„Szakmaiatlan, kirívó, szakszerűtlen” – így herdálták el a kecskeméti egyetem 127 milliárd forintját

A saját szabályait és a törvényes előírásokat is megszegve, személyes összeférhetetlenségekkel, gondatlanul, a független szakértői véleményeket és a gondos gazdálkodás alapszabályait figyelmen kívül hagyva, a kockázatok pontos ismeretében, jelentős kárt okozva fektette be a Neumann János Egyetem Alapítvány a rábízott közpénzt az Optima Befektetési Zrt. vállalati kötvényeibe – állapította meg az Állami Számvevőszék őket vizsgáló jelentése. Az Optima az MNB alapítványának pénzét kezelte és tette jelentős részben olyan külföldi ingatlanos cégekbe, amelyeknek összefonódásai vannak Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám üzleti köreivel.

Az ÁSZ szerdán publikált jelentése szerint az egyetemi alapítvány sokat veszített azon, hogy az Optimába történt befektetése a piacon elérhető legbiztosabb befektetéseknél is jóval kevesebbet kamatozott, és ha ez nem lenne elég, még a befektetett pénz is veszélybe került.

Az Állami Számvevőszék már tavaly elkezdte vizsgálni a kecskeméti Neumann János Egyetem és az MNB, valamint alapítványa gazdálkodását. Majd idén, nem sokkal azután, hogy 12 év után Varga Mihály váltotta Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élén, ki is jöttek a jelentések. Bár elsőre furcsa lehet, hogy mi köze van az egyetemnek a jegybankhoz, a valóságban nagyon is sok: az egyetemi alapítvány kuratóriumát például sokáig ugyanaz a Csizmadia Norbert vezette, mint az MNB által létrehozott, és az ÁSZ által szintén vizsgált Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványt.

A vizsgálat egyik megállapítását annak közzététele előtt már a Direkt36 ismertette. Eszerint az a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány úgy adott kölcsön 127,5 milliárd forintot a PADME Alapítvány tulajdonában lévő Optimának, hogy a befektetés a szerződés szerint likvid volt, vagyis a pénzt bármikor vissza lehetett volna kérni. A valóságban azonban az egyetemnél tudták, hogy nem kérhetik vissza a pénzt, és amikor 2024 januárjában megkísérelték, nem is kapták vissza. Sőt, nemcsak akkor, azóta sem szerezték vissza.

A jelentésben azonban ennél súlyosabb állítások is vannak, amelyek megértéséhez érdemes ismertetni a történet 2020-ig visszanyúló hátterét.

Kitalálták, hogy befektetnek 127,5 milliárd forintot

A kecskeméti Neumann János Egyetemet 2016-ban alapították a korábbi Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyik karának egyesítésével. Az egyetemnek azóta 3-4000 hallgatója van, akik a gazdálkodástudományi, a műszaki-informatika és a kertészeti-vidékfejlesztési karokon tanulnak.

A korábban állami fenntartású egyetemet a legtöbb hazai felsőoktatási intézményhez hasonlóan 2020-ban szervezték ki egy akkor erre a célra létrehozott alapítvány alá, amely egyszerre lett az egyetem tulajdonosa és fenntartója. A Neumann János Egyetemért Alapítvány 600 millió forint tőkével indult el, de még 2020 júniusában kapott az államtól 44,4 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre, majd 2021-ben további 100 milliárd forintot egyéb fejlesztésekre és az „alapítványi célok” megvalósítására. Az állam ezeken felül a következő években az alapítvány működésének költségeit is állta.

Az egyetemet fenntartó alapítványnak tehát hirtelen lett egy majdnem 150 milliárd forintos vagyona, amelynek nagyon nagy részét nem az egyetem fejlesztésére költötték, hanem befektették. Azzal azonban nem törődtek, hogy a pénzt különböző eszközökbe fektessék, ehelyett az egészet az Optima kötvényeibe rakták. Egészen pontosan:

• 2021 júniusában 5 milliárd forint;
• 2021 augusztusában 22,5 milliárd forint;
• 2021 októberében pedig 100 milliárd forint értékben vásároltak az Optima 10 éves futamidejű, tehát elvileg 2031-ben lejáró, fixen 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvényébe. Ez az ÁSZ szerint „kirívóan alacsony” kamatszint.

Összesen tehát 127,5 milliárd forintot – az alapítvány vagyonának több mint 80 százalékát – tették be egyetlen cég egyetlen típusú kötvényébe. Ez a befektetés a következő három évben összesen 7 milliárd forint hozamot biztosított az egyetemnek, ami végül 2024 elején tett kísérletet a tőke visszaszerzésére. Akkor azonban kiderült, hogy az Optimára bízott vagyona nem likvid, és mindössze két cég részvényeiben van, amelyek tájékoztatásuk szerint „a tőzsdén csak nagy veszteséggel és kis volumenű részvénycsomagokban értékesíthetők”. Vagyis az Optima tulajdonképpen fizetésképtelenséget jelentett, és azóta sem tudta visszafizetni az egyetemi alapítványnak a rábízott pénzt.

