MNB-pénzügyek: két fontos vizsgálatot zárt nemrég az Állami Számvevőszék, hamarosan publikálja őket

Tizenkét év után Varga Mihály volt pénzügyminiszter váltotta Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, ezzel ismét erős reflektorfénybe került a jegybank alapítványainak helyzete: mennyi pénz lehet bennük, nőtt-e, vagy épp hogy elpárolgott a vagyon, ki és hogyan gazdálkodott vele, volt-e olyan, hogy a vagyon „elvesztette közpénz jellegét”, és magánzsebeket gazdagított. Mindezt az újságírók is gyakran feszegetik, de valódi eszköztárral nem a média, hanem különféle állami szervek, így a közpénzekkel való gazdálkodást elméletileg érdemben vizsgálni tudó Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendelkezik. Egy ÁSZ-vizsgálat, egy állam kezdeményezte átvilágítás általában százmilliós, milliárdos értékeket érint – olyan esetek, ahol a tét akár százmilliárdos is lehet, ritkán adódnak, természetesen ennek megfelelően fontos is, hogy mire jutnak a vizsgálók.

A Telex úgy értesült, hogy az MNB körüli különös pénzügyekkel kapcsolatban hamarosan két, összesen potenciálisan százmilliárdokat érintő vizsgálat eredménye is nyilvánosságra kerülhet. Az ÁSZ az egyikben konkrétan az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) pénzügyeivel foglalkozott, a másik látszólag távolabb van a jegybanktól, ez a kecskeméti Neumann János Egyetem gazdálkodását vizsgálta. A két világ között azonban erős a kapcsolat: az egyetem fenntartója a Neumann János Egyetemért Alapítvány, a kuratórium elnöke pedig az a Csizmadia Norbert, aki az egyetem honlapja szerint egyben a PADME-nak is kuratóriumi elnöke. Ez azonban már nincs így, a PADME új elnöke immár Gion Gábor, a Deloitte Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója, aki Varga Mihály új jegybankelnök közvetlen kollégája is volt pénzügyminisztériumi államtitkárként. Bekerült az alapítvány kuratóriumába Koszmáli József elnökhelyettes és Keresztes-Nagy Orsolya is.

A két említett vizsgálat ellenőrzési szakasza lezárult, de a megállapítások egyelőre nem nyilvánosak, mert ugyan az ÁSZ munkája befejeződött, a vizsgálat teljes folyamata még nem zárult le. Az ÁSZ ugyanis előzetesen mindig megküldi a megállapításait az érintetteknek, akiknek lehetőségük van észrevételeket tenni. Ugyanakkor információnk szerint bármelyik pillanatban, de legkésőbb két–három héten belül nyilvánosak lesznek a megállapítások. (Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó napjaiban még fontos változtatások történtek az alapítványi vagyonkezelésben, de az ügyre rálátó forrásaink szerint a vizsgálat már korábban lezárult.)

A Varga Mihály érkezésével történő változásokról korábban a HVG írt részletesen. Ennél a változásnál muszáj egy kicsit elmerülni a struktúrában, amely (vélhetően szándékoltan) nem is olyan egyszerű.

Az egykori „MNB-alapítványok” kifejezés ma már csak egy alapítványt jelent, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt. Ennek vagyona végső soron és döntően két külföldi cégrészesedésben van. Az egyik a lengyel GTC SA többségi, a másik a svájci Ultima Capital kisebbségi pakettje. A lengyel cég regionális ingatlanportfólióval rendelkezik, a svájci cég nyugat-európai luxusapartmanokkal – azzal, hogy hogyan landolhatott európai luxusingatlanokban az MNB-alapítványok pénze, külön cikkben is foglalkoztunk.

Igen ám, de a végső haszonhúzó (az alapítvány) és a céltársaságok között összetett struktúra van. A GTC-ben a GTC Dutch Holdings B.V. a fő részvényes, illetve részvényes a magyar GTC Holding Zrt. is, melyek az Optimum Ventures Magántőkealap birtokában vannak. Az összes szavazat 62,6 százalékával a csoport legfőbb irányítója a PADME. Az Ultima Capitalban a közvetlen tulajdonos a luxemburgi Alpine 2 SCSp, a közvetett a magyar Alpine Holding Kft., a végső haszonhúzó a PADME.

