Vélemény
RSS
Helena Dalli, az egyenlőségért felelős európai uniós biztos véleménycikke a homofóbia, a transzfóbia, a bifóbia és az interfóbia elleni világnap alkalmából.
Az önkormányzati lakások tervezett kiárusítása ugyanolyan abszurd, mint ha megvehetnénk a pokrócunk alatt elterülő részt egy közparkban, írja Kováts Bence, urbanista. Vélemény.
Százezer tudatos fideszes résztvevő az ellenzéki előválasztáson elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassa akár kétmillió valódi ellenzéki szavazó akaratát – írja Mérő László matematikus, aki a publicisztikájában egy ellenszert is javasol. Vélemény.
Király vagy helytartó nincs, és jó eséllyel nem is lesz, olyasmit kell tehát a helyébe telepíteni, ami a mai közösség érdekét a leginkább szolgálja – írja Zöldi Anna építész sorozatunk utolsó részében.
A Fidesz új lakástörvény-javaslata a minimálisról gyakorlatilag nullára rombolná le az önkormányzati bérlakás-rendszert, és egyértelműen a bosszú motiválja, írja a lakáspolitikát kutató Ámon Kata. Vélemény.
Ami a budai Várban történik, az a magyar társadalomtörténet vitáinak, valóságért folytatott küzdelmes munkáknak a lecserélése egy, a bűntelennek hazudott múlt álmára – írja György Péter esztéta a Telex vitasorozatában.
Bemutatjuk a falakat, amelyekbe munkánk során ütköztünk: íme az elutasító levelek tömegei, amelyeket a világjárvány során az egészségügyi intézményektől kaptunk.
A magyar demokratikus politikai értékrendszer lecsúszott arról, hogy demokratikus térhasználattal, kortárs építészettel fejezze ki új értékeit, a NER viszont pontosan tudja mit akar a Várban, írja Martinkó József építészkritikus.
Nálunk nyugatabbra már működik, hogy a vállalati vezetők adakoznak nemes társadalmi ügyekre, és erre buzdítják munkatársaikat is, Magyarországon még nem. Pedig egy évben egy nap igazán a profit elé helyezhetnék az értelmet, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a világban kialakult elképesztő egyenlőtlenségekkel kezdeni lehessen valamit.
Így jár az ország, ha valakinek hirtelen eszébe jut, hogy a konyhafiókban van még 100 000 adag Pfizer.
A védettségi igazolványra vonatkozó szabályok önkényesek, ellentmondanak a tudományos bizonyítékoknak, diszkriminatívak, következetlenek, és jelenlegi formájukban nem szolgálják a koronavírus elleni hatékony védekezést – írja Vig Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója.
A budapestiek nem szeretik a műemléki környezettől élesen elütő épületeket, a kormányzat pedig a politikai népszerűség szempontjából bombabiztos megoldást választott a műemléki rekonstrukcióknál. Ongjerth Richárd urbanista-építészmérnök írása.
De vajon fel lehet-e mutatni a nemzet nagyságát másolat-épületekkel? Erő Zoltán, Budapest főépítészének írása szerint nem.
Az egyszer létezett, majd megsemmisült épületek visszaépítése jelenkorunk egyik jellemzője: úgynevezett korszellem, írja Smiló Dávid építész-közíró.
A közpénzek soha korábban nem tapasztalt mértékű elszívásának az alapítványok váltak Magyarországon a kulcsszereplőivé – írja Ligeti Miklós, a Transparency magyarországi jogi vezetője.
Az Ybl–Hauszmann-féle építkezés valódi célja nem az volt, hogy méltó lakhelyet biztosítson az uralkodó és környezete számára, hanem annak a kifejezése, hogy Budapest sok évszázad után újra megtalálta és elfoglalta helyét Európában, írja Csikós Gábor építészkritikus.
Petry Zsolt, a Hertha BSC kapusedzője a Magyar Nemzetben adott nyilatkozatot, két nap múlva a német klub kirúgta. Hogy fér össze a zászlóra tűzött tolerancia és az, hogy valakit a véleménye miatt eltávolítanak? Igaz, hogy fér össze a magyar kormányzati propagandát idéző, a bevándorlást a bűnözéssel összemosó gondolatvilág a rasszizmus ellen zéró toleranciát hirdető nyugat-európai futballal?
A fesztiválok díszleteként használták a palotát és udvarait, ezzel ellehetetlenítve a palotában lévő intézményeket, zsibvásárt csinálva a magyar történelmi emlékezet tereiből – emeli ki írásában Potzner Ferenc építész.
Egy műemlék sem lehet soha olyan, mint amilyen valamikor a múltban volt, bármilyen gondosan próbáljuk megőrizni, vagy rekonstruálni, írja Buzás Gergely régész-művészettörténész.
És az építészet kudarc közös gondolkodás nélkül is – Németh Katalin építész, műemléki felügyelő írása a műemlékekről szóló társadalmi vitában.
Ha a miniszterelnök megmondta, hogy kedden elérjük a 2 milliót, akkor kedden elérjük, nincs mese.
Szajbély Mihály szegedi professzor írása az egyetemek alapítványosításáról.
Baliga Kornél, a budavári rekonstrukció egyik építésze szerint nem baj, ha műemlékek helyreállításánál modern anyagokat és technológiát használnak, de úgy kell eljárni, hogy az eredeti emlék történeti és régiségértéke ne sérüljön.
Az orvosi kamara és más egészségügyisek is arról írnak, hogy nincs elég kapacitás ellátni a betegeket. A kormány szerint ez álhír. A médiát nem engedik be a kórházakba. Akármi is az igazság, ez a helyzet így nagyon nem jó, már csak a járvány sajátossága miatt sem.
Szinte nincs olyan család, amit közvetlenül ne érintene a járvány, a járvány miatt kieső szolgáltatások vagy a gazdasági válság. Bizottságokkal javulhatna a krízisfeldolgozás.
„Mondják, hogy egy hegedűben benne van az összes dallam, amit valaha játszottak rajta. Valahogy az épületekkel is ez a helyzet.” Csomay Zsófia építész vitaindítója a Telexen a műemlékvédelem gyászos helyzetéről, építészeti hazugságokról.
Olyan diákot, aki minden kötelező olvasmányt elolvasna, lámpással kell keresni (ami nem jelenti azt, hogy nincs ilyen). Ha ezt valaki nem így gondolja kérdezze meg középiskolás vagy azt nemrég végzett rokonait, ismerőseit, hány kötelező olvasmányt olvastak valóban el. Újra a kötelező olvasmányokról.
Ha a tervek megvalósulnak, 2024-ben campust létesít Budapesten a kínai Fudan Egyetem, ami a globális egyetemi rangsorokon több százzal a hazai tudományegyetemek előtt van. Jó Magyarországnak és a magyar felsőoktatásnak ez az egész? Vélemény.
Alapjaiban kusza az egész oltási rendszer, az egyik asztmás kapott értesítőt krónikus betegként, míg a másik nem.
Ez a mostani káosz biztos nem segít az oltásba vetett bizalmon, pedig csak az oltással élhetünk túl.