Demeter Szilárd mellett Orbán egykori szövegírója is kezelheti a 200 milliárdos Mol-pakettet

2021. július 02. – 13:42

frissítve

Demeter Szilárd mellett Orbán egykori szövegírója is kezelheti a 200 milliárdos Mol-pakettet
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszél a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban 2020. szeptember 21-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Megvannak a Mol-Új Európa Alapítvány kuratóriumának tagjai. Miklósa Erika lett az elnök, de láthatóan Demeter Szilárd sem írta ki magát az állam kegyeiből a Sorosról megírt, majd visszavont gázkamrás szövegével. Fontos szerep hárul egy volt miniszterelnöki szövegíróra, Molnár-Bánffy Katára is. Ők, illetve két molos üzleti vezető hatalmas összegű, többmilliárdos kulturális, sport vagy éppen környezetvédelmi projektekről dönthetnek.

Van egy filmnézési tapasztalatom, megosztom önökkel. Ha megnézek egy drámai filmet, ami ugyan végig elég unalmas, de van egy megható csúcspontja, a film minőségét sokszor a legjobb rész határozza meg az emlékeimben.

Ám ha egy stand-up comedyt követek, és szekunder szégyent érzek egy kínosan gyenge poén hallatán, sokszor az marad meg, hogy „milyen ciki volt az egész, de rossz ennek a fickónak a humorérzéke”.

A Mol-Új Európa Alapítvány, vagyis Kelet-Közép-Európa alighanem legnagyobb összeg felett rendelkező, támogatásokkal foglalkozó magánalapítványa kapcsán is lehetnek mégoly vállalható nevek is a testületekben, borítékolható volt, hogy a kritikus sajtó elsőre a legvállalhatatlanabb láncszem, vagyis Demeter Szilárd kurátori szerepét fogja kiszúrni és értelmezni, hiszen aktuálisan, kulturális fronton azért aligha lehetett volna „erősebb” üzenetet hordozó nevet választani. A személyekben mindjárt elmélyedünk, de egyáltalán miről is van szó, miért olyan fontos ez az egész alapítvány?

Az alapítvány

A nagy hazai alapítvány-létrehozási lázban néhány különösen szerencsés magánalapítvány gigantikus vagyon felett rendelkezhet. Ilyen a Mol-Új Európa Alapítvány is, amely 10,48 százaléknyi, egészen pontosan 85 955 992 darab Mol-részvényt kapott. Ez a 2374 forintos tegnapi záróárfolyamon számolva 204 milliárd forint.

Jókora összeg, amelynek a felét a Mol, a felét a magyar állam transzferálta annak az alapítványnak, amelynek az ígéret szerint a Mol-részvények után járó osztalékból jelentős jövőbeli szerepe lesz a sport, a kultúra, a környezetvédelem vagy éppen a körforgásos gazdaság támogatásában.

Egy reális, 5 százalékos osztalékhozam esetén ez 10 milliárd forintos összeg egy évben.

A Molban is tulajdonos alapítvány ügyét nagyon fontos kérdésnek tartjuk, korábban Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával készített interjúnkban is nagy teret szenteltünk a konstrukciónak.

De írtunk olyan cikket is, ami külön ezzel az alapítvánnyal foglalkozott.

Hernádi Zsolt vele készített interjúnk során – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Jelölés

Korábban úgy hírlett, hogy két-két kuratóriumi tagot delegál a Mol Nyrt. és az állam, egyet pedig közösen választanak meg a már kijelölt tagok. Végül július 2-án Hernádi Zsolt az ATV-ben közölte a listát. Kiderült, hogy a fontos kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes lesz, tagként pedig a Mol részéről Bacsa György és Világi Oszkár, továbbá Molnár-Bánffy Kata és Demeter Szilárd kerültek be.

Arra nem vállalkoznánk, hogy pontosan megmondjuk, ki jelölt kit, és ki volt a konszenzusos jelölt. A két molos vezető tiszta sor, Demeter Szilárd vélhetően az államnak volt fontos, de a konszenzusos lehetett Miklósa Erika is (őt vélhetően mindenki ismerte, elfogadta), vagy Molnár-Bánffy Kata, aki korábban molos volt, de az Orbán család lelkes híve, a miniszterelnök egykori szövegírója.

Ráadásul a folyamatra rálátó forrásunk szerint azért nem is pontosan így történt a kiválasztás. Nem hivatalos jelölések voltak, hanem ajánlások, egyeztetések.

