A nagy raktárkoncerttrükk: segítségbe csomagolt NER-nyomulás

• Hetek óta zajlanak a raktárkoncertek, amelyekkel a Covid-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került könnyűzenei iparágat próbálja segíteni a kormány.
• A lebonyolítás körül megmagyarázhatatlan furcsaságok vannak, például a helyszínt, a felvételeket sorsát, a pénzelosztást vagy épp a programról szóló NER-es belső döntéshozatalt illetően.
• Mivel ez a program a közvélemény szeme előtt zajlik, most jól látszik, hogy az állam hogyan téríti el a piaci alapú rendezvényszervezést a NER-cégek felé, és hogyan rendeli alá a szakmai kérdéseket a területszerzésnek.
• A kulcsszereplő a területen még újoncnak számító, de máris tízmilliárdokkal kitömött állami Antenna Hungária és egy vele együttműködő, egyre növekvő magáncég.

A Covid-járvány drámai hatással volt a rendezvénypiacra, azon belül is az élőzenére. Gyakorlatilag 2020 tavasza óta leállt az iparág Magyarországon, elmaradt a komplett fesztiválszezon, és a járványügyi szigorítások miatt már kisebb klubkoncertek se nagyon vannak. A fél éve tartó kilátástalanság rendkívül nehéz helyzetbe hozta az iparág szereplőit, akik egyre hangosabban követelték, hogy a kormány segítsen a bajbajutottakon.

Ebből lett a raktárkoncertprojekt: még július végén jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 5,3 milliárd forintos projekttel segíti meg a kormány a hazai könnyűzenét. Nem sokkal később Szentkirályi Alexandra már raktárkoncertként hivatkozott a projektre, a bejelentés videójában bedobva Demjén Ferenc, Balázs Fecó és a Tankcsapda nevét is. A kommunikáció szerint a fellépéseiktől eleső előadókat támogatják a programmal: ők adnak egy-egy online közvetített koncertet, amiért kiemelkedő gázsit kapnak.

A program hetek óta megy, és egy csomó kérdés felmerül a részleteket illetően. A koncerteket egy raktárban veszik fel, nem klubokban, amelyek pedig nyilván örülnének egy ilyen lehetőségnek és a pénznek. A felvételeket nem teszik fel Youtube-ra, nem mennek le a köztévében, de még egy nagy elérésű, akár állami Facebook-oldalon sincsenek ott, hanem csak egy marginális platformon elérhetők, regisztráció után. Aki követi a közéletet, az felfigyelhetett arra is, hogy a könnyűzene ügyéről az utóbbi időszak mindig Demeter Szilárd kommunikált, aki le is tett egy mentőtervet az asztalra, de azt lesöpörték, hogy a raktárkoncertprojektbe belevágjon az állam.

A könnyűzenei és a rendezvényszervezői ágazat tucatnyi szereplőjével folytattunk háttérbeszélgetéseket, hogy magyarázatot kapjunk minderre, de a téma érzékenysége miatt mindenki név nélkül nyilatkozott. Hogy nagyjából érthető legyen, mi zajlik a gazdaságnak ebben a szegletében, pár évet vissza kell menni az időben.

Minden a vizes vébével kezdődött

A 2017-es budapesti vizes vébé grandiózus állami vállalás volt, amelynek lebonyolításában nagy része volt a műsorszórással és az adás technikai előállításával foglalkozó állami Antenna Hungáriának. A szervezéshez azonban komoly rendezvénytechnikai háttér is kellett. Egy iparági szereplő elmondása szerint a szervezők kértek is egy árajánlatot a teljes sportesemény rendezvénytechnikai megoldására LED-falakkal, színpadtechnikával, tokkal-vonóval, a legnagyobb piaci szereplőtől. Ez valószínűleg a Visual Europe Group lehetett. A történet szerint azonban a cég olyan árajánlatot tett, amit a szervezők durva túlárazásként értékeltek, és arra jutottak, hogy olcsóbb és könnyebb állami pénzből megvásárolni a komplett eszközparkot az eseményre. Ez többmilliárdos, egy forrásunk szerint 15 milliárdos eszközbeszerzés volt. Az akkori piaci információk szerint ez még Seszták Miklós miniszter, illetve a hozzá közel álló informatikai szakember, Fabó György javaslata volt, utóbbi neve a Ramiris, vagy az Oxygen fitneszklubok révén ismertebb.

