Az állam a maradék Mol-részvényeit is egy vagyonkezelő alapítványnak adja át

2021. április 01. – 12:16

frissítve

Az állam a maradék Mol-részvényeit is egy vagyonkezelő alapítványnak adja át
Szijjártó Péter külügyminiszter, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója Csanádpalotán Fotó: Rosta Tibor/MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Mol Nyrt. és a magyar állam Mol-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre. A cél a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ám annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei.

Váratlan bejelentést tett április 1-én a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A cég és a magyar állam közös vagyonkezelő alapítványt hoz létre Mol-Új Európa Alapítvány néven. Az alapítvány a Mol-csoporttól veszi majd át annak támogatási rendszerét, vagyis a sportolók, művészek, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és helyi közösségek segítését (ez évente több milliárd forint, ennél pontosabban nem fogalmaz a közlemény).

Gyaníthatóan azért a Mol-csoportban is maradnak ilyen feladatok, elsőre nem tűnik túl valószínűnek, hogy a magyar állam beszállna például a horvát INA CSR-feladatainak menedzselésébe. Az alapítvány mindenesetre átfogó támogatási rendszert dolgoz ki, ami kitér a fent felsoroltakon túl a tehetséggondozásra, a környezetvédelemre, a nemzetközi kapcsolatok ápolására, kutatási és karitatív tevékenységekre is.

Na de miből?

A szép célokhoz vagyon is kell, ezért az állam és a Mol egyenlő arányban 43-43 millió Mol-részvényt ruháznak át az alapítvány vagyonaként. Azért ennyit, mert az államnak éppen ennyi volt, az állami pakett a társaság 5,24 százaléka volt. Egy ilyen „ajándék” az állam és a Mol részéről is közel 100 milliárd forintos. egészen pontosan 96,7 milliárd forint az április 1-i részvényárral.

A Mol részvények nem estek a bejelentés hírére, vagyis a részvényesek vélhetően nem úgy kalkuláltak, hogy a Moltól csak úgy elkerült egy 100 milliárdos vagyonelem.

A Mol-részvényesek oldaláról

Pedig a Mol oldaláról ez rövid távon tényleg azt jelenti, hogy 100 milliárd forintról lemond a cég, hiszen ezeket a részvényeket akár a piacon is értékesíthette volna (sőt az elmúlt hónapokban pengő forintokkal fizetett értük). Mégsem rossz az „üzlet”, mert a Mol jövőbeli terhektől szabadul meg, vagyis javítja majd a saját cashflowját, eredményét.

Eddig a Mol a saját részvényei után nem fizetett osztalékot, a támogatások pedig a cég cashflowját, eredményét rontották. Ha a jövőben már nem az eredményt rontja ez a donation, hanem osztalékból fizethető a többmilliárd forintos támogatás, akkor azt is lehet mondani, hogy jelenlegi alacsony kamatszint mellett ez az ajándékozás egy jó befektetés. (Egy feltételezett példával, a Mol lemond most 100 milliárd forintról, de minden évben 5 milliárd forinttal nagyobb lehet az eredménye.). Igaz a Mol-részvényeseknek azt el kell fogadniuk, hogy a jövőben több részre oszlik az osztaléktömeg, vagyis, ha mondjuk 100 forint osztalékra számítottak, az innen 95 forint lesz. Az alapítvány életében egy 100 forintos osztalék 8,6 milliárd forintos osztalékot eredményez, abból azért lehet támogatni.

A Mol jelenlegi részvényesei

  • Saját részvény – 60 404 826 db (7,37%)
  • OmanOil (Budapest) Limited – 58 530 352 db (7,14%)
  • OTP Bank Nyrt. – 50 764 167 db (6,20%)
  • Magyar Állam – 42 977 996 db (5,24% )
  • Közkézhányad: 54,05%

Forrás: BÉT, állapot a transzfer előtt

Az állam és az adófizetők

A magyar állam pozíciója már sokkal megkérdőjelezhetőbb. Emlékszünk még az IMF-hitelre és a nyugdíjeinstandra? A magyar állam 2008-ban a pénzügyi krízis nyomán nagyon nehéz helyzetbe került, 2008-ban az EU és az IMF sietett a segítségünkre, nagy hitelt vettünk fel, de 2010-ben még így is annyira pénzszűkében volt az állam, hogy visszaterelte a magánnygdíjpénztári tagok zömét a tisztán állami rendszerbe, majd azt ígérte, hogy adósságcsökkentésre költi az így felszabaduló 3000 milliárd forintot.