Az, hogy az NJE Alapítvány majdnem a teljes vagyonát az Optima kötvényeibe fektette, és éveken keresztül meg sem próbálta kivenni onnan, az ÁSZ szerint sok szempontból hibás, szabálytalan és problémás volt. A következőkben a befektetésről szóló öt legfontosabb állításukat szedtük össze.

1. Összeférhetetlenség

Az ÁSZ szerint az egyik legfontosabb probléma a személyi összeférhetetlenségé. A szerződések megkötése idején ugyanis ugyanaz a Csizmadia Norbert volt az NJE Alapítvány kuratóriumi elnöke, és az üzlet túloldalán álló Optimát tulajdonló PADME Alapítvány kuratóriumi elnöke. Csizmadia az ÁSZ jelentése szerint a kötvényvásárlásról szóló szavazáson tartózkodott, de a számvevőszék szerint a szabályok alapján nemcsak hogy nem szavazhatott volna, valójában nem lehetett volna egyszerre a két szervezet kuratóriumának tagja. A befektetési döntéshozatal az ÁSZ szerint emiatt nem volt szabályszerű.

Az összeférhetetlenséget később nem azzal oldották meg, hogy Csizmadia lemondott a két tisztsége valamelyikéről, hanem azzal, hogy ötmilliárdos szerződéskötés után az összeférhetetlenségi előírást hatályon kívül helyezték. Csizmadia mellett volt egy másik szereplő is, aki mindkét alapítvány vezetésében részt vett. Ő 2023-ban és 2024-ben egyrészről az NJE Alapítvány kuratóriumának tagja, másrészről a PADME Alapítvány igazgatója volt, és érintettsége jelzése nélkül, a törvényi előírással ellentétben rendszeresen szavazott a befektetésekről szóló kuratóriumi üléseken.

Az Állami Számvevőszék vizsgálata arra jutott, hogy a két alapítvány „közti személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Kuratórium az Alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte.” Magyarul az egyetemi alapítvány vezetői nem az egyetemi alapítvány, hanem a pénzt kezelő cég érdekeit tarthatták szem előtt.

2. Külső szakértő és belső szakértelem hiánya

Az NJE Alapítvány vezetői 2021-ben, tehát a 127,5 milliárdos kötvényvásárlás előtt, nem kértek fel külső szakértőt, aki segíteni tudott volna nekik a különböző befektetési lehetőségek közötti választás kérdésében. Az ÁSZ szerint erre egyrészt a befektetni tervezett összeg nagysága és koncentrációja miatt lett volna szükség, másrészt azért, mert szerintük „kétséges, hogy a döntéshozók egy ilyen volumenű befektetés tekintetében hozott döntés kapcsán kellő kompetenciával rendelkeztek.”

A vezetők egy külső szakértő helyett egy olyan könyvelővel készíttettek összehasonlító elemzést, aki abban az időben egyszerre volt az NJE Alapítvány és a PADME Alapítvány alkalmazottja. A könyvelő által készített – érdemi részében négy A4-es oldalból álló – elemzés az ÁSZ értékelése szerint szakmaiatlan és szakszerűtlen volt, mert:

• nem vette figyelembe az egyetemi szabályzatban meghatározott összes befektetési lehetőséget és nem tárta fel azok kockázatait;
• a befektetési lehetőségek közül eleve kizárta a hosszabb futamidejű állampapírokat,
• a rövid lejáratú állampapíroknál nem vette figyelembe a lehetséges jövőbeli tendenciákat és a kamatkörnyezet akkor már nyilvánvaló alakulását;
• nem vizsgálta, hogy az Optima hogyan tudja majd kifizetni a nála befektetett összeget és kamatát;
• a vállalati kötvény befektetéssel kapcsolatos kockázatokat teljes egészében figyelmen kívül hagyta;
• és nem is foglalkozott a befektetés diverzifikálásának lehetőségével.

Az ÁSZ szerint megkérdőjelezhető függetlenségű és tárgyilagosságú elemzés így az Optima kötvényeit ajánlotta befektetésre. A könyvelő ajánlásán kívül az első, ötmilliárdos szerződés megkötése idején rendelkezésre állt egy független szakértői vélemény, ami azonban nem tartalmazott lehetséges alternatív befektetéseket, csak az Optima törlesztőképességét elemezte. A döntéshozók se a második, 22,5 milliárdos, se a harmadik, százmilliárdos szerződéskötés előtt nem vettek igénybe befektetési tanácsadói szolgáltatást.

