Donald Trump hadat üzenne a kínai hajóknak, de ez visszafelé is elsülhet

A Bloomberg amerikai hírportál igen részletes cikkben elemezte a világ hajóiparát és azt, hogy Donald Trump tervezett újabb intézkedései milyen mértékben torzíthatják a piacot és emelhetik meg a szállítmányozási árakat. Az írás döntően a tengeri kereskedelem, kikötőhasználat megemelt díjaira fókuszál. Az elnöki elképzelés szerint a kínai építésű hajókat használó szállítmányoknak akár kikötésenként 1–3 millió dolláros díjat is kellene fizetniük, ami brutálisan megemelné a szállítmányozás költségét.

Tény, hogy a világ hajógyártása teljesen ázsiai lett, a legnagyobb cégek dél-koreaiak, kínaiak és japánok. A teljesség igénye nélkül ilyen például a dél-koreai Hyundai, illetve Samsung, a kínai állami CSSC (China State Shipbuilding Corporation), a japán Sumitomo és Mitsubishi.

A top 20-ban azért vannak nyugati cégek is, az olasz Fincantieri, a német Thyssenkrupp és az amerikai Austal, de finoman szólva sem ők dominálnak. A Bloomberg cikkének meglepő állítása, hogy 1999-ben 5 százalék volt Kína részesedése a nagy tengerjáró hajók építési piacán, most 50 százalék, eközben az Egyesült Államok teljesen kiszorult erről a piacról.

Magyarországon a Portfolio írt a témáról cikket, a lap kiemeli, hogy egy kiszivárgott elnöki rendelet, a Make Shipbuilding Great Again (MSGA), vagyis tegyük ismét naggyá a hajógyártást, azt tervezi, hogy első körben a kínai hajókra, majd más országok hajóira is bevezeti az említett magas kikötői díjakat.

A tervezett gigantikus kikötési díjak azonban alapjaiban változtathatják meg a globális kereskedelmet és ellátási láncokat. Trump szokásos gazdasági alapgondolatai, hogy az amerikai cégeket támogatni kell vámokkal, és mindenki, aki kereskedelmi többletet realizál az Egyesült Államokkal szemben, az kifosztja az országát, különösen extrém módon csapódik le a tengeri kereskedelemben.

A cél elvileg itt is az lenne, hogy az intézkedés megsegítse az amerikai hajóépítő ipart, ami annyiban valid, hogy az amerikai elemzések szerint konkrétan nemzetbiztonsági kockázatot is rejt, ha az Egyesült Államoknak eltűnik a hajógyártó képessége Ázsia ellenében. Ez még akkor is igaz, ha Dél-Korea és Japán amúgy szövetségesek, csak annyira tele vannak a megrendelési könyvek, hogy kapacitásgondok is jelentkeztek a cégeknél, állítólag 2028-ig nem tudnak új szállítást ígérni.

A díjemelésnek viszont olyan negatív következményei lehetnek, mint a kikötői díjak beépülése a fogyasztói árakba, vagyis a magasabb árak és így a megnövekedett infláció, de akár az amerikai kikötők további elsorvadása. A cikk nevesíti is azokat a kisebb amerikai kikötőket, Oakland, Charleston, Delaware, Philadelphia, amelyeket ha elkerülnek a hajók, az a további forgalomeséssel elsorvaszthatja a kikötőket és így munkahelyek szűnhetnek meg.

És miközben a tervezett amerikai lépés célja a hanyatló amerikai iparág újraélesztése, Kína azonnal jelezte, hogy szerinte a lépés ellentétes a világkereskedelem szabályrendszerével és bevezetése esetén ellenszankciókat válthat ki.