A döntés enyhén szólva unortodox volt, hiszen a rendezvényszervezők általában bérbeadással foglalkozó cégtől bérlik a felszerelést. Ennek egyszerű oka van: az eszközök drágák, amikor éppen nem használják, tárolni kell őket, amortizálódnak, és aránylag sűrűn le kell cserélni újakra, mert a technológiai fejlődés miatt elavulnak. A vizes vébé után az eszközpark puszta tárolása is komoly összegbe került az AH-nak, ezért kénytelenek voltak valamilyen módon hasznosítani azt. Így csöppent bele a műsorszórással foglalkozó állami cég a hazai rendezvényszervezésbe. Ezt nem is titkolják különösebben, az AH is írja a honlapján, hogy a vizes vébé volt az első rendezvénytechnikai munkájuk.

A milliárdos eszközparkból azonban csak úgy lehet pénzt csinálni, ha megrendeléseket kap valaki. Az AH így megjelent egy rakás állami vagy NER-hez köthető rendezvény környékén. Megrendelőjük lett Rogán Antal volt felesége, a plakátkirály Balásy Gyula vagy éppen a kormánynál mindig jól fekvő Valton-Sec biztonsági cég. Az AH rengeteg állami megbízást kapott ezektől a cégektől, aztán egy idő után már kisebb-nagyobb állami rendezvények, önkormányzati események vagy falunapok is az AH-val szerződtek.

Bekerültek azon kevés cég közé, amelyektől ilyen szolgáltatást vehet az állam, pontosabban a Rogán Antal uralta Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH). Az NKH-nak nem kell alkalmaznia a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről, illetve a központosított közbeszerzési rendszerről szóló jogszabályt a kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs vagy rendezvényszervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzéseknél. Csak 2019-ben 30 milliárdos keretösszegig szerződött az AH az NKH-val. Közben mellékesen az AH 2019-ben 60 millió forinttal támogatta a Rogán-Gaál Cecília-féle fitneszrendezvényeket.

A Közbeszerzési Értesítőben elérhető legutóbbi, idei II. negyedéves szerződéslistája 8 milliárdos, rendezvényeket szerveznek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, az MVM-nek, Magyar Postának, Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökségnek, Magyar Fejlesztési Banknak és még több állami intézménynek.

Felépítették, majd beszippantották

Mindeközben az AH partnere lett a munkákban egy Visual Europe Group (VEG) nevű magáncég. A VEG 2015-ben indult, majd befektetőként beszállt Garancsi István egyik tőkealapja, a cég pedig a Jeremie-programban kapott pénzt. A VEG első embere Botond Szabolcs üzletember, a cégek hatvani székhelyűek, bár a társaság honlapján már egy budapesti cím van feltüntetve. Ez egy ismert székhely-trükkre utalhat: mivel a nagyrészt uniós forrásból megvalósított Jeremie befektetési program a fejlett közép-magyarországi régió vállalkozásait nem engedi támogatni, ezért egy csomó társaság papíron kiköltözött egy fejletlen régióba.

A cég előbb a tőkeinjekció segítségével a felvásárlások révén piaci alapon nyomult, és elkezdte felvásárolni a konkurenciát. Elsőként az AV-Controlt és a DCN Rentalt, utána ügyesen tudta használni a kapcsolati tőkéjét, hiszen a Market Zrt., a Duna Aréna, a fehérvári focicsapat és a Mol-csoport is adja magát mint a tulajdonosi körhöz kapcsolódó üzleti lehetőségek. De ide tartozik például a Várkert Bazár is, amit kizárólag úgy lehet bérbe venni, hogy kötelezően a VEG-gel kell dolgozni a bérlőnek a helyszínen. A 444 egy 2018-as cikkében részletesen foglalkozik azzal, hogy a VEG rövid úton a kormány első számú rendezvénytechnikai cége lett.

