A Matolcsy-kör MNB-székházat felújító tagja örömmel segített volna helyretenni az ÁSZ „téves, szakmaiatlan következtetéseit”

Az Állami Számvevőszék összesen három olyan jelentést publikált, amely így vagy úgy, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működésével, székházfelújításával, műkincsvásárlásaival, alapítványi rendszerével, vagy az utóbbi univerzumba befektető kecskeméti egyetemmel foglalkozott. A megdöbbentő tartalmú jelentésekből szinte bárhol kiragadható egy-egy elem, miközben a jogi és pénzügyi nyelven megfogalmazott vizsgálati anyagok sokszor nehezen fordíthatók le hétköznapi nyelvre. Csak, hogy ne veszítsük el a fókuszt, rögzítsük gyorsan, az ország megítélését alapvetően meghatározó Magyar Nemzeti Bankról, a pénzügyi stabilitás őréről, a pénzügyi szektorokat felügyelő csoportról van szó. Ha itt bármi szabálytalanság történik, az hatványozottan kellemetlen az ország reputációjára nézve.

Ebben a cikkben az MNB-székház felújításával és egy gyakran előkerülő főváros címmel, a 1025 Budapest, Pusztaszeri út 59-cel közelítünk a történethez.

Az Állami Számvevőszék az MNB-ről

Az Állami Számvevőszék már publikálta mindhárom jelentését, így a Magyar Nemzeti Bankról készített riportját is. Ez a jelentés, amely elsősorban 2020 és 2024 között az MNB alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek (a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások) pénzügyi aspektusait vizsgálta, nem kapott eddig akkora visszhangot.

Mindez érthető, hiszen a másik két vizsgálat, vagyis az MNB-alapítványok és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyében sokmilliárdos összegek váltak köddé.

Ezek jobban felborzolták a kedélyeket, de a harmadik jelentés is nagyon erős.

A megfogalmazások azért itt némileg visszafogottabbak, valahogy úgy értékel az ÁSZ, hogy ”az egyes ingatlan-beruházási, illetve ingatlan-felújítási tevékenységben érintett gazdasági társaságok feletti tulajdonosi kontrollok szűkülése miatt az átláthatóságban lényeges hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés.[…] Az MNB az ellenőrzött ingatlan-beruházási, illetve -felújítási tevékenysége során költség- és erőforrás takarékossági intézkedéseket nem hozott és nem is mérlegelt.„

Az ÁSZ szerint az MNB ingatlan projektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, a mindenféle más területen már megkezdett takarékosságot, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. Az ÁSZ-jelentésben sok ismert ingatlan ügyéről szó van, ilyen elsősorban

• a már említett Szabadság téri MNB-székház rekonstrukciója,
• a BOKK (Balatonakarattyai Oktatási Konferencia Központ),
• a Bölcs Vár (a volt Budai Városháza),
• a Pénzmúzeum, az MNB Budai Központ,
• illetve a Szentháromság téri Burg Hotel.

Mi most elsősorban a Szabadság téri székház rekonstrukciójával foglalkozunk, amelynek az anyag alapján az a fő jellemzője, hogy nagyon drága volt.

Mint a jelentés számszerűen megírta, "a bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/m2-ről a 2023. évre 4 millió forint/m2-re emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztériumi épület hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forint/m2-ről, 1,7 millió forint/m2-re emelkedett szintén a 2023. évre vonatkozóan".

A szerződéses ár bruttó 69,2 milliárd forintról bruttó 103,5 milliárd forintra emelkedett. A felújítást egy, a Pusztaszeri út 59-be bejegyzett cég végezte, ennek jelentőségére később még visszatérünk.

Somlai: Nem jó az összehasonlítás

Somlai Bálint, a székházfelújítást végző Raw Development tulajdonosa a Telexnek azt mondta, szerinte a számok nem helyesek, az ÁSZ és a Telex számításai hibásak (mi nem számoltunk semmit, csak a jelentést idéztük – a szerk.). Somlai szerint a valós épített négyzetmétert alapul véve a 2020. évi szerződéskötéshez képesti bruttó 1,98 millió forintról 2023-ra bruttó 2,97 millió forint/m2-ra emelkedett az ár.

