Hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált az ÁSZ Matolcsyék alapítványánál a kiszivárgott jelentéstervezet szerint

Súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban – derül ki abból a számvevőszéki jelentéstervezetből, amely a Direkt36 birtokába került.

Az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. nevű cég gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi vagyon – amely jelentős részben közpénzből, vagyis az adófizetőktől származott – felett rendelkezett, az ÁSZ szerint azonban befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrán keresztül hajtotta végre.

A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek.

Itt vannak az ÁSZ főbb megállapításai:

• Az Optima az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.
• Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.
• Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.
• Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.
• Emellett az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni.
• Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.

A Direkt36 birtokába került dokumentum egy jelentéstervezet, amely egy kiterjedt vizsgálat alapján készült, és megosztották az érintett szereplőkkel, hogy reagáljanak a számvevők megállapításaira. Az ÁSZ a tervezet tartalmával kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt, csak annyit közöltek, hogy a vizsgálatban érintettek részéről „az észrevételek kezelése folyamatban van, a hivatkozott ellenőrzésekről szóló jelentéseket az ÁSZ napokon belül nyilvánosságra hozza”.

A március eleje óta már Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter által vezetett MNB azt közölte, hogy „a jegybank új vezetése hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki”, és új vezérigazgatója lett az Optima Befektetési Zrt.-nek is. Az MNB szerint az új vezetésnek fontos feladata, hogy „minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására”.

A Neumann János Egyetemért Alapítvány a cikk megjelenését követően közölte, hogy az ÁSZ megállapításaival ellentétben „nincs kár, szabálytalanság sem történt”. Hozzátették, nem igaz, hogy az Optimával kötött kötvényügylet nem teljesülne. „A visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható” – írta az alapítvány.

Megkerestük a jelentéstervezetben szereplő fontosabb többi személyt – Matolcsy Györgyöt, a kuratórium több korábbi tagját is –, de nem érkezett tőlük válasz. Matolcsy György fia, Ádám, kérdésünkre azt közölte, az „ÁSZ vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatom, hogy annak tartalmáról személyesen nincs tudomásom, erről magam is csak a sajtóból értesültem”. Hozzátette, hogy „nem vagyok szereplője az említett vizsgálatnak, így érdemben nem áll módomban reagálni erre vonatkozóan, ez nem is lenne feladatom”.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az ÁSZ-nak nem most, hanem legkésőbb 2016-ban vizsgálatot kellett volna indítania. „Az Alkotmánybíróság 2016. április 8-án kimondta, hogy az MNB alapítványok vagyona közpénz, illetve azok közfeladatot látnak el. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodásukat legkésőbb akkortól vizsgálnia kellett volna az állami szerveknek, de ezt nem tették meg” – mondta Ligeti.

Ligeti szerint aki az MNB pénzét a törvényi előírástól eltérő célokra fordította, sikkasztást vagy hűtlen kezelést valósított meg. Aki pedig erről tudott – például más állami szervek, melyek a pénzfelhasználást ellenőrizhetik – bűnpártoló magatartást valósítottak meg. „Hogy ez a bűnpártoló magatartás bűncselekmény, hivatali visszaélés vagy vétkes kötelezettségszegés, esetleg csak a munkaköri kötelezettség elmulasztása, abból az utóbbi mindenképp megáll, de ezt külön vizsgálatoknak kellene kiderítenie.”

Matolcsy emberei, állami források

A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben Pallas Athéné Alapítványok néven hat alapítványt hozott létre, amelyeknek a rendelkezésére bocsátott összesen 266,4 milliárd forintot. Az akkori hivatalosan meghirdetett cél egyebek mellett az oktatás, a tudomány támogatása, illetve a gazdasági és pénzügyi szakember-képzés volt. Az alapítványok 2019-ben lényegében egy alapítványba, a Pallas Athéné Domus Meritibe (PADME) olvadtak be.

Az alapítvány kuratóriumában több olyan személy is volt, akik Matolcsy György környezetéhez tartoztak. Ilyen volt például Csizmadia Norbert, aki már 2010 után a Nemzetgazdasági Minisztériumban is Matolcsy mellett dolgozott, de ismeretségük ennél is korábbra tehető. Csizmadia már egy 2007-ben közös tanulmányon is dolgozott a későbbi jegybankelnökkel. Kuratóriumi tag volt emellett az alapítványban Réfy Imre is, aki a Matolcsy György volt felesége által vezetett balatonakarattyai önkormányzat alpolgármestere volt.

