Hiába esett nagyot a hozam, a magyarok egyre több lakossági állampapírt tartanak

Kijöttek a friss állampapíradatok, és meglepő módon kiderült, hogy a magyaroknak 190 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt március közepén, mint tavaly december végén – írta a Portfolio. És hogy mindez miért bombameglepetés?

Az idei év elejének az volt a nagy kérdése a hazai megtakarítási piacon, hogy amikor januárban, de főleg februárban és márciusban kamatot fizetnek az inflációkövető PMÁP-állampapírok, illetve egyes sorozatok le is járnak, mit tesznek a magyarok a pénzükkel. Az általunk is gyakran elemzett folyamat szerint az idei kamatfizetés után a PMÁP-sorozatok hozama összeesett, hiszen a kamatfizetésig a 2023-as (17,6 százalékos) éves átlagos infláció volt a kamatbázis, utána pedig a 2024-es 3,7 százalékos infláció.

Vagyis amennyiben egy állampapír azt ígérte, hogy a kamatbázis felett 100 bázisponttal fizet kamatot, az előbb 18,6 százalékos, majd 4,7 százalékos hozammal dolgozott. Azt lehetett előzetesen tippelni, hogy ez a sokkal kisebb kamat majd arra ösztönzi az embereket, hogy más állampapírokba, részvényekbe, kötvényekbe, befektetési alapokba, esetleg ingatlanokba tegyék át a pénzüket.

Erre mi történt? Az év első két és fél hónapjában a kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya ugyan összesen 916 milliárd forinttal valóban csökkent, de

a magyarok sokszor más állampapírokba, így a FixMÁP kiszámítható kamatozású és a BMÁP változó kamatozású állampapírokba tették át a pénzüket.

Március közepén így összesen 11 454 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban, vagyis a nagy PMÁP-kamatfizetések előtti szinthez képest több mint 190 milliárd forint állománynövekedést jelent.

A Portfolio emlékeztet, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter maga is úgy értékelt, hogy a PMÁP-papírok esetén csak nagyjából a papírok harmadát váltották vissza a befektetők, de minden pénz visszaáramlik más lakossági állampapírokba. Sőt, a kamatok kétharmada is a lakossági állampapírokba vándorol vissza. Ami pedig nem kerül vissza, azt jellemzően elfogyasztják a magyarok, akik megvárták, hogy a magas kamatot még megkapják, de utána a korábban elhalasztott vásárlásaikat meglépték.

Az előző példánkra visszatérve, ameddig 18,6 százalékos kamattal fialt a megtakarítás, érdemes volt elhalasztani a mosógépvásárlást, 4,7 százaléknál azonban már nem volt akkora alternatív költsége a vásárlásnak.

Abban, hogy a magyar lakosság ilyen mértékben benne maradt a magyar lakossági állampapírokban, az is biztosan szerepet játszott, hogy a vártnál magasabb lett újra az infláció, az 5,6 százalékos februári pénzromlás pedig sokakat arra ösztönözhetett, hogy továbbra is az infláció ellen védő inflációkövető papírban tartsa a pénzét.

A BiztosDöntés.hu azt is összeszedte, hogy mi várható innen, a PMÁP-sorozatokból idén még hátravan:

• március 27-én 261 milliárd,
• április 20 és 22 között 718 milliárd,
• május 21-én 520 milliárd,
• június 20-án 240 milliárd, míg
• július 20-án és 26-án összesen 392 milliárd forintnyi összegű állampapír befektetés kamatfordulója.

A kamatfizetésben hátralévő kilenc PMÁP-sorozat közül összesen 424 milliárd forintnyi állampapír futamideje az idei kamatfizetéssel véget is ér, így ezeknek a papíroknak a befektetői mindenképpen befektetési döntéshelyzet előtt állnak.

A portál szerint a befektetési döntésben ma már a bankbetétek is versenyképesek lettek az állampapírokkal. A bankok ugyanis speciális ajánlatokkal csalogatják a befektetőket, igaz, azt mindenkinek tudnia kell, hogy miközben a lakossági állampapír-befektetések gyakorlatilag adó- és költségmentesek, a bankbetétek esetén nemcsak a hozamokat kell összehasonlítani az állampapírokkal, de a költségeket és az adóterheket is figyelembe kell venni, hiszen 15 százalékos kamatadó és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli a feltüntetett kamatokat.