Az építő szerint a jelentésben összehasonlított két építkezés, vagyis az MNB és a Pénzügyminisztérium épületének felújítása valójában alma és körte, mert az MNB-s ár kulcsrakész, bútorokkal és más ingóságokkal is ellátott munkakörnyezetet biztosító műemléki minőségben rekonstruált kivitelezést írt elő, amely a tervezési költségek viselését, továbbá több mint 3000 m2 közterület megújítását is tartalmazta. A cégtulajdonos szerint a reális összehasonlításban a Pénzügyminisztérium kivitelezési költsége volt a drágább beruházás.

Ezt alátámasztandó elküldte a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet egy, a Pénzügyminisztérium felújításáról szóló blogbejegyzését. Somlai Bálint szerint tehát drágaságról, túlárazásról szó sincsen. Mint a Telexnek írta: a különleges építészeti értékkel bíró épület rekonstrukciója minden esetben összetett feladat. A projekt végrehajtása részben az előre nem látható Covid-időszakra, illetve az azt követő rendkívüli építőipari árrobbanások időszakára (továbbá az orosz-ukrán háború kitörésére) esett. Minden munkafolyamat szigorú elszámolási rendszer keretében, tételes műszaki és szakértői ellenőrzés mellett zajlott.

Túlárazottságról Somlai szerint egyáltalán nem beszélhetünk, éppen ellenkezőleg, a megrendelő több és magasabb műszaki teljesítést kapott, mint amit a vállalkozási szerződés előírt.

Egy érdekkörnél landol

Na, de mit is látott az ÁSZ? A jelentés legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogy egy nagy állami intézmény, az MNB szakmányban adott feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. Ő építőipari jártasságáról korábban egyáltalán nem volt ismert, viszont deklaráltan Matolcsy Ádám, Matolcsy György eddigi jegybankelnök fiának a barátja.

A szoros MNB-Somlai kapcsolatot úgy kell elképzelni az ÁSZ szövege alapján, hogy az MNB egyes beruházásainak esetében az előkészítést lebonyolító gazdasági társaság (Somlai Invest Zrt.) a beruházás kivitelezőjével (Raw Development Kft.) kapcsolt viszonyban állt. A Somlai Invest Zrt. feladatai közé tartozott az ajánlati felhívások elkészítése, az ajánlatok bekérése, kiértékelése, a vállalkozók kiválasztása.

A kiválasztási eljárások után a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette. És hogy kik tartoztak azonos érdekeltségi körhöz? Ilyen volt többek között a Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft. Az is megállapítható, hogy az említett, azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok árbevételének meghatározó hányada a 2018-2022. években az MNB-től, az MNB közvetlen és közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaságoktól (mint az MNB-Ingatlan Kft., az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. és az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft.) és az MNB alapítványoktól, valamint azok gazdasági társaságaitól származott.

Nem fogunk meglepetést okozni, Somlai Bálint ezt nem így látja, a Telex kérdésére rögzítette, hogy

„az ÁSZ-vizsgálat kapcsán cégünket nem keresték meg adatszolgáltatás céljából. Örömmel segítettünk volna a téves, szakmaiatlan következtetéseket a jelentéstervezetben a helyére tenni.”

Mint kifejtette a Raw Facility Kft. megbízásai közbeszerzési eljárásban, míg a Raw Development Kft. megbízatásai minden esetben versenyeztetési eljárás megnyerése után kerültek megadásra, ahol a Raw Development nem kisebb piaci szereplőkkel versengett, mint a Market Építő Zrt., vagy a LAKI Épületszobrász Zrt.

