A megveszekedett orbánista most kiverte a biztosítékot

Felszólították, hogy mondjon le, közel harmincezer ember írta alá az online petíciót, ami elutasítja a holokauszt-relativizálós cikkét, bírálói megbocsáthatatlannak, ízléstelennek és szégyenteljesnek nevezik azt, munkatársai elhatárolódnak tőle, és az ügy még a nemzetközi sajtóba is bekerült.

Így telnek Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjének napjai azóta, hogy váratlanul írt egy esszét Soros Györgyről, amiben őt Führernek nevezi, Európát pedig a milliárdos gázkamrájának írja le. Demeter az erőteljes ellenzéki, civil és nemzetközi felháborodás után visszavonta a publicisztikáját, bocsánatot ugyanakkor nem kért, és úgy tűnik, a véleményét is fenntartja.

Nagy kihívás politikát csinálni

Demeter évek óta a fideszes kultúrpolitika egyik meghatározó szereplője, és a kezdetek óta igyekszik harcias megmondóember lenni. A 44 éves irodalmár-igazgató Erdélyből származik, ahol filozófus diplomát szerzett, az egyetemen „szinte minden hétre jutott egy-egy bunyó”, saját anekdotája szerint volt, hogy az orrán, száján és fülén keresztül is vérzett, és szerinte Székelyföldön a verekedés népsort, az pedig nem is bál, ahol nincs valamilyen bunyó. Közben filozófiai lapokat szerkesztett, oktatott, publicisztikákat is írt, egyszóval „minden feltétel adott volt ahhoz, hogy ősz szakállas filozófiaprofesszorként menjek nyugdíjba”.

De aztán megkereste őt Tőkés László püspök és volt fideszes európai parlamenti képviselő kampányfőnöke azzal, hogy legyen Tőkés uniós kampányának kommunikációs igazgatója, mert mivel filozófus, így mindenhez ért, mondták neki. „Teljesen hályogkovács módjára kerültem a politikacsinálósdiba” – mondta erről. 2008-2014 között előbb sajtófőnök, majd irodavezető lett, 2012 tavaszán a helyhatósági választáson pedig az Erdélyi Magyar Néppárt kreatív kampányfőnökeként is dolgozott. Itt egyébként egyszer megpróbált felmondani, miután plágiumgyanúba keveredett azután, hogy a párt egyik kampányfilmje nagyjából teljesen ugyanúgy nézett ki, mint egy gyógyszergyártó korábbi reklámja, de a párt nem fogadta el a felmondását.

Bár állítása szerint korábban nem érdekelte a politika, ez az időszaka „olyan jól sikerült, hogy rájöttem, nagyobb intellektuális kihívás a politikát csinálni a második vonalból, mint senki által nem olvasott tanulmányokat írogatni egy campuson”.

Közel a politikához

2014-ben aztán a magyarországi politikához is elkezdett közeledni, lemondott az irodavezetői posztjáról, mert politikai elemzőnek hívták Budapestre a kormányközeli Századvég elemzőközponthoz. Erről az időszakról úgy nyilatkozott, itt ismerte meg a „politika természetét”, ami szerinte olyan, hogy „ismered az alapelemeket, de mindig fel kell készülnöd a legváratlanabb kombinációra”.

Demeter ugyanakkor azt is mondta erről az időszakáról, hogy ő nem politizált, csak stratégiát alkotott, „aztán a politikusok a tanácsaimmal azt kezdtek, amit a politikai logika diktált, de az már az ő dolguk”. Nem kisebbet állított, minthogy századvégesként „volt egy kis részem a második kétharmados választási sikerben”, de azt már nem fejtette ki, ezalatt konkrétan mire gondolt, merthogy titoktartást írt alá a munkájával kapcsolatban. A 444.hu írta korábban, hogy Demeter a belső századvéges körhöz tartozott, és Habony Árpád egyik ügyintézője is volt.

Demeter már ekkoriban is elég erős gondolatokat szórt szét a nyilvánosságban. 2015-ben Csunderlik Péter történész kigúnyolta Demeter zenekarát, a Longstepet, mire ő így reagált: „Látjuk, hogy az ellenzékifüggetlenobjektív újságírók modorosabb része rászállt a legelső zenekarunkra ... Ezért izennénk az illetőknek, hogy el fogjuk játszani az ujjaikon az Örömódát – kalapáccsal. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ráütünk pl. a gyűrűsujjra, és az egyáltalán nem tisztelt zsurnaliszta kiadja a kívánt hangot, pontosabban: szolmizálva énekel. Arra kérnénk az urakat, hogy gyakoroljanak. Mert ahányszor elrontják, újrakezdjük.” Ezt Demeter később azzal magyarázta, nem tűri, hogy ha a szeretteit kifigurázzák, és egyébként sem azt mondta, hogy eltörne egy ujjat, mert lehet akkorát ütni, amitől csak fáj az az ujj, de nem törik el.

