Brückner Gergely

A szigorú járványügyi intézkedések ellenére is nyitva lehetnek a kaszinók. A NER-esek biznisze – legyinthetünk, és valóban politikaközeli üzletemberek, illetve a futballfinanszírozás sejlik fel a működtető cégek mögött. A szakma szerint azonban észszerű érvek is vannak. Ha a gazdaság működtetése a cél, kevés olyan „hivatal” van, amelyik ilyen jól hozna az adóbevétel/egészségügyi kockázat hányadosban.

A tőzsdén jegyzett és az állami informatikai pályázatokon hasító 4iG megvette a Hungaro DigiTel (HDT) cég többségét. Ezzel összebútorozott az állami Antenna Hungáriával és így Rogán Antal érdekszférájával, ajtót nyitott a regionális távközlési piac felé, és még külföldi befektetőt is szerzett magának. Igaz, az új portugál részvényes úgy piaci, hogy nem teljesen politikamentes.

Oroszország pénzt és politikai befolyást szeretne a földgázától, de a nyersanyag szerepe csökken. Az Egyesült Államok éppen fordított célok mentén ügyködik, beleharapna az oroszok bevételeibe és európai befolyásába, sőt ma már az LNG révén közvetlen versenytárs is. Merre tart az orosz-amerikai gázháború?

Áder János elsőre visszadobta a törvényt. Csak egy pontban javították, de vélhetően így is aláírja a köztársasági elnök.

Katar kivonult a Kopaszi-gát projektből és a Property Marketből, nem akartak bajlódni a magyar piaccal. Nem kell aggódni, a befektetők így is tisztességes hozammal álltak tovább.

A magyar hulladékgazdálkodás súlyosan problémás terület. Ezt alighanem a kormány is így látta, mert nekilátott a gyökeres átalakításnak, amiben az unió céljait, a klímavédelmet és a körforgásos gazdaság kialakítását is kezelni szerette volna. Az első nekibuzdulás azonban problémás eredményre vezetett. Ritkán látunk ilyet, de Áder János köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság keresztbe feküdt a kormány és a parlament jogalkotásának. Mi jöhet most?

A magyar kormány óvta a hazai cégeket a külföldi vevőktől, de 2020-ban mégis megélénkült a vállalatfelvásárlási piac. A növekedés elsősorban néhány kiemelt regionális ügyletnek köszönhető. A legnagyobb tranzakciót, az Aegon biztosító eladását a Belügyminisztérium még nem hagyta jóvá, nemzetbiztonsági szempontból vizsgálja.

Kijutott a kormánypártnak az elmúlt másfél évben a kínos ügyekből. Néhányan (Borkai Zsolt, Kaleta Gábor, Szájer József) védhetetlennek bizonyultak, Kósa Lajos is visszaszorult politikailag, de mások, elsősorban Rogán Antal bármit csinálhat, a szűk vezető csapat tagja marad.

A Fidesz nagyon szeretne nyitni a fiatalok felé. Az önjelölt spin doctorok elképzelései szerint ezt a célt segíthetnék a webes véleményvezérek, az influenszerek. A Post for Rent piacvezető ügynökségben van is állami tőke, a korábbi, illetve jelenlegi magántulajdonosoknak is van neres kötődése, viszont megkeresésünkre egyértelműen kijelentették, ilyen programban soha nem vennének részt. A szakma többi cége sem tartja alkalmasnak a netes sztárokat a pártpolitikai üzenetek tolmácsolására.

Agrárintegrációt segített szervezni a vajdasági magyaroknak a Prosperitati Alapítvány. Ám előbb a Seb-Agrar, majd a helyére érkező Agroturs integrátorcég is jelentős adósságokat halmozott fel a gazdák felé, akik érthetően egyre csalódottabbak.

Családja oroszországi zsidóként menekült, de Armand Hammer kalandor-üzletember már New Yorkban született. Később milliárdokat keresett búzával, gyógyszerekkel, de leginkább olajjal és műkinccsel. A két politikai rendszer között csencselt, minden módszert megengedett magának a harácsolás érdekében, ugyanakkor vagyonát javarészt eljótékonykodta. Dédunokáját, Armie Hammer színészt most erőszakkal és kannibál-üzenetekkel gyanúsítják.

Önkénteseken vizsgálják az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vakcinájának hatásossságát.