Ahogy beszélgettünk másokkal is a történetről, azt hallottuk, hogy természetesen ezeken az építkezéseken nem a Raw Development munkatársai végeztek minden feladatot. Olyan volt ez, mint a magyar autópálya-építés. Minden kornak megvoltak a kedvencei, jól ismert a Közgép és a Duna Aszfalt, de voltak mások is. Természetesen a megfelelő munkásból, gépekből nem állt fenn párhuzamosan ennyi csapat, nagyjából a végén mindig ugyanazok a cégek végezték el a gyakorlatban a feladatot, de az, hogy ki a fővállalkozó és ki az alvállalkozó, gyakran cserélődött. A fővállalkozónál több haszon tud lecsapódni, de a munkát az tudja elvégezni, akinek van elég gépe, embere, szaktudása.

Szerettük volna részletesebben is megtudni, hogy milyen cégek dolgoztak még a felújításon, de Somlai Bálint azt válaszolta, hogy az alvállalkozói körről nyilvános adatokkal nem szolgálhat, mivel az üzleti titkot képez, azonban minden együttműködő cég a szakterületén elismert referenciákkal és megfelelő minősítésekkel rendelkezett. „A projekt csúcsidőszakaiban több mint 800 fő dolgozott napi szinten a kivitelezésben” – írta.

A túlárazás gyanúja

Az ÁSZ értékelése mindenesetre óvatos volt, de beszédes is a székház esetében is. „A szerződéskötések előkészítő eljárásaival kapcsolatban, valamint az átláthatósággal, kontrollok hiányával összefüggésben feltárt problémák felvetették a szerződések esetleges túlárazásának lehetőségét, ezért a vizsgálat során is folyamatban lévő székház rekonstrukcióra vonatkozóan az ÁSZ elnöke figyelemfelhívó levélben kérte a vonatkozó szerződések értékarányosságára, a már elvégzett munkák teljesítéseire, elszámolásaira kiterjedő felülvizsgálatát.”

Itt aztán megint előjött az egész MNB-vel/alapítványokkal/székházzal/egyetemmel összefüggő ügy körül világító rendíthetetlenség. Az a gátlástalan nyomulás, amely semmilyen hibát nem ismert el, sőt, amikor kritikát kapott a csapat, akkor léptek valami még „bátrabbat”. Matolcsy György az ÁSZ elnökének írt válaszlevelében tájékoztatást adott a kivitelezési szerződés, annak módosításai – különösen azok értékarányosságára – fókuszáló felülvizsgálatának elrendeléséről. Aztán egy igazságügyi szakértő megvizsgálta a kérdést, de túlárazást nem állapított meg. A szakértő a véleményt 2023. december 20-án adta ki, mire a felülvizsgálat eredményére tekintettel az MNB további intézkedést nem tett, költség- és erőforrás takarékossági intézkedésről az ÁSZ elnökét nem tájékoztatta. Közben, mint azt Somlai Bálinttól tudjuk: az MNB székház rekonstrukciója elkészült, jelenleg már csak a kisebb garanciális javítási utófeladatok zajlanak.

Az építőiparban nem találtunk olyan szakembert, aki segített volna nekünk a Raw Development szakértelmét értékelni, a céget elhelyezni a szakmában. Volt, aki utalt arra, hogy érdemes megnézni a több tízmilliárdos forgalmú építőipari cég honlapját. Azon ugyanis egy 5 mondatos cégtörténet található, van fent pár nyitott pozíció, és kapcsolati információk, más semmi.

„El tudja képzelni, hogy valaki megnyeri az ország legnagyobb magasépítőipari munkáját, és nem büszke rá, nem ad ki sajtóközleményeket, nem publikál fotókat, stációkat?

– kérdezte egy szakmabeli. Somlai Bálintnál erre is rákérdezhettünk, ezt írta: "A Raw Development Kft. elsősorban egyedi, különleges értékkel rendelkező épületek felújítására és ingatlanfejlesztési projektek megvalósítására specializálódott. Ugyan honlapunkon a referenciák valóban nem kaptak kiemelt szerepet, de az MNB székház mellett számos egyéb jelentős projektet is megvalósítottunk. A konkrét referenciák részleteiről a szerződéses kötelezettségeink miatt nem minden esetben áll módunkban tájékoztatást adni."