Az alapítványi vagyon kezelésére már 2015-ben külön cég jött létre. Normális piaci körülmények között egy ilyen struktúrának az az értelme, hogy egy profi cég kezelje a vagyont, támogatást nyújtson a befektetési döntések előkészítésében, üzemeltesse és fejlessze az alapítványi épületeket. Ez a vagyonkezelő cég az Optima Befektetési Zrt. (korábban Pallas Athéné Domus Optima) volt, amely az ÁSZ jelentéstervezete szerint a jegybank alapítványi vagyon mellett két másik helyről is forrásokhoz jutott.

Az egyik a részben a magyar állam tulajdonában álló MBH Bank volt, ahonnan felvett egy 170 millió euró értékű hitelt (ma közel 70 milliárd forint). A másik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE Alapítvány), amelyet még 2020-ban hozott létre a magyar állam. Ez az alapítvány gyakorolja a kecskeméti Neumann János Egyetem tulajdonosi és fenntartói jogait. Az NJE Alapítvány 127,5 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket az Optimától, vagyis lényegében hitelt adott ezzel a cégnek.

Az Optima az ÁSZ szerint így közel 500 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett, amelynek jelentős része, több mint 400 milliárd közpénzből származó vagyon volt. A jelentéstervezetből nem egyértelmű, hogy mi a forrása az összeg többi részének, de a rendelkezésre álló adatokból valószínűsíthető, hogy a számvevők az egyébként részben állami tulajdoni MBH bankból kapott hitelre gondoltak.

Ingatlanozni kezdtek

Ezt a hatalmas összeget az alapítványi vagyont kezelő Optima jelentős részben arra fordította, hogy két külföldi, ingatlanbefektetésekkel foglalkozó társaságban szerezzen részesedést. A jelentéstervezet szerint 2023 végén az Optima csoport birtokolta a GTC S.A. lengyelországi társaság 62,61 százalékát, és a svájci Ultima Capital S.A. 33 százalékos, illetve 25 százalékos részvénycsomagját is. Ennek eléréséhez az ÁSZ szerint az Optima külső forrást is bevont:„A külföldi befektetések alapítványi juttatást meghaladó összegét az OPTIMA csoport hitelből finanszírozta, ezzel lényegesen tovább növelte azok kockázatát.”

A GTC-ről a Válasz Online írta meg, hogy 2024-re összesen 42 milliárd forintnyi eurót fizetett ki olyan ingatlanokért, amelyeket a Matolcsy György fiának, Ádámnak a baráti köréhez tartozó Száraz István érdekeltsége, a Quartz Alapkezelő kezel. Az ingatlanok között van debreceni irodaház és egy budapesti I. kerületi designhotel is. A lap cikke szerint ezek az ingatlanügyletek sok esetben milliárdos nyereséget hoztak a Quartz által kezelt alapoknak.

A svájci Ultima Capital S.A.-ról a Telex azt írta 2025 januárjában, hogy a cég többek között európai luxusingatlanok üzemeltetésével és fejlesztésével foglalkozik. Mindezt nem túl sikeresen teszi, a lap szerint ugyanis az Ultima 2022-ben és 2023-ban is veszteségesen üzemelt, 2024 első felében pedig ezek a veszteségek csak tovább nőttek. Az Ultima a honlapján képekkel bőségesen illusztrálva fel is sorolja svájci, francia és görög ingatlanjait, amelyek között van medencés korfui villa, privát mozival ellátott ingatlan a svájci Alpokban, és francia síhotel is.

A GTC-vásárlásra vonatkozó döntést az alapítvány kuratóriumának tagjai 2020-ban, az ÁSZ szerint egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó, megalapozatlan előkészítő anyag alapján hozták meg, kevesebb mint 5 óra alatt. Mindössze ennyi időt biztosított a kuratórium tagjainak az elnök szavazatuk megküldésére. A számvevők hozzátették, hogy a döntéselőkészítő határozatban ugyan szerepelt az, hogy mennyi hozamot eredményezne ez a befektetés, de a számítás alátámasztását már nem tartalmazta az anyag.

„Az ÁSZ kérésére bemutatott hozamszámítás azonban az ellenőrzés megállapítása alapján közgazdaságilag ésszerűtlen volt, emiatt a döntéselőkészítő anyag – így a meghozott döntés – nem volt kellően megalapozott” – áll a jelentéstervezetben.

A vásárlásban részt vett az Optima egyik magántőkealapja is, amelyet alig két héttel korábban hoztak létre. Az ÁSZ erre külön felhívta a figyelmet: a jelentéstervezet szerint ez „a magántőkealapra vonatkozó szabályok ismeretében felveti, hogy létrejöttének célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett.”