Orbán Viktor, Hernádi Zsolt, illetve Gulyás Gergely is tárgyalt a nevekről.

Többeket meghallgattak, sokan kiestek, például azért, mert valamilyen összeférhetetlenség állt fenn.

Az alapítványnak felügyelőbizottsága is van, Kemény Dénes, Janó Márk Ádám, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára és Szollár Domokos (Mol elnöki kabinetfőnök) részvételével. Ha itt is hasonló volt a választási elv, akkor (ismét csak tippelünk) a molos Szollár volt a cég jelöltje, az állam embere vélhetően az államtitkár, és itt is Kemény Dénes lehetett a konszenzusos jelölt.

Provokatív választás

A molos jelöltek, vagyis Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója és a Slovnaftot vezető Világi Oszkár elfogadása nem volt kérdés. Az ő érdekességük, hogy ők korábban már „jól kikapták” a kulturális életben megosztó helyzeteket, mert az SZFE kuratóriumában is szerepet vállaltak. Most azzal a Demeter Szilárddal lehetnek kurátorok, akinek a pályájáról itt írtunk részletesebben.

Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Turisztikai Ügynökség , a MÁV, a Volánbusz és a Mol közös, az Utazz velünk biztonságban című kampányát bemutató budapesti rendezvényen 2020. június 8-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ő legutóbb egy bő fél éve azzal kavarta fel a közéletet, hogy Soros Györgyöt elemezte egy gázkamrás analógiát használó cikkben az Origón, amit ugyan visszavont, de azért így is elég kellemetlen levegő maradt az ügy után. Akkori értelmező cikkünket így fejeztük be:

„Demeter Szilárd azt remélhette, hogy egy minden eddiginél durvább Soros-szöveg örökös fontosságot és védettséget jelent neki a jobboldalon, az idő eldönti majd, hogy igaza volt, vagy számára végzetesen elkalkulálta magát.”

Nos, vélhetően nem kalkulálta el magát, hiszen egy komoly kulturális, szponzorációs feladat megint megtalálta.

Az Orbán-rendszer mechanizmusainak ez az egyik legviccesebb eleme. Az embernek egyre inkább az az érzése, hogy ha valaki egy kemény szöveggel vagy akcióval fel tudja bőszíteni a liberálisokat, az ellenzéket, vagy a Nyugatot, akkor onnantól a politikai családtól örök stallumot és védelmet kap. Ez azonban sajnos önmagában is a szélsőségesség irányába tolja a közéletet, mert az ingerküszöb egyre magasabbra kúszik. Mindig valami nagyon erőset kell tenni, Soros-bérenceket kell listázni, vagy gázkamrás cikket kell írni – ezzel lehet felkerülni a térképre, és megnyerni az említett örök védelmet és egzisztenciális biztonságot.

A NEO sztori

A kuratórium többi tagja közül Miklósa Erikát vélhetően nem kell bemutatni. Talán kevésbé ismert Molnár-Bánffy Kata személye, akiről említettük, hogy korábban volt molos (valamikor a kétezres évek közepén), ráadásul éppen szponzorációs területen is dolgozott.

Itt érdemes megismerni egy nagyon érdekes sztorit, ami még azt is megmagyarázza, hogy ennek az alapítványnak miért van ilyen furcsa neve, Mol-Új Európa. A kétezres évek elején, amikor Magyarország csatlakozott az unióhoz, és a Mol elkezdett Európában terjeszkedni, felmerült, hogy a nemzeti olajvállalatunk nevében ne legyen már benne a „magyar”, nevet kellene cserélni NEO-ra. Ez a nemzetköziségre utalt volna, New European Oil lett volna a rövidítés kibontása.

Ezért létrehozott a vállalat egy Új Európa Alapítványt, amelynek már a neve is támogatta volna az új márkanevet. Molnár-Bánffy Katának és Ferencz Szabolcsnak, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezetőjének volt benne kiemelt szerepe. Aztán az újrabrandelési ötlet elhalt, és a mintegy 15 éves Új Európa Alapítvány pár éve nevet váltott, Mol Alapítvány lett. A nagy kavarodásban fontos tisztázni, hogy a Mol-Új Európa Alapítvány egy másik, vadonatúj alapítvány.

Molnár-Bánffy Kata

A talán kevésbé ismert Molnár-Bánffy Katáról azt hallottuk környezetében, hogy „kemény, egyenes erdélyi nő, akinek már fiatalkorában is volt köze a művészetekhez, fagotton játszott”.