Egy évvel később már Krusovszky Dénes költő kritikájára reagált egy publicisztikában a Mandineren, például ilyet: „Hogy tudálékosan, egymás faszát szopva az igazság birtokosaként osztjátok az észt, még elmegy, jogotok van hozzá, eresszétek, a net sok mindent elbír, de az, hogy dögunalmasan írtok, megbocsáthatatlan.” Évekkel később azt mondta, „az egymás faszát szopkodjátok helyett szolidabb megfogalmazást keresnék, például: egymást orálisan kielégítitek.”

2015-ben elindította az Előretolt Helyőrség Íróakadémia nevű projektjét 150 millió forint közpénzből. A Magyar Közlönyből derült ki, hogy 2016-ban ehhez csaptak még 400 milliót, megint egy évvel később pedig már 1,4 milliárd közforintot adtak az akadémiát működtető Kárpát-medencei Tehetségondozó Nonprofit Kft-nek. További 1,45 milliárd forintot kapott az Erdélyi Médiatér Egyesület (2019-ben pedig újabb 1,9 milliárdot), amit szintén Demeter hozott létre. Mindezekről azt mondta egy erdélyi magyar újságírónak, a pénzt személyesen ő lobbizta ki, „ezért nekem kurva sokat kellett harcolnom”, hogy ne az Erdélyi Református Egyház, az RMDSZ vagy a Magyar Polgári Párt döntsön az erdélyi magyar sajtó forrásairól. Az akadémia vezetője a korábban Erdélyben megismert – és aztán Demeter budapesti szomszédjává váló – Orbán János Dénes író lett, aki később a Magyar Idők kormánylap kulturális rovatvezetője lett, ahova néha Demeter is írt cikkeket.

Demeter ekkor úgy nyilatkozott az Origónak, hogy: „Felszínes benyomásaim alapján itt az irodalmi életből irodalompolitikát csináltak, szekértáborok feszülnek egymásnak, az írószervezetek osztódással szaporodnak, és százezer forintért egy kanál vízben meg tudnák egymást fojtani a rivális szervezetek. Ezek a hatalmi vagy politikai játszmák nem az irodalomról szólnak, nem az olvasókról, hanem az írókról, arról, hogy ki ossza az ösztöndíjat, ki kapja, kik legyenek az NKA-kuratóriumokban, és így tovább. Ennek bizonyára így kell lennie, de nekem mind pótcselekvéseknek tűnnek. Olyan, mint a politika a politikáról: hóttunalmas.”

Az akadémia aztán a milliárdos pénzből „pótcselekvés helyett” irodalmi-kulturális kiadványt is csinált, főszerkesztője majd lapigazgatója Demeter lett. A kiadvány nem Budapesten, hanem vidéken jelent meg, a Mészáros Lőrinchez tartozó Mediaworks terjesztette, és remélték, hogy „az olvasók nem csak krumplihámozáshoz fogják használni”.

Nálam jobbat nem találtak

2018 őszén menesztették a Petőfi Irodalmi Múzeum addigi főigazgatóját, Prőhle Gergelyt. Prőhlét a kormány környékéről liberális elhajlással vádolták azért, mert nem jobboldali művészeknek is teret adott az intézményben, mint Dragomán György, Krasznahorkai László vagy Nádas Péter. Leváltását kitartóan szorgalmazta például a már fent említett és Demeterhez több szálon is kapcsolódó Magyar Idők. Például így írtak: „Prőhle főigazgató úr műhelyében tobzódnak a magyarokat és Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó balliberális véleményformálók. És Prőhle úr fizeti a számlát, és természetesen nem saját zsebből, hanem a magyar adófizetők pénzéből”.