3. Kamulikviditás

Az ÁSZ jelentése többször is visszatér az Optima kötvényeinek likviditási kérdéséhez, vagyis ahhoz, hogy ez a befektetés mennyire volt könnyen hozzáférhető, hamar pénzre váltható. A kötvényekről szóló szerződések szerint az első és a második, 5+22,5 milliárd forintnyi pénzt az Optimának a visszakéréstől 8 munkanapon belül kellett volna visszafizetnie, ezek tehát elvileg teljesen likvid befektetésnek számítottak. A harmadik, 100 milliárd forintos befektetésről szóló szerződést már úgy írták meg, hogy ha az alapítvány visszakéri a pénzt, akkor azt az Optimának 90 naptári napon belül kell visszaadnia.

Az ÁSZ szerint azonban az alapítvány döntéshozói pontosan tisztában voltak azzal, hogy a befektetésük igazából nem likvid, és „a likvid befektetés választására vélhetően azért került sor, hogy a rendkívül alacsony kamatot alá lehessen támasztani.” Az alapítvány vezetői az ÁSZ szerint ezen kívül azzal is pontosan tisztában voltak, hogy a befektetett pénzre az egyetemnek igazából nem volt szüksége, így „az egyébként csak látszólagos likviditás a gyakorlatban szükségtelen volt.”

Az, hogy az alapítvány vezetői tudták, hogy a befektetésük igazából nem likvid, első ránézésre is egyértelműnek tűnik, hiszen az Optima a náluk befektetett pénzt a lengyel GTA SA ingatlanpiaci vállalat részvényeibe fektette. Ez a cég ingatlanok vásárlásával és kiadásával foglalkozik (nem túl sikeresen), amelyeket értelemszerűen nem lehet 8 napon belül kiüríteni és eladni, ha az egyetemi alapítvány esetleg visszakérné a pénzét.

Egy független szakértői véleményt összefoglalva ezt egy 2023 januári kuratóriumi ülésen az alapítvány operatív igazgatója ki is mondta, amikor így fogalmazott: „Ez a kötvény egy hosszútávú befektetést testesít meg, nem gyorsan likvidálható, hiszen ingatlanokban realizált. Mérlegelendő a visszaváltási jog, azonban nem tehetjük tönkre azt az ingatlan bérbeadási és üzemeltetési tevékenységet, amelyet ezen befektetéssel finanszíroztak, nem tehetjük ki ennek az Alapítvány vagyonát sem. Egy rossz döntéssel tönkretehetjük az alapítvány hosszútávú finanszírozásának a lehetőségét.”

Az egyik ülésen az alapítvány kuratóriumában tagsággal, a PADME vezetőségében pedig igazgatói poszttal rendelkező – amúgy is összeférhetetlenségben lévő – vezető ezt azzal egészítette ki: „…a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül…. hiszen mindannyian tudjuk, hogy ingatlanokban van a forrás és ezek bevétele garantálja a kamat kifizethetőségét.”

Még nagyobb probléma, hogy az Optima az alapítvány pénzét a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre SA cég részvényeibe fektette, amelyek értéke az elmúlt években „folyamatosan, tendenciózusan csökkent”.

Vagyis az Optima akkor sem tudná visszafizetni a nála befektetett pénzt, ha akarná, hiszen abból egyre kevesebbet érő részvényeket vásároltak.

4. Szinte bármivel többet kerestek volna

Az ÁSZ jelentése kitér arra is, hogy a NJE Alapítvány szerintük „a nagy kockázatú, az Optima által kibocsátott kötvénybe történt befektetésével kevesebb hozamot ért el, mintha kedvezőbb hozamot biztosító, alacsonyabb kockázatú, vagy kockázatmentes befektetési lehetőségeket választott volna, befektetéseit diverzifikálta volna”. Magyarul ha nem egy, hanem több, akár teljesen kockázatmentes, alacsony hozamú eszközbe fektettek volna, jobban jártak volna.

Az ÁSZ kiemeli, hogy az állampapírpiaci hozamok 2021 novemberétől növekedni kezdtek, 2022 januárjában meghaladták a 3,5 százalékot, 2022 májusában pedig a 6 százalékot is. Vagyis ha az alapítvány pénzét az Optima kötvényei helyett ebbe a szinte teljesen kockázatmentes eszközbe teszik, legalább egy, de inkább több százalékponttal magasabb hozamot érhetnek el.

A piacon elérhető ingatlanalapok 2021 novemberétől kezdve szintén folyamatosan egyre nagyobb hozamokat produkáltak, 2023 elején a 3 hónapos referenciahozam a 14 százalékot is meghaladta. Vagyis ha az alapítvány az Optima kötvényei helyett ebbe teszi a vagyont, bizonyos időszakokban akár 10 százalékponttal nagyobb hozamot is elérhetett volna.