A jelentéstervezet szerint az Optima csoport 31 százalékkal, közel 60 milliárd forinttal magasabb összeget fizetett ki a tulajdonrészért, mint amennyi annak tőzsdei értéke volt. Az ÁSZ szerint ez indokolatlan felár volt. A vásárlás után a részvények árfolyama az ÁSZ szerint tovább esett, 2024 végére a megvásárolt csomag értéke több mint 160 milliárd forinttal csökkent. (A dokumentum arról nem tartalmaz egyértelmű információt, hogy mennyiért vették meg eredetileg a részvénycsomagot.)

Az Optima-csoport másik jelentős külföldi befektetése, az Ultima Capital szintén jelentős veszteségeket termelt, a társaság részvényeinek ára 2024 decemberére 20 százalékot esett. Az ÁSZ szerint ez a befektetés eleve megkérdőjelezhető volt, mert ekkora vagyont kockázatos csak az ingatlanpiacon befektetni. Ráadásul az Optima-csoport azt ígérte az Ultima néhány kisebbségi tulajdonosának, hogy tőlük is vásárolni fog részvényeket. Ezzel a 2024-es és 2025-ös évre 250 millió svájci frank (jelenleg nagyjából 104 milliárd forintnyi) kötelezettséget vállalt.

„Közvetlen veszélyben” az alapítvány

Az ÁSZ által kifogásolt befektetések után bajba került a több százmilliárd forint adófizetői pénzből kitömött alapítvány. A jelentéstervezet idéz egy levelet, amelyet 2025 januárjában az alapítvány felügyelőbizottsága írt az alapító Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének, Matolcsy Györgynek: „az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”.

Matolcsy szintén jelentős pénzügyi nehézségekről számol be egy idézett levélben, amelyet az ÁSZ elnöke számára küldött:

„bevételi és forrás lehetőségek, valamint a kötelezettségállomány ismeretében az látszódik, hogy külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget”.

Az ÁSZ szerint a PADME gazdálkodásának vizsgálata során felmerült, hogy az alapítvány beszámolói nem adnak megbízható és valós összképet a szervezet gazdálkodásáról. A számvevőszék ezt jelezte a Pénzügyminisztérium felé is, amely néhány rendkívüli vizsgálat után kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a 2021-es, 2022-es és 2023-as jelentések visszavonására.

Futnak a pénzük után

Az Optima-csoport már 2024 elején, az ingatlancégekben való tulajdonvásárlás után jelentős pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ez az ÁSZ-dokumentum azon részéből derül ki, amely az Optima egyik plusz forrásbevonását, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE Alapítvány) kötvényvásárlását részletezi.

A három részletben megvásárolt, összesen 127,5 milliárd forintnyi kötvénnyel kapcsolatban az Optima visszafizetési opciókat biztosító megállapodást és kötelezettségvállaló nyilatkozatokat is aláírt az NJE Alapítvánnyal. Ezzel az ÁSZ szerint az Optima azt a látszatot keltette, hogy a kötvények ténylegesen likvidek, azaz az alapítvány könnyedén visszavásárolhatja őket.

Ehhez képest 2024 januárjában, amikor az NJE Alapítvány pénzre szerette volna váltani a kötvényeket, a visszavásárlást az Optima nem tudta teljesíteni. A jelentéstervezet szerint 2025 januárjában is folyamatban voltak a tárgyalások az Optima-csoport és az egyetemi alapítvány között a visszafizetés ütemezéséről. A tervezet szerint az ÁSZ arra számít, hogy a teljes összeg visszafizetése valószínűleg nem fog megtörténni.

Matolcsy Ádám köre

Az ÁSZ rávilágít az ügyletben résztvevő felek között személyi átfedésekre is. 2020-tól az NJE Alapítvány Kuratóriumi elnöke és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Kuratóriumi elnöke ugyanaz a személy, Csizmadia Norbert volt. Csizmadia korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a jegybankban is együtt dolgozott Matolcsy Györggyel, aki a vizsgálat idején a jegybank elnöke volt.

Az ÁSZ jelentéstervezete több, az Optima által alapított cég milliárdos beruházásaira is kitér. Ezek a részletek azt mutatják meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványi pénzének egy része Matolcsy György fiának környezetéhez került.

Az egyik ilyen, részletesen bemutatott tétel a BOKK-beruházás, egy balatonakarattyai ingatlanberuházási projekt. Az ÁSZ szerint egy, az Optima által alapított cég ezen sokmilliárdos beruházás nagy részének lebonyolítására olyan cégekkel szerződött, amelyek azonos érdekkörhöz tartoznak. Ennek a csoportnak ki is fizettek nagyjából 4,6 milliárd forintot.

A kedvezményezett érdekkör (Raw Development Kft., Somlai Property Kft.) mögött Somlai Bálint áll, egy olyan magyar vállalkozó, aki vagyonának jelentős részét az MNB-től érkező megrendeléseknek köszönheti. Somlai a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a körébe tartozik, Matolcsy korábban a Direkt36-nak is megerősítette, hogy Somlaival azonos a baráti társasága.

