Vélemény
RSS
Így jár az ország, ha valakinek hirtelen eszébe jut, hogy a konyhafiókban van még 100 000 adag Pfizer.
A védettségi igazolványra vonatkozó szabályok önkényesek, ellentmondanak a tudományos bizonyítékoknak, diszkriminatívak, következetlenek, és jelenlegi formájukban nem szolgálják a koronavírus elleni hatékony védekezést – írja Vig Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója.
A budapestiek nem szeretik a műemléki környezettől élesen elütő épületeket, a kormányzat pedig a politikai népszerűség szempontjából bombabiztos megoldást választott a műemléki rekonstrukcióknál. Ongjerth Richárd urbanista-építészmérnök írása.
De vajon fel lehet-e mutatni a nemzet nagyságát másolat-épületekkel? Erő Zoltán, Budapest főépítészének írása szerint nem.
Az egyszer létezett, majd megsemmisült épületek visszaépítése jelenkorunk egyik jellemzője: úgynevezett korszellem, írja Smiló Dávid építész-közíró.
A közpénzek soha korábban nem tapasztalt mértékű elszívásának az alapítványok váltak Magyarországon a kulcsszereplőivé – írja Ligeti Miklós, a Transparency magyarországi jogi vezetője.
Az Ybl–Hauszmann-féle építkezés valódi célja nem az volt, hogy méltó lakhelyet biztosítson az uralkodó és környezete számára, hanem annak a kifejezése, hogy Budapest sok évszázad után újra megtalálta és elfoglalta helyét Európában, írja Csikós Gábor építészkritikus.
Petry Zsolt, a Hertha BSC kapusedzője a Magyar Nemzetben adott nyilatkozatot, két nap múlva a német klub kirúgta. Hogy fér össze a zászlóra tűzött tolerancia és az, hogy valakit a véleménye miatt eltávolítanak? Igaz, hogy fér össze a magyar kormányzati propagandát idéző, a bevándorlást a bűnözéssel összemosó gondolatvilág a rasszizmus ellen zéró toleranciát hirdető nyugat-európai futballal?
A fesztiválok díszleteként használták a palotát és udvarait, ezzel ellehetetlenítve a palotában lévő intézményeket, zsibvásárt csinálva a magyar történelmi emlékezet tereiből – emeli ki írásában Potzner Ferenc építész.
Egy műemlék sem lehet soha olyan, mint amilyen valamikor a múltban volt, bármilyen gondosan próbáljuk megőrizni, vagy rekonstruálni, írja Buzás Gergely régész-művészettörténész.
És az építészet kudarc közös gondolkodás nélkül is – Németh Katalin építész, műemléki felügyelő írása a műemlékekről szóló társadalmi vitában.
Ha a miniszterelnök megmondta, hogy kedden elérjük a 2 milliót, akkor kedden elérjük, nincs mese.
Szajbély Mihály szegedi professzor írása az egyetemek alapítványosításáról.
Baliga Kornél, a budavári rekonstrukció egyik építésze szerint nem baj, ha műemlékek helyreállításánál modern anyagokat és technológiát használnak, de úgy kell eljárni, hogy az eredeti emlék történeti és régiségértéke ne sérüljön.
Az orvosi kamara és más egészségügyisek is arról írnak, hogy nincs elég kapacitás ellátni a betegeket. A kormány szerint ez álhír. A médiát nem engedik be a kórházakba. Akármi is az igazság, ez a helyzet így nagyon nem jó, már csak a járvány sajátossága miatt sem.
Szinte nincs olyan család, amit közvetlenül ne érintene a járvány, a járvány miatt kieső szolgáltatások vagy a gazdasági válság. Bizottságokkal javulhatna a krízisfeldolgozás.
„Mondják, hogy egy hegedűben benne van az összes dallam, amit valaha játszottak rajta. Valahogy az épületekkel is ez a helyzet.” Csomay Zsófia építész vitaindítója a Telexen a műemlékvédelem gyászos helyzetéről, építészeti hazugságokról.
Olyan diákot, aki minden kötelező olvasmányt elolvasna, lámpással kell keresni (ami nem jelenti azt, hogy nincs ilyen). Ha ezt valaki nem így gondolja kérdezze meg középiskolás vagy azt nemrég végzett rokonait, ismerőseit, hány kötelező olvasmányt olvastak valóban el. Újra a kötelező olvasmányokról.
Ha a tervek megvalósulnak, 2024-ben campust létesít Budapesten a kínai Fudan Egyetem, ami a globális egyetemi rangsorokon több százzal a hazai tudományegyetemek előtt van. Jó Magyarországnak és a magyar felsőoktatásnak ez az egész? Vélemény.
Alapjaiban kusza az egész oltási rendszer, az egyik asztmás kapott értesítőt krónikus betegként, míg a másik nem.
Ez a mostani káosz biztos nem segít az oltásba vetett bizalmon, pedig csak az oltással élhetünk túl.
A járvány alatt rá kellett döbbenni, hogyha a diák szabadon rendelkezhet a mobiljával, akkor az iskolai kérdések többsége röhögve megválaszolható.
Kijutott a kormánypártnak az elmúlt másfél évben a kínos ügyekből. Néhányan (Borkai Zsolt, Kaleta Gábor, Szájer József) védhetetlennek bizonyultak, Kósa Lajos is visszaszorult politikailag, de mások, elsősorban Rogán Antal bármit csinálhat, a szűk vezető csapat tagja marad.
A Galvani híd építését azok támadják, akiknek összhangban van a terveivel, azok kiáltanak ingatlanspekulációt, akik zöld várospolitikát kérnek, írja a BFK vezetője.
Bőgel György és Mátyás László közgazdászok az egyetemi modellváltásról, az alapítványi modell előnyeiről és hátrányairól.
A déli M0-híd átadása után két héttel már visszaállt a belső hidak forgalma, ahogy a Lágymányosi híd és a Megyeri híd se csökkentette számottevően a belvárosi dugókat, írja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A motorizációs kor előtt megépített közlekedési rendszerbe és utcahálózatba próbáljuk belezsúfolni napjaink sokszorosára növekedett forgalmát – Molnár László írása a Hídvitában.
Ezért 400 forintos dugódíj bevezetésével tervez a kormány Budapesten, írja lapunknak küldött véleménycikkében a főpolgármester közlekedésfejlesztésért felelős kabinetfőnöke.
De az építésükkel párhuzamosan el kellene bontani a nagy belvárosi közúti felüljárókat, felülvizsgálni a Lánchíd és az Erzsébet híd szerepét. A volt fővárosi főépítész érvei a Hídvitában.
Ahogy elvesztette az elnökválasztást, a nagy online platformok elkezdték sorra kitiltani a felületeikről. És ez így nagyon nincs rendben.