RSS
Orbán Viktor és a Fidesz áprilisi választási győzelmét a deformálódott magyar médiakörnyezet további torzulása követheti, amelyben a megmaradt független szerkesztőségek a túlélésért küzdenek, és igyekeznek megőrizni az újságírás eredeti küldetését, ahogy azt demokratikus társadalmakban értelmezik. A Nemzetközi Sajtóintézet publicisztikája a sajtószabadság világnapján.
Okosak vagyunk. Soroljuk a világhírű magyar feltalálókat és írókat, a matematikaverseny-győzteseket és a zenészeket – eközben a magyarok mindössze 23,6 százalékának van felsőfokú végzettsége, amivel az unióban hátulról az ötödikek vagyunk. A tanárok megbecsülése a helyzet javításának kulcsa.
A Marosvásárhely közelében talált, megégetett levélszavazatok kapcsán a Maszol Parászka Boróka ellen indított lejárató kampányt, aminek következtében az újságíró halálos fenyegetéseket is kapott.
A pályakezdők aránya évente körülbelül az összes pedagógus egy százaléka, de ők nem tudják pótolni a nyugdíjba vonulókat. A pedagógusok számának csökkenése tíz éven belül a mainál sokkal kézzelfoghatóbb méreteket ölt majd. Ennek okairól, iskolán túlmutató hatásairól Lannert Judit, az Egyensúly Intézet külső szakértője, oktatáskutató, a T-Tudok senior kutatója osztja meg gondolatait.
A holokauszt kapcsán felmerülő passzivitás, semlegesség, a döntés elhárítása, a parancs teljesítése mind elősegíthette a zsidó népirtást. Amikor egy-egy vallási vagy népcsoportot ér hátrányos megkülönböztetés, ott nem lehet semlegesnek maradni – aki erre hivatkozva nem tesz semmit, az maga is az elnyomót segíti. Szombat a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Az összeesküvés-elméletek korában elgondolkodtató, nincs-e szükség a tudatos és kritikus médiafogyasztás oktatására, a különféle manipulációs technikák és kognitív csapdák felismerésének képességére. És hogy vajon nem lenne-e nagyobb szükség demokratikus nevelésre? Filippov Gábor szerint igen, a magyar oktatásról és kritikus gondolkodásra nevelésről ír a politológus.
Lényegében fogalmunk sincs arról, hogy az elmúlt 12 évben egy önálló rezsimet felépítő Orbán Viktor mit is csinál zárt ajtók mögött. És nem csak Orbán Viktorra kellene komolyabb erőforrásokat koncentrálni. A Direkt36 szerkesztőjének véleménycikke.
A Fidesz szerint még soha nem volt ilyen erős a demokrácia, mint most. Oké, de mit is jelent a NER-ben az, hogy „demokrácia”?
Már a választások előtt lehetett tudni, hogy a következő hónapokban válságkezelésre lesz szükség az új kormánytól. A kérdés csak az: szükségszerű-e, hogy gondolkodásunk ne terjedjen tovább a nehéz időszak túlélésén?
A Fidesz „nyerte meg” a magyar választók körében az orosz-ukrán háborút, úgy tűnik, hogy a választási finisben csak erősödött a kormánypárt támogatottsága.
Két – papíron – keresztény kormányfőjelölt, kampányoló papok, prédikáló politikusok… Szinte már vallási ügy kerekedik az országgyűlési választásból, épp csak az alapító véleményére nem igazán kíváncsi a sokadalom. Hodász András római katolikus pap írása.
Magyarország kormánya az ukrán háború kitörése után is folytatja azt a hintapolitikát, ami miatt már korábban ellentétbe került szövetségi rendszerének többi tagjával. Fiala-Butora János elemzi, mi a tétje ennek a politikának, és mi az a reális cél, amelynek követését a mindenkori magyar kormánytól elvárhatnánk.
Magyarország 1979-ben törvénnyel hirdette ki vállalását: megóvja a vizes területeit. A Fertő tavi tervek ismeretében feltételezheti bárki, hogy Magyarország betartja egyezményes kötelezettségét?
Ahol bármilyen vallást kisajátít bármiféle politikai érdek, ott a gyakorlatban nem érvényesülhet a vallásszabadság. A Szemlélek cikksorozatában azt elemezzük, mit keres a vallás a politikában.
A sztrájkkal kapcsolatban a rendszerváltás utáni magyar kormányok mind a szabadpiaci nóta különböző változatait fújták, bár az Orbán-kormányok mindezt könyörtelenebb módon csinálták. Pedig a sztrájk nemcsak alapjog, de a versenyképességet is segítheti.