A VEG két másik céggel együtt alkot cégcsoportot, az említett központi holding tavaly 1,3 milliárd forintos forgalom után 36 milliós nyereséget csinált, a másik kettőből a Visual Europe Project a kisebbik cég, míg a Visual Europe Production a nagyobb, 1,1 milliárdos forgalom után 73 milliós profittal.

A történetben feltűnik még egy cég, a Leon Kft., amit Magyarország legprofibb rendezvénytechnikai cégének tartanak, gyakorlatilag nincs olyan nagy fesztivál, ahol egy vagy több színpadot ne a Leon csinálna. A VEG 2019 szeptemberében jelentette be, hogy egyesül a Leonnal. Úgy tudjuk, hogy a Leont vezető Wawra Tamás – akit az egyik legjobb szakembernek tartanak itthon a munkájában – kifejezetten jó ajánlatot kapott a Leonért, és az akvizíció után is szinte minden maradt a régiben, nem kellett lecserélni az állományt, és Wawra megtarthatta magának a „alumíniumot”, vagyis azokat a fém tartóberendezéseket, amelyekre a lámpákat és hangfalakat szerelik a színpadokon, és elengedhetetlenek egy nagyobb rendezvényhez. Ezzel a VEG bebiztosította magának a piacvezető szerepét.

Ilyen előzmények után jött tehát a könnyűzene megmentésének ötlete.

Ez a szerep a magyar nyilvánosságban egy ideje egyértelműen Demeter Szilárd PIM-főigazgatóé, aki hivatalosan a magyar könnyűzene megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos is. Demeter az A38-as térfoglalása mellett szoros kapcsolatot ápol zeneipari szervezetekkel, és régóta igyekszik részt venni a támogatási rendszer felügyeletében. „A rendszerváltás óta nem volt ennyire erős politikai szereplő a könnyűzenében” – jellemezte Demetert egy vele munkakapcsolatban álló forrásunk. Demeter erős belépő után forrásaink szerint visszavett a fenyegetőző stílusból, és kifejezetten konstruktív munkakapcsolatot alakított ki az iparági szereplőkkel.

Lesöpörték

Úgy tudjuk, Demeter több szakmai szervezettel is felvette a kapcsolatot, hogy készítsenek egy előterjesztést arról, hogy tudna az állam segíteni a bajba jutott zeneiparon. Júniusban megszületett egy hétoldalas, öt évre szóló tervezet a miniszteri biztostól azzal kapcsolatban, hogyan tervezi társadalmiasítani, megreformálni és átszervezni a könnyűzenei támogatási rendszert. A dokumentumból könnyen lehetett arra következtetni, hogy Demeter valóban meghallgatta az iparág évek óta hajtogatott problémáit, és olyan tervezetet állított össze, amibe kevés helyen lehet szakmailag belekötni. Többektől is úgy hallottuk, hogy Demeter konstruktívan állt a párbeszédhez, korrekten meghallgatta az összes fontosabb szervezetet, és össze is állítottak egy állítólag 70 oldalas dokumentációt arról, hogyan lehet segíteni a zeneiparnak a koronavírus-járvány idején. Azt többször is jelezte, hogy soha nem fog szembemenni a kormánypárttal, de ameddig lehet, igyekszik elérni azokat a célokat, amelyeket a szervezetekkel együtt kitűztek.

Forrásaink szerint végül 5,3 milliárd forint lett a Demeter-féle mentőcsomag-tervezet teljes költsége, és ezt be is terjesztette a kormánynak. Demeterről úgy tudni, hogy kifejezetten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, és jól mozog a belső körökben. Alig pár nappal később azonban meglepő fordulatot vett az ügy: az állami turisztikai hivatal (Magyar Turisztikai Ügynökség, MTÜ) égisze alatt menti meg a kormány a zeneipart a raktárkoncertes koncepcióval. A miérttel kapcsolatban kerestük Demeter Szilárdot, aki az alábbi választ küldte:

„Nem tudom, miért döntöttek úgy, ahogy, de nem is kell tudnom. Az ő dolguk. Nem is szeretnék a kormány helyett dönteni, biztosan megvolt az okuk rá.”

