Harc a túlélésért – a Fidesz támadja a magánnyugdíjpénztárakat, de jól járt, aki maradt

Amióta 2010-ben a Fidesz átalakította a magánnyugdíjpénztári szektort, és gyakorlatilag mindenkit arra ösztönzött, hogy lépjen vissza az állami rendszerbe, nem könnyű az élete a még megmaradt pénztáraknak. Nincsenek is sokan, egészen pontosan ketten (cikkünk a magánnyugdíjpénztárakról szól, a másik pénztártípusból, az önkéntesből többen vannak a piacon).

A piacon ugyanis olyan nehéz körülmények között kell működniük a pénztáraknak, hogy csak folyamatos összeolvadásokkal éltek eddig túl. Tavaly két ilyen összeolvadás is volt a piacon: a Szövetség Magánnyugdíjpénztár beolvadt a Horizontba, amelyik a legnagyobb megmaradt magánnyugdíjpénztár. Az MKB Nyugdíjpénztár magánága pedig beolvadt a Budapest Magánnyugdíjpénztárba, mindez annyiban eléggé logikus, hogy az egykori Budapest Bank és az egykori MKB is integrálódott az MBH Bank alatt.

Küzdelem az életért

A megmaradt intézmények is nagyon küzdenek a túlélését, és ennek ilyenkor, március végén vannak a legizgalmasabb pillanatai. Mint azt a Horizont oldalán jól nyomon lehet követni, ahhoz, hogy ez az intézmény elkerülje a kényszerű végelszámolást, el kell érnie, hogy a tagok legalább 70 százaléka rendszeresen fizessen tagdíjat. Az éves tagdíj 2400 forint a pénztárnál, március 25-ig 66 százalék teljesítette ezt, vagyis nincs is olyan messze a cél. Ha a március 31-i határidőig a befizetések elérik a 70 százalékot, a következő 12 hónapban nem kell izgulniuk a tagoknak. A Budapest oldala is a tagdíjfizetési információkkal indul, de ott nem találtunk arról információt, hogy miként áll jelenleg a tagdíjfizetés. A Budapest Magánnyugdíjpénztár jelezte a Telexnek, hogy a tagság 70 százaléka már 2025 év egészére teljesítette a tagbefizetést, ahogy korábban 2024-re is sikerült ez.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenesetre minden hónapban megvizsgálja, hogy az előző hat hónap átlagában a tagok hány százaléka teljesítette a tagdíjfizetést. Ha két egymást követő hónapban azt látja, hogy ez az arány 70 százalék alatt van, akkor végelszámolást kell elrendelnie. Ez azt jelenti, hogy átmenetileg egyszer-kétszer lehet elvileg 70 százalék alatt is az arány, ha az előző és következő hónapokban fölötte van, és így féléves szinten vizsgálva megvan a 70 százalék fölötti átlag.

Tavaly a Horizontnál 77 százalékos volt a tagdíjfizetési arány, ami azt jelenti, hogy a mostani 66 százalékkal is még legalább három hónapig el tudja kerülni a végelszámolást, de a hosszabb távú fennmaradáshoz több tagdíjfizető kell.

A működésre ez nem elég

Említettük már, hogy a kormányzatnak nem a lieblingje ez a szektor. A Fidesz a magánnyugdíjpénztári rendszer 2010-es beszántása után két olyan intézkedést is hozott, amellyel megpróbálta rendkívüli mértékben megnehezíteni az intézmények fennmaradását. Az egyik ezek közül a minimálisan elvárt tagdíjfizetői arány volt, ezt már érintettük, a másik pedig az, hogy működésre csak legfeljebb a befizetett tagdíjak 2,5 százalékát lehet fordítani. Ez az összeg a 2400 forintos éves tagdíjnál mindössze 60 forint, ami nyilvánvalóan nem elég egy pénzügyi intézmény működtetésére. Ha a Horizont minden tagja (valamivel több mint 40 ezer emberről van szó) fizetne, akkor is alig 2,4 millió forintból kellene kigazdálkodni az éves működést a vagyonkezeléssel együtt.

Mivel ez teljességgel lehetetlen, a pénztárak a működésükre külön hozzájárulást (támogatást) kérnek, ami most a Horizont esetében 10 600 forint, a Budapest esetében 6000 forint. Ismét a Horizont számait ismertetjük, tavaly ezt a hozzájárulást a tagok 62 százaléka fizette be, az idén eddig 54 százaléknál járnak. Ebből a forrásból, amely nagyságrendileg elérheti az évi 250 millió forintot, már el tud ketyegni a nyugdíjpénztár.

Homályban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már nem közöl adatot többé a magánnyugdíjpénztárakról. Tavaly félévkor jelentek meg az utolsó számok, ezt követően arra hivatkozva, hogy a piac mindössze két szereplősre zsugorodott, berekesztették az adatközlést.

A nagyjából 50 ezer fős megmaradt magánnyugdíjpénztári tagság négyötöde van a Horizontnál, egyötöde a Budapestnél, előbbi vagyona eléri a 261 milliárd forintot. Az év végén az MNB adatai szerint 339 milliárd forint volt a magánnyugdíjpénztárak díjtartaléka, ez alapján a Budapestnél nagyságrendileg 80 milliárd forint körüli összeg lehet a számlákon.

Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint

a 2010-ben a maradást választó nyugdíjpénztári tagok összességében véve eddig amúgy nagyon jól jártak.

A jogszabályok alapján két választási lehetőségük van, ha nyugdíjba vonulnak.

Az első lehetőség, hogy kérnek egy csökkentett nyugdíjat, amelyet a magánnyugdíjpénztárból kapott járadékból pótolnak ki. Ilyen járadékot csak a Horizont ad, a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál erre nincs lehetőség. Ha egy ottani tag járadékot szeretne, akkor át kell lépnie a Horizontba.

A másik lehetőség, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, amit bármikor megtehetnek, akár a nyugdíjba vonuláskor is, de előtte vagy utána is. Ebben az esetben megkapják a 100 százalékos nyugdíjat (a nyugdíjba vonulás után léptek vissza, akkor visszamenőlegesen is), és felvehetik az infláció feletti hozamot, vagy más néven a reálhozamot.

A nyugdíjba vonulók döntő többsége tavaly ezt választotta, a Horizont tagjai közül 869-en léptek vissza az állami tb-be, ők átlagosan 1,66 millió forint reálhozamot vehettek fel. Járadékot mindössze tíz fő kért.

Az elmúlt évek jó teljesítménye mindenesetre azt eredményezte, hogy milliós nagyságrendben vihettek haza extrapénzt a tb-be visszalépő tagok. Vagyis bár erős politikai nyomás volt és maradt a magánnyugdíjpénztárakon, a Fidesz valójában a pénztári tag magánszemélyekkel nem szúrt ki, ők azzal, ha kitartottak, vagy jobban jártak, vagy ugyanúgy, mint ha átléptek volna az állami rendszerbe.