2018 októberében Demetert bízták meg azzal, hogy „elméleti munkaként vizsgálja meg, milyen lehetőségei vannak a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a kortárs irodalmi életben a kormányzati kultúrpolitika horizontján belül” Demeter azt írta: „Egy hét alatt végeztem”. Aztán már arra sem kellett sokat várni, hogy decemberben bejelentsék, Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere Demetert bízta meg azzal, hogy ideiglenesen legyen a főigazgatója az intézménynek. Végül véglegesen is maradt a tisztségben, igaz, más nem is pályázott rá. Elvállalta, mert „nálam jobbat nem találtak” – summázta Demeter. Prőhle menesztése után egyébként felröppentek a hírek, hogy Takaró Mihály veszi át a helyét, de ő ezt a pozíciót nem akarta, így szállt át az egész Demeterre, aki információnk szerint egyébként nem szívesen vállalta a szerepet.

Kinevezése után úgy nyilatkozott az Origónak, épp egy székely cyberpunk regényt írt, de „a billentyűzetet ugyan nem akasztom szegre, de egy kicsit zárójelbe teszem az írói szerepjátékot”. Közben állítása szerint azt is visszautasította, hogy felterjesztették József Attila-díjra, mert még a látszatát is kerülni akarta annak, hogy az emberek azt gondolják, nem az írói munkássága, hanem pozíciója miatt kapja meg azt. Egyébként pedig „világéletemben saját ágenda szerint mentem előre, nem szorulok arra, hogy mások mondják meg, miről mit gondoljak. (…) Ha lesz bármiféle mondandóm, majd elmondom, eddig se fogtam vissza magam, ha a helyzet úgy kívánta.”

Ekkor nyilatkozta azt is – bár az elődje menesztéséhez állítólag ez is hozzátett – az ő irodalmi múzeumában helyet kaphatnak az Orbánt kritizálók is. „Ha valaki nem imádja Orbán Viktort, nem jelenti azt, hogy nem jó író. Ha a művei bizonyos szintet megütnek, bármit gondoljon a Fideszről, helye van a PIM-ben. A PIM vezetőjeként annyit kérek: a politikát tartsuk a politika terében, az irodalmat pedig az irodalom terében” – mondta.

A 168 órának már így beszélt:

„Az első munkatársi értekezleten elmondtam, megveszekedett orbánista vagyok, a kormány politikáját száztíz százalékig támogatom. Politikai irányom tehát adott. Ehhez mindenki szabadon viszonyulhat. De nem várom senkitől azt, hogy Orbán Viktor portréja alatt reggelente a Himnuszt énekelje”.

2020-ban már a jobboldali narratívának megfelelően a magyar kultúra vesztét vizionálta, amikor olyanokat mondott, hogy a múzeum „a független-objektív értelmiség egyfajta szállásadójává vált, amivel önmagában nincs baj békeidőben, csakhogy most nem békeidőket élünk, veszélyben látom a kultúránkat”.

Demeter szerint őt azzal küldték ide, hogy, mint mondta, „építsem föl a magyar irodalom csúcsintézményét, s adnak ehhez pénzt, paripát, fegyvert”. Aztán ahogy bejött a képbe, úgy emelte a PIM költségvetését a minisztérium egy nyilvánosságra került tervezet szerint. Míg 2019-es 2,9 milliárd volt a költségvetés, addig 2020-ra már 6,1 milliárd forintot, 2021-re 5,8 milliárd forintot, 2022-re pedig 5,4 milliárdot irányoztak elő. A tervezet szerint a PIM-et „nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá kell fejleszteni”, ahol „a magyar érdekeket szem előtt tartó” újságírókat képeznének, mellette pedig a PIM-nek „politizálnia kellene, beleállni az európai és a magyar értékek védelmébe”. Aztán 2019 végén még kapott közel félmilliárd forintot abból a pénzből, amit a kormány az előadó-művészeti szervezeteknek különített el a kultúrtao pótlására, és amire a PIM hivatalosan nem is pályázhatott volna.

2019 nyarán Demeterből miniszteri biztos lett, pontosan „a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa”, aki például az Országos Széchényi Könyvtár költöztetéséért és revitalizációjáért felel. Miniszteri biztosként pedig már olyanokat mondott a köztévében, hogy a könyvtárt eddig teljesen félremenedzselték, és havi háromszáz olvasó jár be. Később aztán javított, „rossz számot mondtam”, mert a könyvtárnak kétezer-négyezer olvasója van havonta. A könyvtár hivatalos látogatottsági statisztikái szerint egyébként ebben viszont még nincsenek benne a csoportosan érkező látogatók, a múzeumpedagógiai foglalkozások résztvevői, a rendezvények és kiállítások látogatói.

