy a fa minél egyenesebben tartson az ég felé. Egy ilyen hatalmas fa értéke ma már mintegy 5 ezer euró (a pontos érték mindig az adott fa köbméterben kifejezhető értékétől függ). A gyönyörű tölgyerdőben kiderült, hogy a vadállatok valójában itt károkozók, a vaddisznók megeszik a makkot, az őzek a fiatal cserjéket, a szarvasok akár a nagyobbakat is, így minden erdőben zajlik vadászat is, a vadállomány veszélyes túlszaporodása ellen.

Egy pillanatra érdemes arra is kitérni, hogy egyáltalán miért tart egy csomó erdőt egy biztosító ingatlanos üzletága. Az erdőknek sokféle haszna van, fakitermelés, értéknövekedés (felértékelődés), illetve speciális adókedvezmény, de ez inkább egy stabil portfólióelem, a hozamok nem magasak. Az erdő természetesen biztosítandó érték is, amelyet a nagy tűzvészek – szerencsére ilyenekből Franciaországban nincsenek olyan gyakran, mint Kanadában, Ausztráliában vagy Görögországban –, illetve a viharok is képesek pusztítani. Mint hallottuk, van olyan esemény, amely akár 25 év biztosítási díját is elviszi kárkifizetés oldalán. (A cég egyébként foglalkozik lakásokkal is, Párizsban láttunk egy Eiffel-toronyra néző, 3 szintes lakást, amelyet éppen 7 millió euróért, közel 3 milliárd forintért kínált a társaság. De magyar szemmel az is érdekes, hogy a francia Mol, vagyis a Total nevű óriási energiacég központját is a Groupama építi azzal a Vinci-csoporttal közösen, amelyik pedig a Budapest Airportban lett a magyar állam partnere.)

Ácsok határok nélkül

Említettük, hogy a Notre-Dame gerendáit szakértő ácsok, hagyományos eszközökkel munkálták meg. Az Ácsok határok nélkül nevű szervezet olyan mestereket tömörít, akik nemcsak a modern gépekkel végeznek szabványosított munkákat, de kitanultak egészen régi és egyedi technikákat is. Egyikük, Rémy Desmonts meg is mutatta nekünk a munkafolyamatot, ami egészen elképesztő volt. Felkapott egy hatalmas bárdszerű eszközt, és percek alatt egy fatörzsből tükörsimaságú gerendát gyártott, szürreális élmény volt látni a folyamatot.

Rémy és csapata esküsznek a manuális munkára, mert az egyedibb, izgalmasabb a fiataloknak, és annyiban még gazdaságos is, hogy sokkal több faanyagot tudnak felhasználni, képesek a ferde fákat is tökéletesen gerendásítani. Mint hallottuk,

a legmagasabb pontokon és a falak mellett eredendően egyenes elemek kellenek, de rengeteg helyen lehet a görbe törzsből kialakított gerendákat is használni, ahogy tették azt 800 éve is.

A tetőszerkezet már elkészült, de maga a Notre-Dame még nem látogatható, sőt a munkásokkal titoktartásit írnak alá, hogy ne fotózzák, ne fecsegjenek a belsőről. Viszont egy virtuális túrán teljesen térhatású utazással lehet részt venni a munkafolyamatokban. Ha elkészül a mű, majd évi 14–15 millió látogatóra lehet számítani. És mivel természetesen a franciák is szeretnek vitatkozni, most az az egyik fő kérdés, hogy legyen-e majd belépőjegy a vélhetően hatalmas tömeg számára.

A templom jelentősége

De miért is ennyire fontos ez az épület a franciáknak? Nagyon leegyszerűsítve azért, mert minden itt történt, itt voltak a legnagyobb franciák gyászszertartásai, itt ünnepelték a náci uralom végét, történt itt király- és császárkoronázás, és igen, amikor a francia forradalom az „ész”, a „felvilágosodás” ünnepét tartotta, itt pusztította a legdurvábban a katolikus jelképeket. De az épület azért mindent kibírt, pedig 800–850 viszontagságos évről volt szó.

A Notre-Dame története oda eredeztethető vissza, hogy Maurice de Sully párizsi püspök látta a gótikus Saint-Denis-székesegyházat, és ő is szeretett volna hasonlót. Ritka az, hogy egy építészeti stílus kialakulását egyetlen emberhez kötünk, de Suger apát, Saint-Denis apátságának a szerzetes vezetője ilyen volt. A párizsi püspök 25 évig gyűjtött pénzt, majd III. Sándor pápa 1163-ban letette a székesegyház alapkövét. A kor elképzelése az volt, hogy a mennyei Jeruzsálem földre vetített mását kellene megépíteni, igaz, abban már eleink sem feltétlenül értettek egyet, hogy egy égi templomnak az árnyéka kereszt alakú, vagy valami szabályosabb lenyomat (kör, négyzet, nyolcszög).

A gótika kulcseleme volt a fény, a templom is úgy épült, hogy mindig haladjunk a fény felé – azaz a lényeg az, hogy a kőszerkezet minél több fényt beengedjen, mert ha bejut a fény, bejut az Isten.

A kor idején alakult ki erősebben az egyházban a Mária-tisztelet, így a „Miasszonyunk”, vagyis a Notre-Dame egy akkor divatos elnevezés lett (a Notre-Dame kifejezéssel mindenki a párizsi templomra gondol, de valójában nagyon sok Notre-Dame van Franciaország-szerte).

Azok, akikkel beszélhettünk és követik a felújítást, mindenesetre ódákat zengtek arról, hogy milyen gyönyörű lesz a felújított templom. Mint mondják, szinte hihetetlen, hogy

800 éve megépítették a templomot, de csak most, a szükséges nagy felújítás során derül ki, hogy a kor építészei annyi mindent tudtak a fizikáról, ha tételesen nem is ismerhették, de ösztönösen felismerték Newton törvényeit.