Az Európai Bizottság arra kéri Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben az információszabadságra vonatkozó uniós irányelveket, és amíg nyitott még bármilyen jogi eljárás, addig ne hallgattassa el a Klubrádiót.

A foci világában visszatérő kockázat, hogy a rablók pontosan tudják, hogy a focista, vagy az edző mikor nincsen otthon.

Több ezer milliárd forint tartozhat a Vidékfejlesztési Kormánybizottsághoz, Lázár János, Stumpf István és Navracsics Tibor jönnek vissza az operatív feladatokba.

A miniszter a Facebookon reagál, azt írta, a magánéletünket érintő kérdésekre nem kívánnak reagálni.

Sokat nőtt a magyar adósság, de a covid miatt a hitelminősítők most nem csak a rideg számokat nézik.

Óriási játékosok uralják a globális, de a hazai cementipart is. A Gazdasági Versenyhivatal azt gyanítja, hogy e szereplők között túlságosan elharapózott a felebaráti szeretet. Vagyis senki nem tesz olyat a másikkal, aminek ő sem örülne, például nem megy az áraival a másik alá. De vajon bizonyítható, illetve szankcionálható-e az, ha valaki nem versenyez eléggé? Mi lenne a piaci küzdelem elvárható szintje?

Németországtól gazdaságilag és politikailag is függünk. Ő a fő kereskedelmi partnerünk, és azért is jóban vagyunk az EU „osztályfőnökével”, hogy az osztályban bátrabban rosszalkodhassunk. De vajon hosszabb távon is kiszolgálóként, bérmunkásként azonosítjuk magunkat, vagy elhisszük azt, hogy akár egyenrangúak is lehetünk?

Tavaly Karácsonykor történt a váltás, a katari befektető az egykori Balettintézetet továbbra is fejleszti, de a Kopaszi Gát Kft. immár Garancsi István, Hernádi Zsolt és Scheer Sándor tulajdonában áll.

2021 meglepő folyamatokkal köszöntött be a nemzetközi, elsősorban az amerikai tőkepiacokon. Már nem a nagy amerikai technológiai cégek voltak a tőzsdei sztárok, a globális kisbefektetői csapat olykor ütőképes hadsereggé szervezte magát, a jutalékmentes tőzsdézés pedig etikai problémákat hozott a felszínre. Mi lesz a folytatásban?

A külgazdasági és külügyminiszter immár a gázvezetékek és a leglényegesebb gázszerződések ügyét is viszi. Azt előre aligha tudta, hogy a hazai érdekek képviselete mellett az orosz, az uniós és az amerikai érdekek kereszttüzébe is kerül majd.

Karafiáth Balázs László közgazdász és memetikus a QAnon-kultusz okait, felelőseit, illetve terjedését tanulmányozta. Arról kérdeztük, hogy vezethetett halálos áldozatokat követelő összecsapásokhoz egy látszólag teljesen életszerűtlen összeesküvés-elmélet.

Sokkolta az érintett tanácsadó cégeket és ügyvédi irodákat az a kormányrendelet, amely szerint hamarosan már csak pár cég végezheti Magyarországon az állami szervezetek és cégek közbeszerzéseinek lebonyolítását. Néhányan nyernek, a többieknek két út marad: vagy beállnak a kiválasztottak alá, vagy felhagynak a tevékenységükkel.

A magyar Roatex egy 300 millió dolláros útdíjüzletet nyert el Indonéziában. Mivel a győztes cég eddig nem volt ismert itthon, joggal érdekli a közvéleményt: ki van mögötte, hogy csinálta? Igyekeztünk utánajárni, és egy rendkívül munkás, de összességében tényleg remek sztorit találtunk. Esettanulmány arról, hogyan is lehet üzletet szerezni egy távoli országban, egy tudásintenzív iparágban.

Az ENSZ jogi főbiztossága nyilatkozott az embertelen bánásmódról.

Kiderült, hogy az elhíresült külügyi alma- és krumpliosztáshoz egyetlen (fideszes) gazdától vették a terményt.

Az utolsó negyedév a vártnál már jobb gazdaságot hozott.

Állítólag nem veszélyesebb, de a hatóságokat zavarja, hogy nem tudják, miként jut be az országba.

Korábban levehették, de most visszakerül a Kiskunfélegyházán húsüzemet működtető olaszokra a lábperec.