Elindult a kamateső: dönteni kell a PMÁP-kamatokról és a visszaváltásról

Január 20-án fizet kamatot a legnagyobb állományú inflációkövető állampapír, a 2033/I elnevezésű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). A papír eddig 17,85 százalékos kamattal dolgozott, innentől csak 3,95 százalékos hozamot termel.
Sokat foglalkoztunk azzal, hogy egy egészen speciális fordulóponthoz érkezik idén a hazai megtakarítási piac. A PMÁP-sorozatokról van szó, friss írásunkat kezdjük pár adattal.
- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025-ben mintegy 1300 milliárd forint kamatot kapnak a háztartások a közel két tucat forgalomban levő PMÁP-sorozat után.
- A teljes PMÁP-állomány több mint 7 ezer milliárd forint, ez a lakosság kezében lévő állampapírok több mint fele.
- A lakossági állampapírok közül csaknem 1800 milliárd forintnyi jár le idén, ez nem csak PMÁP, más állampapírok is kifutnak 2025-ben.
- A hozam viszont ezután már gyengébb lesz azoknál a sorozatoknál is, amelyeknél még nem jár le a futamidő. Az idei kamatfizetésig a 2023-as 17,6 százalékos inflációt, de azután már a 2024-es 3,7 százalékos inflációt fejelik meg 25–150 bázispont kamatprémiummal, vagyis a 17,85–19,1 százalékos hozam leesik 3,95–5,2 százalékra.
Fontos még tudni, hogy a le nem járó PMÁP-okat 99 százalékos árfolyamon váltja vissza az államkincstár, vagyis 1 százalékot veszít az, aki a végső lejárat előtt eladja a papírjait. Azt is figyelembe kell venni, hogy az utóbbi időben az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) különféle értékesítési korlátokat vezetett be ezekre az állampapírokra, fokozatosan 25 millió forintra csökkentette az egy befektető által jegyezhető állományt. Vagyis aki most nagyobb összeggel van bent, és kiszáll, azt is kockáztathatja, hogy nem tud visszaszállni ebbe a konstrukcióba. (De ez inkább csak a vagyonosabb privátbanki ügyfeleket érintő korlát.)
Most menjek vagy maradjak?
Ahogy Bozsogi Tamás, az OTP Bank private banking vezetője mondja, nagy döntés előtt állnak a hazai befektetők. Hiszen egy ekkora hozamváltozás nem is csak annak befektetési döntés, aki a kamatok felhasználásáról határoz, vagy a lejárt papírok újrabefektetéséről dönt, de annak is, akinek a PMÁP-ja nem jár le, csak fordul, vagyis a kamatfizetés után már sokkal kevesebbet fialna. A PMÁP-nak ugyan állítólag nagyon koncentrált az ügyfélköre,
így is közel 500 ezer ember hoz döntést, és ennek a csapatnak legalább a fele nyitott lenne akár a jóval magasabb kockázatú befektetésekre is, ha ott jobb megtérülést lát.
Azt azonban, hogy miképpen dönt majd a racionális befektető, nagyon sok minden befolyásolhatja. Elsősorban az, hogy aktuálisan milyen alternatívát lát, milyen a kockázattűrő képessége, mit vár a forint idei árfolyam-alakulásától, hogyan látja a magyar infláció jövőbeli alakulását, milyen portfóliója van egyébként. Szabó László, a Hold Alapkezelő alapítója, a Telex Téma podcastjában nem titkolta, hogy ő visszaváltja a PMÁP-jait.
Mindez nagyon evidens döntésnek tűnhet elsőre, mert a PMÁP-sorozatok jövőbeli kamatai nem érik el a hazai alapkamatot (6,5 százalékot), nem érik el más magyar állampapírok kamatait (ott is van 6-6,5 százalék), de még a legjobb bankbetétek megtérülését se nagyon (valamivel magasabb kamat még ezekkel is elérhető, igaz, a bankbetéteknél több az adóteher). Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője azt mondta a Telexnek, a PMÁP-ok 2025. július 26-ig 16 különböző időpont között fizetnek kamatot, de a zömük februártól áprilisig.
A piacon levő 20 sorozatból mindenesetre három sorozat jár le idén, az egyik februárban, a másik márciusban, a harmadik pedig májusban.
Arra lehet számítani, hogy Szabó Lászlóhoz hasonlóan a később lejáró sorozatok befektetői közül is sokan döntenek úgy, hogy más helyet keresnek a pénzüknek. Igaz, a befektetőknek azért az előny marad, hogy a lakossági állampapírokkal kockázatmentesen, kamatadó- és szochomentesen tudnak megtakarítani. Az alternatív állampapírok közül a Fix Magyar Állampapír évi 6,5 százalékos kamatot fial 3 évig, a Magyar Állampapír Plusz pedig évi 5,75 és 6,75 százalék közötti kamattal vásárolható meg, 5 éves futamidővel. De van eurós papírja is az ÁKK-nak, ami a forint irányába bizalmatlanabb rétegnek jelenthet menekülőutat. A kötvényekéhez nagyjából hasonló mértékű kamatok érhetők el bankbetétekkel is, de ezeket összesen 28 százalékos állami elvonás terheli: a 15 százalék kamatadó és a 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) formájában.