A “referenciák nem kaptak kiemelt szerepet”, vagy a “nem minden esetben áll módunkban tájékoztatást adni” kitételekhez annyit azért érdemes hozzáfűzni, hogy mi valójában a cikk írásakor egyetlen referenciát és egyetlen bemutatott épületet sem találtunk az oldalon.

Miközben olyan alvállalkozót azért láttunk, mint az Épszerk-Pannónia Invest (ÉPI) Kft., amely maga büszkén írt fotókkal illusztrálva a projektről, nyilatkozott a szaksajtónak, pedig ennek a cégnek az árbevétele csak negyede-ötöde volt a fővállalkozónak. De azt láttuk, hogy például a Market Építő is igen részletesen beszámolt arról, hogy a Pénzmúzeum felújításánál dolgozott az MNB-nek.

Egy cím, sok összefonódás

Érdemes még foglalkozni egy érdekes címmel, a Pusztaszeri út 59.-cel, amely ugyan most nem volt tárgya a vizsgálatoknak, de bizonyos szempontból igazi példázata annak a sok történetnek, amelyben közpénzből lett magánvagyon az MNB körül, az ingatlanról egy korábbi MNB-t érintő vizsgálatban szó is volt.

Ezen a címen magántőkealapok, építőipari cégek, gasztro- és más vállalkozások találtak otthonra. A Pusztaszeri út 59-be van bejegyezve a Raw Development Kft. Ez a társaság végezte 90 százalékban az MNB-csoport mindenféle építőipari megbízásait, így az MNB-székház felújítását is. A cég tulajdonosa az a Somlai Bálint, aki részletesen válaszolt a Telex kérdéseire.

De itt van bejegyezve a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. is, amely több magántőkealapot kezel, így azt a Közép-Európai III. Magántőkealapot is. Ez arról lett pillanatok alatt nevezetes, hogy Matolcsy György jegybanki regnálásának utolsó napjaiban valamiért tulajdonosa lett az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt-nek, vagyis a Pallas Athene Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelési láncában szereplő cégnek. A Quartz tulajdonosa Száraz István. És itt volt bejegyezve Matolcsy Ádám egyik cége is, a New Wave Services Kft., amely ugyan ma már nem innen dolgozik, például a baráti kör mindenféle cégének.

Az azonos cím vélhetően némi kapcsolatra utal, de azért természetesen nemcsak innen lehet tudni, hogy Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint jóban vannak. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a hazai üzleti életben kevés barátságról tudnak ennyien. Maga Somlai Bálint a Telex vonatkozó kérdésére rögzítette, hogy

“a Pusztaszeri úti ingatlan-komplexum egy nyilvános iroda-park, amely számos cég székhelyeként szolgál, ez önmagában nem jelent tulajdonosi összefonódást.”

Mint ebből, illetve a Válasz Online alapos cikkéből kiderül, A Pusztaszeri út 59-ben valaha az MTA Központi Kémiai Kutató Intézete kapott helyet, de 2015-ben 2,7 milliárd forintért az ingatlant megvette az MNB. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy most kié a ház. Somlai Bálint a földhivatali nyilvántartást ajánlotta a figyelmünkbe, amikor az iroda komplexum tulajdonosáról kérdeztük, de valójában ezzel korábban a Válasz Online már foglalkozott. Mint a lap megírta, az MNB 2019-ben privatizálta az épületegyüttest az említett Quartz Alapkezelő által kezelt magántőkealapok felé. Majd, hogy teljes legyen a csiki-csuki, végül az MNB-alapítványok végső tulajdonában álló GTC-csoport visszavette azt. A lengyel tőzsdei Globe Trade Centre S.A. alatt két lépcsővel van is egy GTC PSZTSZR Projekt Kft. nevű cég.

Nagy kérdés, hogy valaha feltárja-e azt részletesebben és átfogóbban valaki, vagy valamilyen hatóság, hogy az MNB, a magántőkealapok és a Pallas Athene Domus Meriti alapítvány tulajdonában levő GTC-csoport hány ilyen oda-vissza ügyletben kötött üzletet egymással. Ha lesz ilyen vizsgálat, az még biztosan sokat hozzátesz ehhez a szövevényes történethez.