Somlai nem reagált a megkeresésünkre, Matolcsy Ádám pedig most azt közölte, hogy „Somlai Bálint úrral kapcsolatos személyes vagy üzleti viszonyokról szóló kérdéseit sajnálattal, de nem áll módomban részletezni, mivel ezek a magánszféra körébe tartoznak”.

Somlai Bálint felemelkedéséről, üzleti tevékenységéről és a korábbi jegybankelnök fiával való kapcsolatáról a Direkt36 korábban több, részletes cikkben számolt be. Bemutattuk azokat a drága sportautókat, amelyeket Somlai és Matolcsy Ádám használtak, illetve részletesen feltártuk, hogyan szaladtak meg a szintén a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő, Somlai érdekeltsége által épített Postapalota építkezésének költségei.

Az ÁSZ jelentéstervezete szerint a BOKK-beruházáshoz nagyon hasonló eset történt egy másik Optima által alapított cég projektjénél. Ez a Budapest I. kerületében lévő Burg Hotelt érintő beruházást jelentette. Ebben az esetben a szerződések összértékének majdnem 99 százalékára, 8,5 milliárd forintra szerződtek le a Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó cégekkel.

A jelentéstervezet végén az ÁSZ több oldalon keresztül tesz javaslatokat a vizsgált szervezetek vezetőinek. Az alapítvány kuratóriumi elnökének többek között azt javasolja, hogy gondoskodjon a cégstruktúra egyszerűsítéséről, illetve alakítson ki olyan kontrollrendszert, amely kiterjed az alapítványi vagyont ténylegesen befektető valamennyi szervezetre.

A dokumentum felhívja rá a figyelmet, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetői kötelesek az ÁSZ részére intézkedési tervet készíteni a megfogalmazott megállapításokkal kapcsolatban. Az ÁSZ hivatkozik arra a törvényi paragrafusra is, amely szerint ha az intézkedési tervet nem küldik meg időben, vagy az nem elfogadható, az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítása kezdeményezhető.

Az ÁSZ-törvény szerint a számvevőszék a megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezetek vezetőinek, amelyekkel kapcsolatban azok 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Erre az ÁSZ 30 napon belül válaszol. Az ÁSZ végleges jelentései nyilvánosak, elérhetőek a szervezet honlapján.

Manőver Matolcsy elnökségének végnapjaiban

Matolcsy György MNB-elnöki megbízatásának lejárta előtt különös ügyletek történtek az Optima-csoport környékén.

A 24.hu március 7-i cikke szerint Matolcsy György jegybanki elnökségének utolsó napjaiban tulajdonost váltott az Optima Befektetési Zrt. egyik leányvállalata, a hasonló nevű Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. A lap szerint február 28-án történt a tulajdonosváltás, az új tulajdonos pedig a Közép-Európai III Magántőkealap lett. Ez az alap egyike azoknak, amelyeket a Matolcsy Ádám köreihez sorolt Száraz István érdekeltsége, a Quartz alapkezelő menedzsel.

A 24.hu-nak Stofa György, szintén egy Matolcsy Ádám köreihez sorolt üzletember, az Optima Befektetési Zrt. akkori vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. tényleges tulajdonosában valójában nem következett be változás. Stofa szerint „kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt”, mivel a régi és az új tulajdonos ugyanahhoz az érdekkörhöz tartozik.

Március 11-én a 24.hu már arról számolt be, hogy az új jegybankelnök, Varga Mihály egyik első intézkedéseként azonnali személycseréket hajtott végre. Az MNB így nyilatkozott a lapnak: „Az MNB új vezetése a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, és új vezérigazgatót nevezett ki az alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. élére is.”

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója felidézte, hogy amikor a Transparency az első pereit indította az MNB ellen az alapítványok gazdálkodása miatt, Matolcsyék még azzal védekeztek, hogy de hát az alapítványok gazdálkodása nyereséget termel.

„Az egy dolog, hogy most kiderült, hogy valójában óriási veszteséget termel. A valódi probléma, hogy az MNB vagyona nem erre lett kitalálva, ilyen célokra nem fordíthatták volna” – mondta Ligeti.

„Ha valaki a saját magánpénzével kapcsolatban úgy dönt, hogy készpénzzel akarja befűteni a kazánt, az butaság, de megteheti, nem tilos. Ha viszont te az MNB elnöke vagy, és úgy döntesz, hogy a rád bízott közpénzt akár a kazánban égeted el, akár svájci luxushoteleket vásárolsz belőle, az már bűncselekmény, mert ez a pénz nem a tied, és ennek a pénznek nem ez a rendeltetése” – tette hozzá a jogi igazgató.

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.