Létre is hozta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, a pénz egy részét valóban adósságcsökkentésre fordította, de azért egyéb feladatok is voltak, például a költségvetésnek is voltak aktuális lyukai, és éppen ekkortájt támadta meg a Molt az orosz Szurgutnyeftyegáz. Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter végül 2011 májusában megállapodott az oroszokkal és 1,88 milliárd euróért megvette a Mol ötödét (az IMF-hitelt neveztük meg forrásnak). A régi történet felemlegetése csak azért fontos, mert az IMF-hitel később szitokszóvá vált, pezsgőt bontottunk, amikor megszabadultunk tőle, de a hitelből megvett több százmilliárdos vagyont (a Mol-részvényeket) azóta az állam olyan magánalapítványoknak osztotta szét, amely kikerült az adófizetői kontroll alól.

  • a Corvinust üzemeltető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
  • az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
  • és majd a Mol-Új Európa Alapítványnál lesz 10,48 százalék, 85 955 992 részvény (ennek ugye csak a fele érkezett az államtól).

Jó célok

Természetesen azt ki-ki eldöntheti, hogy a közérdekű alapítványok a Corvinus, az MCC és a Mol eddigi támogatásai révén mennyire vállalnak át az államtól közérdekű feladatokat, vagyis fel lehet úgyis fogni, hogy ezeket a tevékenységeket részben az államnak kéne finanszíroznia, ha nem lennének alapítványok, de azért ekkora vagyonelem, 5-600 milliárd forint „kiszervezése” elég erős lépés.

A Mol közleménye szerint mindenesetre az alapítvány létrehozását az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat teszi lehetővé. Elfogadás esetén az alapítvány működése várhatóan az év második felében indulhat el.

Az alapítvány a Moltól jogilag független lesz, a kuratóriumban és az fb-ben az állam és a Mol emberei lesznek.

A felvásárlás ellen is véd

A részvénytranszfernek sokféle értelmezése lehet. A Mol az utóbbi időben tényleg elég sok pénzt költött a saját részvényeinek a felvásárlására.

A Molnak így már 7,4 százalék saját részvénye volt a transzfer előtt, ebből 5,2 százalékot ad át, vagyis körülbelül 2,2 százalék még marad nála. A Mol kontrollja tehát megszűnik, nem is kérhető vissza az alapítói vagyon.

Azt talán lehet mondani, hogy a Mol felvásárlása elleni kontroll javul, olyan papírok is szavazhatnak majd a jövőben a közgyűlésen, amelyek eddig nem (a saját részvények nem, az alapítványiak védhetik a felvásárlás ellen küzdő menedzsment pozícióját), de ez a védelmi arzenál eddig sem volt gyenge.

Kérdés persze, hogy az állam és a Mol-menedzsment viszonya örökké baráti marad-e. Ha például lenne egy kormányváltás, az új kormányzat csak nézhetne, neki már nem lenne beleszólása a cég életébe, ott a három alapítvány kontrollálna majd 30 százalékot.

A mai jó viszonyban tehát Hernádi Zsoltéknak megnyugtató lehet, hogy baráti kézben van 30 százalék, sőt az OTP-részesedésével 36 százalék. Amíg tehát barátság van és a Mol-menedzsment, az OTP-menedzsment, illetve a jelenlegi kormányzathoz is lojális alapítványi emberek együtt gondolkodnak, akkor ez egy védelem a jelenlegi struktúrának.

Ha egyszer majd ezek külön gondolkodnak, akkor vélhetően a mai kormányzat emberei a mai bejelentéssel erősebbek lettek a Mol-OTP vezetőség rovására.

Ha nem 2021-ben lennénk Magyarországon, ez az egész lépés jogos és pozitív lehetne, de az MNB-ből kiszervezett MNB-alapítványok és más alapítványi történetek miatt az is jogosan merül fel, hogy az állami vagyonelemek és feladatok alapítványokba történő kiszervezése nem csak a társadalmi kontroll teljes elvesztését jelenti-e? Illetve nem az ellen véd, hogy ami most még az államé volt, az egy esetleges kormányváltás után is a jelenlegi csapat kontrollja alatt maradjon?