Ezek tehát a konkrét láncok, de meg kell még említenünk egy másik láncot is: az alapítvány hazai vagyonkezelőit. Az alapítvány tulajdonában áll az I. kerületi, Döbrencei utcába bejegyzett Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. A cég feladata az, hogy az alapítványi vagyont olyan biztonságos megoldással fektesse be, amellyel magas hozamot ér el. De ennek a befektetési cégnek volt egy alapkezelője is, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. És itt jön a beharangozott friss változás: ennek a cégnek az Opten szerint február 28-tól már a tulajdonosa, a Közép-Európai III. Magántőkealap, amit Száraz István érdekeltségébe tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzsel. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése, amikor találkozott ezzel a Matolcsy-éra utolsó napjaira eső átszervezéssel, vizsgálatot kezdeményezett, és szintén jelzést adott az ÁSZ-nak, de fontos hangsúlyozni, hogy ezt a bevezetőben említett, már befejezett vizsgálatokban nem monitorozta az ÁSZ, ez azóta történt fejlemény.

Mindenesetre a lényeg, hogy az alapítvány, ahol Varga Mihály elnökségével új vezetők érkeztek, már nem közvetlenül tulajdonolja az alapkezelőjét, hanem érkezett egy magántőkealap, így ennek a közbeiktatott szereplőnek a joga és felelőssége, hogy mi történik a befektetésekkel, milyen vagyonelemek cserélődnek.

Nagy kérdés, hogy pár nappal azelőtt, hogy Varga Mihály megérkezett az MNB élére és lecserélte az alapítvány vezetését, lehetett-e ennek a magántőkealapos lépésnek bármilyen közgazdaságilag racionális, felelős indoka, vagy

egyszerűen a Matolcsy-érán túlnyúlva is meg akarta őrizni egy befektetői kör a befolyását a sok százmilliárdos vagyon felett.

A Fidesz működéséből ismerhető ez a gondolat, hiszen az állam, például a 2022-es parlamenti választás előtt kifejezetten nagy alapítvány-létrehozási lázban égett. A szerencsésebb alapítványok mindenféle vagyonelemet kaptak az államtól, majd a kinevezett kuratóriumok nem voltak leválthatók. Vagyis ezzel a technikával lehetett volna biztosítani, hogy amennyiben 2022-ben kormányváltás történt volna, akkor se lehessen kihagyni a vagyonok működtetéséből a 2022 előtti érában kinevezett bizalmi tagokat.

A nagy kérdések

Már az Opten céginformációs adatbázisban is látszik, hogy a PADME vagyonát kezelő Optima Zrt. vezetésében is változás volt, Stofa Györgyöt 2024 végén neveztek ki, de nem maradhatott sokáig, az új MNB visszahívta őt, helyére a nyíregyházi Hegedüs Istvánt nevezte ki. Stofa György Száraz Istvánhoz hasonlóan Matolcsy Ádám, azaz Matolcsy György fiának a baráti köréhez tartozik. Az MNB a HVG-nek rögzítette, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálat indul az alapítvány és az Optima működésének feltárására.

Az MNB és az Állami Számvevőszék között tehát három szálon fut a történet. A különféle eljárásoknak sok mindent kell tisztáznia, de néhány héten belül vélhetően tisztábban fogunk látni:

• Mekkora valójában az alapítványi vagyon, illetve ki irányítja: az MNB vezetése, vagy valamilyen kiszervezett, Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolható csoport?
• Milyen kötelezettségek párosulnak a vagyonhoz? Érkeztek-e egyéb források és hitelek az Optima–GTC-világba?
• Jutott-e ide a Neumann János Egyetem számára juttatott állami forrásokból pénz?
• Mennyiben adott az MNB más csatornákon, például a Növekedési Kötvényprogram révén forrásokat az ingatlanos befektetésekhez?
• Illetve kapott-e ez a kör mostanában egy hatalmas devizahitelt valamely magyar banktól, például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH-tól?

Frissítés: Cikkünk megjelenése után reagált a Quartz Befektetési Alapkezelő. Azt átszervezésről azt írják, az Optima Zrt. és a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealap közötti megállapodás mögött kizárólag gyakorlati előnyök álltak. „A Quartz, mint közreműködő szakmai partner ugyanis rendelkezik olyan iparági szaktudással és jelentősen kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amely tudja támogatni komplex pénzügyi tranzakciók magas szintű lebonyolítását. Mindemellett a Quartz az Optima Alapkezelő működését a Quartz által foglalkoztatott tanácsadói és jogi irodák hálózatával segítve képes támogatni, ami tovább bővíti az Optima Alapkezelő szakértelmét és szolgáltatásai körét. Az PADME Alapítvány számára ez a partnerség lehetőséget biztosíthatott volna a vagyonkezelés és nemzetközi befektetési lehetőségek támogatására.”