Azt nem árulta el, hogy milyen szakmai szervezetekkel egyeztetett előtte. Úgy fogalmazott, „nagyjából minden érdemi érdekképviseletet ellátó, jelentősebb tapasztalat és tudás birtokában lévő szervezetet és szereplőt megkerestem. Jó nagy lett a telefonszámlám”. Magát a dokumentumot sem adta ki, arra hivatkozva, hogy az csak döntés-előkészítő anyag, nem publikus, maximum a kormány teheti nyilvánossá.

Végül egyébként pont a Demeter-féle döntés-előkészítő anyagában szereplő 5,3 milliárdos összegű lett az MTÜ-s raktárkoncert-projekt is.

Van értelmes magyarázat? Úgy tűnik, van

Több egymástól független szakmabeli is állította nekünk, hogy maga a raktárkoncert-koncepció béna, értelmetlen és indokolatlanul túl van árazva. „Az egészet kb. 60-80 millióból forintból le lehetne bonyolítani úgy, hogy közben másoknak is segítünk vele. Van arra értelmes magyarázat, hogy ezeket a koncerteket miért nem a hónapok óta üresen álló vagy félházzal üzemelő klubokban bonyolítják le, hanem egy csepeli raktárban?” – tette fel a kérdést egy forrásunk, aki hozzátette, hogy azért fájdalmas az egész különösen, mert ezzel „befogják a zenészek pofáját”, hiszen lehet mutogatni az 5,3 milliárdos könnyűzenei támogatásra, miközben annak még a fele sem jut el a zenészekhez.

Vagy nézzünk egy másik panaszt: zenész berkekben sokan mondják, hogy ennek így semmi értelme, a koncertek nem jutnak el számottevő közönséghez (a helyszínre minden zenekar maximum 20 embert vihetett), Youtube-on csak a „backstage”-videók elérhetők, amikre jó, ha ezer megtekintés érkezett videónként. Ezeket a nem túl minőségi videókat (műsorvezető beköszön, aztán üldögélnek a backstage-ben a zenészek, mindez mint „színfalak mögötti tartalom”) egyébként a Balásy-féle Lounge Group készíti, legalábbis erre lehet következtetni a Facebookjukból és ebből a posztból. A poszt szerzője maga is a zeneiparban dolgozik régóta, és arra panaszkodik, hogy Korda György és Balázs Klári koncertjét 12 ember nézte élőben, majd amikor erre kommentben felhívta a figyelmet, a hozzászólását eltüntették. Addigra már csak 7 néző nézte az adást.

A raktárkoncert Facebook-oldalán a kommentek is arról szólnak minden egyes poszt alatt, hogy az emberek nem tudják sem élőben, sem felvételről megnézni a koncerteket, amikre 5,3 milliárd forintot költöttek az adófizetők pénzéből.

Úgy különösen szürreális az egész lebonyolítás, hogy a kormánynak PR-szempontból nem jönne rosszul, ha bevágódnának a projekttel a zenészeknél. Ehhez képest úgy elrejtették több száz előadó fellépését, hogy azokat garantáltan ne lássa senki. És még arról is gondoskodtak, hogy a sajtó nagy része se tudjon beszámolni az eseményekről, ugyanis erre csak a KESMA-hoz tartozó Ripost és a Borst kapott engedélyt, más újságot nem engedtek a raktárkoncertek közelébe.

De az előzmények ismeretében azért lehet találni magyarázatot ezekre. Ami a helyszínt illeti például: a koncertek helyszínéül szolgáló raktár a VEG alá tartozó Leoné. Mint ahogy az ottani technika is. A „miért nincsenek még Youtube-on a koncertek” dolog is is összeáll, ha az ember ismeri a hátteret: a MindiGo ugyanis az Antenna Hungária saját fejlesztésű felülete.

Minden rendszeren belül marad, minden az AH és a VEG kezében összpontosul, nem számít, hogy a zenészeknek, a stábjuknak vagy a rendezvényszervezőknek mi lenne a jó. A kultúrpolitikai érdekeket félrerakják a gazdasági holdudvar kedvéért.

A pénzre vonatkozóan a 24.hu cikkéből kiderül, hogy az AH nettó 3,56 milliárdos keretszerződést kötött az MTÜ-vel (ez a gyakorlatban akár több pénzt is jelenthet), a Lángoló zenei szaklap számításai szerint pedig míg a zenészek nagyjából 2 milliárd forint körüli összeget kaphatnak mentőcsomagként, az AH 3 milliárd forintnál is többet.

