Miért veszi folyamatosan a Mol Nyrt. a saját részvényeit?

2021. január 11. – 10:36

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Október óta szinte folyamatosan vásárolja a Mol Nyrt. a saját részvényeit. Ettől aligha függetlenül, igaz, a globális olajiparral szinkronban, az árfolyam 1600 forintról 2400 forintig emelkedett. Mi az oka a programnak, és mi lesz ezekkel a papírokkal később?

A Budapesti Értéktőzsde honlapján a Mol Nyrt. folyamatosan jelenti be a saját részvények vásárlását. A témát a Portfolio.hu részletes táblázatban is követi.

Korábban az OTP Bank is intenzív sajátrészvény-vásárlási folyamatba kezdett. Mindkét részvénynél felmerülhet, hogy a járvány nyomán a papírok ára indokolatlan mélységbe zuhant, ha a cég vásárol, akkor képes árfolyam-karbantartást végezni, ezzel segítve a többi részvényest, és majd ha az ár magasabbra lép, azzal a kibocsátó nyereséget is képes realizálni, az olcsó papírokat drágábban tudja értékesíteni.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Osztalék nélkül

Ha konkrétan a Mol eseménysorozatát szeretnénk megérteni, a járvány első hullámáig kell visszanéznünk. A tőzsdei cégek tavasszal (elsősorban áprilisban) rendezik az előző évet lezáró éves közgyűléseiket, ilyenkor döntenek a részvényeseknek járó osztalékról.

2020 annyiban extrém volt, hogy egyrészt a cégek nem is nagyon tudtak áprilisban közgyűléseket rendezni, legalábbis személyes jelenléttel biztosan nem, ráadásul a hirtelen berobbant koronavírus elég nagy bizonytalanságot okozott.

A Mol Nyrt. is óriási olajáreséssel találkozott, ezért óvatosságból nem szerette volna kiengedni a nála levő cash egy jelentősebb részét, inkább elhalasztotta az osztalékfizetést. Azt jelentette be, hogy amennyiben a helyzet normalizálódik, újragondolja a kérdést.

Szeptember végén

Szeptember végén, amikor még nyíltak a völgyben a kerti virágok, már sokkal jobbnak tűnt a helyzet, a Mol pénzügyi helyzete nem omlott össze, valamiképpen mégis a részvényesek javadalmazásáról szeretett volna határozni a cég.

Gyakorlatilag reálisan felmerült, hogy 2020-as osztalékelőleg formájában mégis lehetne 2019 terhére osztalékot fizetni, csak ekkor annyira alacsony volt az árfolyam, hogy az az opportunista döntés született, hogy inkább vegyen a cég papírokat. Végül arról született döntés, hogy egy éven belül a részvények 5 százalékáig vásárolhat papírokat a társaság.

Elmélet

Az osztalékfizetés, a nemfizetés és a sajátrészvény-vásárlás közgazdaságilag ekvivalens lépések.

Képzeljünk egy céget, amelyiknek van 1 millió forint vagyona, és ezt 10 darab, egyenként 100 ezer forintot érő részvény testesíti meg. Ha ez a cég fizet 50 ezer forint osztalékot részvényenként, akkor ezt a részvényesek zsebre teszik, de utána már csak 500 ezer forint vagyona lesz a cégnek, egy papír már csak 50 ezer forintot fog érni. Az osztalékfizetés elvileg tehát semleges, vagy a részvényben van a cégérték, vagy részben a részvényben, részben a zsebben.

Ha pedig a társaság úgy dönt, hogy nem fizet osztalékot, hanem 5 részvényestől megveszi a részvényét 100-100 ezer forintért, akkor is neutrális lesz a lépés, hiszen ha ezeket a papírokat a társaság bevonja, akkor már csak 500 ezer forint vagyona lesz a cégnek, de az csak 5 részvény között oszlik meg, vagyis a megmaradt részvényesek részvénye továbbra is 100-100 ezer forintot ér. Ha a társaság 80 ezer forintért tud 100 ezer forintot érő saját papírt venni, akkor a többi részvényes jól jár, ha pedig 120 ezerért, akkor rosszul.

A vásárlás okai

A saját részvények megvételének mégis lehetnek okai. Például, amikor ellenséges felvásárlás zajlik (az osztrák OMV emlékezetes támadása idején is vett a Mol papírokat a védekezéshez), vagy ha érdemes megtámasztani a pótlólagos kereslettel az árfolyamot.

A mostani vásárlási sorozatnál a Mol október óta szinte minden nap vett papírt, mégpedig úgy, hogy azért nagyon ne trollkodja szét a piacot, ne ő adja a könyvbe a legmagasabb ajánlatot és a cég vásárlásai a teljes forgalom negyede alatt maradjon.

Eddig összesen az összes részvény 1 és 2 százalék között vett vissza a cég, amelynek nagy szabadságfoka van, a felhatalmazás nem kötelező, ha az árfolyam már túlértékeltnek tűnik, akkor a cég nyilván abbahagyja a vásárlásokat. Eddig jó üzlet volt a vásárlás, hiszen a részvényár folyamatosan emelkedett, a cég alacsony átlagáron szerezte be a mintegy 18 milliárd forintért megvett pakettet.

Mi lesz a papírokkal? Nagyjából három út képzelhető el, a cég bevonja majd a részvényeket, a piacon újra eladja, vagy egy cégvásárlásnál felhasználja (részvényekkel fizet). A Mol ezt a kérdést a hivatalos bejelentéseken túl, nem kommentálja, de alighanem ez attól is függ, hogy mennyi papír gyűlik össze, ha kevesebb, akkor benne maradhat a könyvekben, ha sok, akkor érdemesebb lehet egy bevonást bejelenteni.

Morális kérdés

A BÉT-en olvasható molos bejelentések közben vannak vezetői opció lehívások is. Vagyis miközben a cég veszi a papírjait, egyes vezetők abban érdekeltek, hogy magas legyen az árfolyam, mert akkor a korábban elhatározott opciós program megérheti nekik.

Felmerülhet az a morális kérdés, hogy illik-e egy cégnek úgy venni a papírjait és ezzel segíteni az árfolyamot, hogy a vezetők számára van ilyen program, (nyilván, ha egy vezetőnek van egy 1700 forinton lehívható részvénye, akkor 2400 forintos árfolyamon ez szép nyereség, 1600 forinton pedig nem hívná le)?

Valójában az általunk elért szakemberek szerint bár a kérdés jogos, a Mol Nyrt. árfolyama a részvényvásárlás óta nem tér el igazán a többi regionális versenytárs (PKN, OMV) mozgásától, de még az iparág óriásaitól (Shell, BP), amit leginkább az indokolt, hogy az elmúlt három hónapban 26 százalékot drágult az olaj.

A saját részvények vásárlásának abban volt inkább szerepe, hogy amikor bejelentették, és októberben még az iparág lefelé tartott, a Mol esetében a program már megfogta az áresést, vagyis a cégnek időben sikerült elkapnia a hulló kést.