Neves erdélyi arisztokraták leszármazottja, apai ágon a Bánffy családból, anyai ágon az Ugron-családból származik. A Bánffy család korábban adott miniszterelnököt, neves írót is Magyarországnak. Az 1974-es születésű Katának az édesapja Bánffy Miklós 1991-től 2006-ig Leányvár polgármestere volt (a település Doroghoz és Esztergomhoz van közel).

Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége (j2) és Molnár-Bánffy Kata, kommunikációs szakember, a Képmás magazin lapigazgatója a Képmás magazin és Média a Családért Alapítvány Média a családért díjak átadásán az Eiffel Műhelyházban 2020. január 16-án – Fotó: Mónus Márton / MTI

A neves gombász hírében álló polgármesternek hét gyermeke született, közülük Kata a legidősebb, később ő is önkormányzati politikus lett, alpolgármesterként dolgozott Leányváron.

A bölcsész végzettségű kommunikációs szakember állítólag az Orbán házaspárt rajongásig becsüli, szövegíróként dolgozott is nekik. Életrajza szerint 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatalban volt kommunikációs tanácsadó, utána került a Molhoz.

Ma már vállalkozó, övé a Képmás című katolikus családi lap, illetve a Salt Consulting nevű pr-cég, amely egy időben az Eucharisztikus Kongresszusnak is dolgozott. Itt látható a magazinban egy cikk a családról.

A felügyelőbizottság szerepe

Ami pedig a felügyelőbizottságot illeti, itt is van egy név, akit nem kell részletesen bemutatni: Kemény Dénest mindenki ismeri.

Az állam által javasolt Janó Márk Ádám jogász (kötődik a sporthoz is, MTK-drukker) a Miniszterelnökségen is az adminisztráció, illetve az apparátus vezetője, az alapítványnál is a jogi megfelelésért felel – ő egyértelműen Gulyás Gergely jelöltje volt.

Szollár Domokos kommunikációs vezetőként egyfajta folytonosságot jelent, mert eddig is hozzá tartozott a Mol szponzorációs feladatainak jelentős része.

Az fb szerepe inkább a kritikus személyzeti kérdéseknél, bizonyos jóváhagyásokban fontos. A kuratórium amúgy leválthatatlan, csak maga hívhat vissza tagokat, vagy választhat új tagot, de az fb nélkül bizonyos lépéseket nem lehet megtenni.

A kuratóriumi tagokhoz immár sem az állam, sem a Mol nem tud hozzányúlni. A kuratóriumi és az fb-tagok is fognak pénzt kapni a munkájukért, de hogy mennyit, és hogy egyáltalán ki dönt erről, azt még nem lehet tudni.

Alapítványi jövő

A Mol évente mintegy 25 millió dollár (7,5 milliárd forint) körüli összeget költött mostanában szponzorációra, ennek egy érdemi részét venné át majd az alapítvány.

Ehhez az alapítványnak nyilván lesz stábja is, az ugyanis nem tűnik reálisnak, hogy Miklósa Erika vagy a többiek működtetnék a szervezetet. Túl sok alkalmazottja ugyanakkor nem lesz a szervezetnek, a közeljövőben ki kell találni a működést, a szabályzatokat, a pályázati rendszert, fel kell venni a csapatot, irodát kell bérelni.

A sajtó alighanem nem fog innentől túl sokat foglalkozni az alapítvánnyal és a nevekkel, talán olykor egy-egy támogatási döntésnél vagy egy közgyűlési szavazásnál majd előjön a kérdés. A Mol maga mindig elmondhatja, hogy ez egy tőlük független tulajdonos, miért kéne nekik magyarázkodniuk a tulajdonosukról vagy az állam személyi döntéseiről. De azért fontos kérdések így is fennmaradnak:

  • Ki lesz a vagyon operatív kezelője?
  • Ki fogja az utasításokat adni?
  • Ki dönt a közgyűlési szavazásoknál?

Az alapítványi vagyonjuttatás egyik indoka az volt, hogy az vegyen le támogatási terheket a Molról, illetve osztalékérdekeltsége révén ösztökélje jobb teljesítményre a vállalatot.

Mivel a kuratóriumban helyet kapó Világi és Bacsa a cégvezetésnek is tagja, ez a jó teljesítményre nógató szerep elsősorban Miklósa Erikára, Demeter Szilárdra és Molnár-Bánffy Katára vár a jövőben.