A hírek szerint a zenészek nem jutnak hozzá egyből a gázsijukhoz, azt két részletben fizetik ki nekik. Beszéltünk olyan érintettel, aki szerint ezt azért találták ki így (a pénz második fele elviekben 2020 végére érkezik meg), hogy az egyre frusztráltabb zenésztársadalom még pár hónapig ne akarja kritizálni a kormányt. A projekt előtt egyébként több zenész, köztük Lovasi András és a Wellhello is jelezte, hogy másoknak ajánlják fel a raktárkoncertből származó bevételüket.

Nyeregbe kerülhetnek

A magyar fesztivál- és rendezvénypiac az elmúlt tíz évben azon ritka iparágak közé tartozott, amit még nem centralizált a hatalom. Vannak benne NER-közeli érdekeltségek, de a fesztiválszervezőktől a rendezvénytechnikai cégekig főleg valós piaci szereplők alakították a történéseket. A járvány azonban a csőd szélére sodorta a komplett iparágat, az elmaradó fesztiválok, koncertek és más tömegrendezvények miatt sok cég komoly leépítésre készül (sok helyen a stáb felét vagy akár a kétharmadát elküldhetik), mert egyszerűen nincsenek megrendeléseik.

Az AH és a VEG úthengere azt eredményezheti, hogy minden független szereplő a piac perifériájára szorul, és hosszú távon nem lehet majd nagy tömegrendezvényeket szervezni a két cég nélkül. Egy szakmabeli forrásunk szerint a mostani drámai helyzet lehetőséget ad arra, hogy akár már jövő nyáron végleg nyeregbe kerülhessen a két cég.

„Minden nagyobb fesztiválban van állami pénz. Jövőre viszont kialakulhat egy olyan helyzet, hogy ha a rendezvényed állami támogatást kér, azért az állam megmondhatja, hogy neked kötelességed az Antenna Hungáriával szerződni rendezvénytechnikára. Az AH meg majd ezt kiszervezi a VEG-nek. Hamar eljutunk oda, hogy nem is kellenek állami megrendelések, mert így a piacról is megéri majd a cégnek működni. A pár megmaradó független cég meg marakodhat a morzsákon”

– írta le a jövő évet egy, az iparágra rálátó forrásunk. Hasonló metódussal működik a Pesti Vigadó és a Várkert Bazár is, a módszer már le van tesztelve.

Kérdés, hogy a piaci területszerzésből lesz-e kultúrpolitikai belviszály, vagy szép csöndben kiosztódnak újra a lapok a szereplőknek. Most ugye a Demeter-féle ötletet nyomta le az MTÜ. Az MTÜ mögött sokan Orbán Ráhel informális befolyását sejtik, aki közismerten jó kapcsolatot ápol az erre a projektben is felkért Lobenwein Norberttel, az ő portfóliójába tartozik a Volt Fesztivál, a Nagyon Balaton programsorozat, a B. My Lake és a Strand fesztiválok, illetve a budapesti Akvárium Klub. Lobenwein korábban is dolgozott már az MTÜ-nek a Road Movie nevű zenés-filmes projekt producereként.

Az AH-nak amúgy különösen jól jött most ez a megbízás: mint nyáron kiderült, 6,5 milliárdért rendezte volna meg a kormány augusztus 20-i tűzijátékot az Antenna Hungária szervezésében. Ez végül a járvány miatt elmaradt, helyette jött a tűzijáték összegével majdnem megegyező raktárkoncertes projekt. Valószínűleg ezért lehet az, hogy az ágazatban többen is is úgy rakják össze a dolgot, hogy a raktárkoncertekkel kárpótolják az AH-t az elmaradó tűzijátékért.

De legalább a zenészek is kaptak egy kis pénzt.

(A cikk megírásában közreműködött Brückner Gergely.)

Disclaimer: A cikk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a fellépők nem vihettek magukkal saját technikát a raktárkoncertekre. A cikk után több helyről is jelezték, hogy ez egy rossz kommunikáció miatti félreértés lehetett, és valójában mindenki vihetett magának saját eszközöket.