Közben Kásler 2020-ban azzal is megbízta, hogy újítsa meg a magyar könnyűzenét, ezt pedig a Válasz szerint a miniszteri biztos 25 milliárd forintból valósítaná meg, és csinálna belőle új rádiót, újságot, megyei és járási központokat ésatöbbi.

Demeter végül előállt egy grandiózus központosítási tervvel, aminek részeként egy helyre kerülne az Országos Széchényi Könyvtár, a PIM, a könyvközpont, az anyanyelvi központ, és itt kezelné Demeter az Nemzeti Kulturális Alap könnyűzenei támogatásait is.

Közben az is kiderült, hogy a PIM évi 6,6 millió forintot fizet Demeter egyik zenekari barátjához köthető Doutdes Bt.-nek stratégiai „tanácsadó tevékenységért”. A cég 2016-os alapítása óta Demeter barátja, Megadja Gábor beltag, a Loyal együttesben a basszeros Demeter mellett penget, és szintén századvéges, írja a 444.

A megmondóember

2019-ben a 24.hu-nak adott interjújában még azt mondta, tudja, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjeként már nem tehet nyilvánosan olyan erős megjegyzéseket, mint a feljebb említett korábbiak, mert „a nyers fogalmazás nem rám szállna vissza, hanem az általam igazgatott intézményre”. Mégis, Demeter a kinevezése óta többször mondott már egészen hajmeresztő dolgokat, például

• „írót viszont, aki LMBTQ-ideológiát hirdet, és látszik, hogy az ”újbeszél„ komisszárjaként próbál a nemzeti kultúra létére törni, én is joggal tolom ki mindenféle párbeszédből”.
• „Jönnek felfelé ezek a neomarxista »hasznos idióta« fiatalok, akik az Arany-összest bármikor elcserélnék egy Starbucks-kávéért. Még – talán – magyarul írnak, viszont meglehetősen agresszívek. És nem a magyaroknak, hanem az elvtársaiknak akarnak megfelelni. Miért kellene őket magyar adóforintokból megtámogatni?”
• „Furcsa dolog ez a német szellem, német szellemiség vagy német társadalom. Ha megnézzük a XX. századi történelmüket, akkor azt látjuk, hogy nagyon fegyelmezettek. Tehát amikor nácinak kell lenni, akkor nácik, amikor liberálisnak, überliberálisnak vagy árjaliberálisnak kell lenni, akkor azok. Eredeti gondolatot ritkán tudnak megszülni, viszont ha megvan a vezérgondolat, az irány meg van adva, akkor fegyelmezetten mennek az irányba, és felböfögik ezeket a paneleket.”

A Petőfi Irodalmi Múzeum csinált egy Hajónapló című műsort az adófizetők pénzéből, amit úgy rázta le magáról, hogy Magyarországon szólás- és véleményszabadság van, és egyébként is, ha van felelős, az a műsor főszerkesztője.

Nem mindenki támogatta Demeter előmenetelét. Többen például egyáltalán nem pályáztak, vagy visszautasították a PIM középgenerációs íróknak kiosztott Térey-ösztöndíját. Schilling Árpád rendező azt mondta, Demeter „nácibeszél”, Parti-Nagy Lajos költő, író pedig addig nem megy el a PIM-be, amíg Demeter a főigazgató, ezt pedig úgy indokolta: „Elegem van az olyan »verekedékeny« (Radnóti Sándor pontos kifejezése) alakokból, mint ez a főigazgató is, aki Orbán kegyenceként és kénye szerint, minden szakmai előélet nélkül került az ország egyik legfontosabb múzeumának élére, aki rendre valami szörnyű és gyerekes retorikát használ, leügynöközi Székely Jánost, ami aljas disznóság, ujjeltöréssel fenyegeti ellenségeit, s meginti az írókat: ne csodálkozzanak, hogyha politikai kijelentést tesznek, arra politikai válasz érkezik”.

De a kormányzati döntésekben sem mindig ő a nyerő: a zenészek megsegítésére kitalált raktárkoncert-programnál például lesöpörték az asztalról az általa összehozott koncepciót, és az a tervezete is megbukott, ami megszüntette volna a Nemzeti Kulturális Alapot.