Az alapítvány ráadásul 2022 novemberében kapott egy olyan független szakértői véleményt, amely az Optima kötvényeinek visszaváltását és a befektetések diverzifikálását javasolta. A kuratórium azonban a szakértő elemzéseit és az abban foglaltakat figyelmen kívül hagyta, és még 2023-ban sem kezdte el a kötvények visszaváltását. Erről végül 2024 januárjában hoztak döntést, amikor a likviditás hiányának beismerésével egyéves határidőt adtak az Optimának a kötvények visszaváltására.

Az ÁSZ jelentése szerint ha csak a külsős szakértői vélemény megérkezése után, 2023 márciusában kiveszik a pénzt az Optimából, és állampapírba fektetik azt, egy éven belül 15,4 milliárd forinttal járhattak volna jobban.

5. Nem cél szerinti felhasználás

Az ÁSZ a fentiek mellett azt is megállapította, hogy az NJE Alapítvány a rábízott állami vagyont egyszerűen nem arra használta fel, amelyre hivatalosan fel kellett volna. A vagyont ugyanis hivatalosan a közérdekű alapítványokról szóló törvényben meghatározott közfeladatok ellátásra, illetve az alapítvány alapító okiratában rögzített célokra (például infrastruktúra fejlesztése, vagy az egyetem egyéb fejlesztése) kellett volna költeni.

Az alapítvány az államtól az első 44,4 milliárd forintot kifejezetten infrastruktúra fejlesztésére, a későbbi 100 milliárd forintot pedig infrastruktúra fejlesztésére és alapítványi célokra kapta, viszont nem erre költötte el, hanem ehelyett ebből a pénzből vett kötvényeket. Annak ellenére tett így, hogy az egyetem stratégiai dokumentumában több nagy értékű infrastruktúra-fejlesztés terve is szerepelt, építettek volna 25 milliárd forintból egy innovációs parkot és 75 milliárd forintból egy okosvárosnak nevezett komplexumot.

Ezekből persze nem lett semmi, az ÁSZ szerint a „kötvények jegyzésével az alapítványi célra rendelt vagyonból piaci szereplő, az Optima Befektetési Zrt. jutott számára kedvező feltételek mellett jelentős forráshoz.”

Javaslatok az alapítvány vezetésének

Az ÁSZ vizsgálata után az egyetemi alapítvány vezetője köteles intézkedési tervet összerakni, amelyet 30 napon belül el kell küldenie az ÁSZ-nak. Ehhez az ÁSZ javaslatokat is megfogalmazott, amelyek a következők:

• az Alapítvány korábbi terveivel szemben ne fogadja el, hogy az Optima pénz helyett részesedésekben és befektetési jegyekben fizesse ki a tartozását, ehelyett ragaszkodjanak a bankszámlára történő átutaláshoz;
• a pénzt ne fektessék be, hanem az egyetem és annak infrastruktúrája fejlesztésére költsék;
• a jövőben csak az alapítvány érdekeit szem előtt tartó, kockázatmentes befektetéseket eszközöljenek;
• a jövőben tartsák be az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat;
• és gondoskodjanak az alapítványi célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítésére.

A jelentés szerint az ÁSZ az ellenőrzés során több bűncselekmény gyanúját is megállapította, ezért az ügyészségen feljelentést tett. Mivel a NJE Alapítvány törvényes működését nem látják biztosítottnak, az ügyészségnél törvényességi felügyeleti eljárás indítványozását is kezdeményezték. Az ÁSZ a 444 kérdésére azt is közölte, hogy a PADME Alapítványhoz hasonlóan az NJE Alapítványnál is ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést „vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt.”

Az ÁSZ jelentése tartalmazza a NJEA reakcióját is. Eszerint az alapítvány „felelős döntéshozói az akkori lehetőségeket részletesen megvizsgálva, az akkor hatályos jogszabályokat, illetve belső szabályokat és eljárásrendeket betartva (…) egy hosszútávú, ám mégis rugalmas befektetés érdekében döntöttek az OPTIMA kötvények jegyzése mellett”.

A NJEA a Direkt36 cikkére reagálva néhány nappal ezelőtt azt írta: az ÁSZ megállapításaival ellentétben „nincs kár, szabálytalanság sem történt”. Szerintük az sem igaz, hogy az alapítvány nem kapja vissza a pénzét, mert „a visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható”.

A csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: "A Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadja el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elmarasztaló jelentését, annak tartalmával nem ért egyet. (…) Az alapítvány továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy tevékenységét a legmagasabb szintű átláthatóság jellemezze.

Cikkünk megjelenése előtt mi is kérdéseket küldtünk az egyetemi alapítványnak, amennyiben érdemben reagálnak, beszámolunk róla.