Évezredes történelmi tapasztalat igazolja, hogy az erőszakos elnyomás formái, különösen a kivégzések nagyon is növelik a hívő közösségek erejét, összetartását. Szemlélek a Telexen, ezúttal Gégény István lapigazgató írását közöljük.
Az orosz legfőbb egyházi vezető azzal vette védelmébe az Ukrajna elleni katonai agressziót, hogy arra az ortodox Oroszország gyengítésével szembeni nyugati kísérletek meghiúsítása miatt van szükség. A Putyin által is támogatott nukleáris ortodoxia doktrínájának lényege pedig az, hogy Oroszország ortodox jellegének megőrzéséhez erős nukleáris hatalomnak, míg ahhoz, hogy megőrizhesse nukleáris státuszát, ortodoxnak kell lennie.
A tanári fizetések a minimálbért is alig érik el. Nem véletlen, hogy országszerte lett elege a pedagógusoknak az oktatás állapotából és tömegek kezdtek tiltakozásba, március 16-án újra az egész országot érinti a tanársztrájk. Hogy jutottunk idáig a rendszerváltástól kezdve? Egy középiskolai tanár véleménycikke.
Ahogy a középkorban a hit és az erkölcs tisztaságának védelme végül erőszakos hittérítésbe torkollt, úgy vált napjainkra államszervező erőből a politikai kirekesztés eszközévé a kereszténységre való hivatkozás. Kereszténység és közélet témában indít publicisztikasorozatot a Szemlélek magazin a Telexen.
„Ez a konfliktus Vlagyimir Putyin számára nem fog jól végződni” – írja a Telexnek küldött véleménycikkében Marc Dillard, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Tíz pontban foglaltuk össze, hogy miért rendkívül erős az a mai hír, miszerint az MKB Bank adott Marine Le Pen kampányára hitelt. A mostani orosz–ukrán háború fényében különösen kínos az eset, a Nyugat szemében Magyarország még inkább a Marine Le Pen, Matteo Salvini jelképezte Putyin-barát szélsőségesekkel került egy táborba.
Az orosz-ukrán háború kapcsán visszatérően megfogalmazott vád az, hogy ukránok nácik. A valóság ennél finoman szólva is összetettebb. Az ukrán és az orosz szélsőjobb összehasonlítása pedig épp annak ellenkezőjét bizonyítja, mint amit Putyin elnök és a magyar kormány elhitetni kíván.
Az ukránokkal szemben ülő Megyinszkij történészként azt állítja, Lengyelország robbantotta ki a II. világháborút, a szovjet csapatok pedig akkor is csak béketeremtő missziót hajtottak végre.
Tényleg négycsillagos szállodák ablakán kitekintve kellene megismerkedni nemzeti parkjaink természeti értékeivel? Vélemény a Fertő tavi grandiózus beruházás mentegetéséről.
Eljutottunk oda, hogy WC-papírt is csak a tankerületen keresztül lehet rendelni. Az oktatási rendszerünk legnagyobb baja a bizalom teljes hiánya, mondja egy középiskolai tanár a hatodikos és nyolcadikos felvételik után. Vélemény.
A kormánypropaganda nem leleplezett minket, csak bemutatta, hogy működik a sajtó.
Pusztán a béremelés nem lesz elég, fel kell számolni a rendőrségi szervezet parancsuralmi jellegét. Krémer Ferenc véleménycikke az ellenzék rendészeti programjáról és Lengyel Róbert nyilatkozatairól.
Amíg Jézus születését ma sokan fűtött szobában, ünnepként élik meg, szülei a társadalom által kirekesztve, egy barlangban, fagyoskodva élték át annak a gyermeknek az érkezését, akihez időszámításunk igazodik. Beer Miklós püspök írásával zárul a Szemlélek második cikksorozata a Telexen.
Kis alkotmányjogi matematika, avagy 1/2 ≥ 2/3? Közömbös, hogy kinek mi a politikai véleménye a kétharmados szabályról, az alkotmánymódosításhoz feles többséggel jogállami keretek között érvényesen hozzányúlni nem lehet – vezeti le cikkében Metzinger Péter ügyvéd, egyetemi docens. Vélemény.
„Hogyan gondolkodik önmagáról az Egyház, miért mondja azt a melegekről, amit mond, és ha már itt tartunk, mit is mond valójában?” Hodász András atya írása az egyház és a melegek viszonyáról, és hogy hogyan kellene fogadni a saját nemükhöz vonzódó embereket. Szemlélek a Telexen.