Ennek ellenére sajátosan megoldja, hogy ne maradjon ki a zenei sodorból: októberben különdíjat kapott egy zenei rendezvényen, aminek a döntőjét a PIM támogatta. A miniszteri biztos akkor úgy reagált, „nagyon örültem, egy olyan versenyen díjat kapni, amin el sem indultam, jó dolog”. A Telex kérdésére utólag azt is mondta, „formálisan valóban a PIM-en keresztül érkezett támogatás, de azt még a magyar kormány ítélte meg – kezdeményezésemre – a könnyűzenei tehetségkutatásra”, ami sajtónyilvános információ volt, a díj pedig egyébként is csak annyival járt, hogy kapott egy műanyag lapot, belegravírozták a nevét. Máskor pedig a zenekarával lépett fel egy olyan zenei rendezvényen, amit a PIM is támogatott.

Nagy port kavart

És most Demeter eljutott oda, hogy szombaton megjelentetett egy írást az Origón, amiben olyan mondatok szerepeltek, mint hogy „Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos, mi, európai nemzetek pedig arra vagyunk ítélve, hogy egymást eltaposva, egymásra mászva próbáljunk az utolsó korty levegőért küzdeni”, meg olyat, hogy „Soros György a liberális Führer. A liberárja hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai”.

Az írásra aztán azóta folyamatosan érkeznek a visszautasító reakciók, és Demeter is újra megszólalt az ügyben. Ezek történtek csütörtök estig:

• Az egymással elég sok mindenben egyet nem értő zsidó közösségekben is kiverte a biztosítékot, az izraeli nagykövetség is rázta a fejét/öklét, de Demeter kötötte az ebet a karóhoz, tovább érvelt írása mellett, és a Facebookon például olyanokat írt, hogy az írás előtt egyeztetett a zsidó barátaival, akik ugyanúgy érzik, mint ő.
• Vasárnap délutánra jött az első fordulat. Demeter azt írta, „igazat adok az engem kritizálóknak, hogy nácizni ma relativizálás, és a náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét.” Ezért az írását visszavonja, a Facebookról törli magát, de bocsánatot nem kért.
• Az írás még órákig fent volt az Origón, míg vasárnap késő délutánra eltüntették azt. Mindezekkel nem sokat értek el, az ügy azóta önálló életre kelt.
• Karácsony Gergely főpolgármester szerint Demeter írása és személye is Orbán szégyene, és nem viselhet semmiféle közhivatalt mostantól.
• Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök Orbán Viktornak írta, hogy szégyen, ha Demeter továbbra is a kormány tisztviselője lesz.
• A nemzetközi sajtóban is visszhangozzák a nevét és írását, az al-Dzsazírától az európai és orosz sajtón át.
• A PIM előtt plakátragasztással tiltakoztak a főigazgató ellen.
• A cikk írásakor már több mint huszonötezren aláírták az online tiltakozó petíciót is.
• A Budavári Önkormányzat bejelentette, szerződést bont a PIM-mel, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy „olyan ember vezette intézménnyel legyen szerződése, aki népirtást tagad vagy relativizál”.
• Az amerikai nagykövetség is határozottan elítélte Demeter írását.
• Kepes András író lemondta a PIM-es könyvbemutatóját.
• A saját munkatársai is elhatárolódnak Demetertől.
• A CEU közleményben állt ki alapítója, Soros György mellett.
• Az Emmi hétfőn megtiltotta Demeternek, hogy nyilatkozzon, aznap este a Hír TV Sajtóklub című műsorában jobboldali újságírók arról beszéltek, hogy Demeter írása kifogástalan.
• A kormány részéről Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be hétfőn a parlamentben, hogy nem menesztik Demeter Szilárdot. Varga szerint Demeter elismerte a hibáját, és visszavonta az írását.
• A Telex kormánypárti képviselőket is kérdezett hétfőn az esetről, akiknek narratívája szerint nagyon helyes, hogy a miniszteri biztos visszavonta a cikket, a baloldal pedig Bíró László után csak ne hangoskodjon, Demeter pedig szerintük maradhat a helyén.

Valószínűleg magát Demetert sem lephette meg az írásának következménye, és a Telex információi szerint ő maga sem akar egyelőre felállni a pozícióiból. Ahogy korábban írtuk, ha valamiért mégis távozna, Demeternek már bérelt helye lesz, ha nem is a fősodorban, de a „hevesebb” fiúk között, a 888.hu, az Origo.hu, a Pesti Tv szerzői, vendégei, kerekasztal-résztvevői között.