A fenti képből az rajzolódik ki, hogy mindenképp érdemes leváltani az inflációkövető papírokat – gondolhatnánk, de a válasz nem ennyire egyértelmű. Négy hipotetikus élethelyzeten mutatjuk be a szempontokat, hogy akár egy kisebb, akár egy nagyobb megtakarító is dönthet racionálisan a PMÁP megtartása és visszaadása mellett is. Az átlagembernek aligha elérhető megtakarítási összegekről is írunk majd, mert bőven vannak százmilliós állományok is a PMÁP-ban.
Zoltán kiszáll, szerinte van jobb befektetés
Zoltán kedvelte a PMÁP-ot, a 2029/I sorozatban 10 millió forintot tartott. Ez ráadásul a magasabb felárú sorozatok egyike, a február 21-i kamatfizetés után sem lenne olyan rossz a hozama, de Zoltán nem akarja elfogadni a 13,9 százalékos hozamcsökkenést, ezért elhatározta, hogy nemcsak a kamatot, de a tőkerészt is újrabefekteti.
Megvárja ugyan az aktuális kínálatot, de elhatározta, hogy megfogadja a gyakran hallott tanácsokat és diverzifikál, konkrétan négyfelé dobja a megtakarítását. Az ő egyedi portfóliódiverzifikálásában fele-fele arányban lesz a jövőben forint és deviza, és a két csomagban is felez a magyar részvények és a magyar állampapírok, illetve a devizás kötvények és a nyersanyagpiac között.
Abban bízik, hogy ezzel a jól diverzifikált portfólióval magasabb hozamot tud elérni, mintha csak lakossági állampapírban ülne, és a megosztással az egyes piacok vagy az egyes devizák szélsőséges mozgásai ellen is védelmet kap.
Johanna nem szereti a visszaváltási költséget
Johanna felfogta, hogy átalakul a megtakarításainak a hozama és így a belső könyvelése is. A 18,38 százalékos eddigi éves hozamát, amelyet a 2026/J papírjával ért el, amúgy kifejezetten szerette könyvelgetni: mivel 20 millió forintja volt a kincstárnál, és a kamatot úgy fordította le, hogy az havi nagyjából 1,5 százalék, kerek számok jöttek ki: az éves szinten 3,67 millió forint kamat havi 300 ezer forintnak, azaz napi 10 ezer forintnak is értelmezhető volt. Amikor pedig elment fodrászhoz vagy a boltban elköltött 10 ezer forintot, jó volt arra gondolni, hogy a megtakarításai valójában kitermelték aznap ezt a költséget.
A jövőben csak 4,45 százalék lesz a hozam, vagyis évi 890 ezer forint. A napi 2500 forint már inkább csak arra lesz elég, hogy a munkahelyi menzaebédet az aznapi tőkejövedelméből fedezze.
Egyelőre mégis marad, mert nem akarja a számolásába belevinni azt, hogy 20 millió forintnyi papír visszaváltása 1 százalékos költség mellett egy 200 ezer forintos azonnali rendkívüli kiadás, egyelőre elfogadja, hogy szerényebben dolgozik a pénz. A későbbiekben azonban nem zárja ki a váltást, ha nagyon jó alternatíva nyílik, akkor még mindig lehet lépni, gondolja.
Brigitta 10 százalékos hozamot vár el
Brigitta vagyonos ember, 200 millió forintot tartott PMÁP-ban, rendszeresen konzultál privátbanki tanácsadójával. Az elmúlt években rendre azt tűzte ki célul, hogy két számjegyű, vagyis legalább 10 százalékos hozamot érjen el a portfóliójával.
Egyáltalán nem idegenkedik a szofisztikált formáktól, a forintos vagy devizás befektetési alapoktól, nyersanyag ETF-ektől, az elmúlt években csakis a magas hozamért maradt a PMÁP-ban.
Többféle papírban, így a 2033/I sorozatban volt a befektetése, ez eleve csak 3,95 százalékot fialna a kamatfizetés után. Brigitta elhatározta, hogy mindent visszavált és magasabb hozamú befektetési instrumentumokat keres. Ezt még akkor is megteszi, ha tisztában van a kockázatokkal, vagyis azzal, hogy amiben benne van a magasabb hozampotenciál, abban benne van a bukás lehetősége is.
András marad, mert ennek is van helye a portfóliójában
András 500 millió forintot tartott PMÁP-papírokban, tökéletesen tudja, hogy a kamatfizetés után találna akár azonos kockázattal is magasabb kamatot. Ugyanakkor ő benne marad a 150 bázispontos kamatprémiumot fizető 2030/I sorozatú papírjában a február 20-i kamatfizetés után is.
Ő annyira vagyonos, hogy neki az 500 millió forint csak egy része a befektetési portfóliójának, amely kellően diverzifikált. Vagyis ezen a vagyonelemen kívül vannak devizás befektetései is, és úgy gondolja, hogy ennek a papírnak az 5,2 százalékos jövőbeli hozama nem olyan rossz, érdemes ilyet is tartani.
Tudja, hogy van magasabb hozamú magyar állampapír, de szeretne egy kis biztosítékot a magyar infláció emelkedése ellen is. Ha ugyanis most kiszállna, nem biztos abban, hogy az ő vagyonához képest érdemi méretben vissza tudna majd szállni. Ha pedig emelkedik a magyar infláció, szívesen marad abban a papírban, amely valamelyest véd ez ellen. Ráadásul továbbra is úgy véli, hogy a portfóliójában kell tartania forinteszközöket is, például azért, mert abban bízik, hogy az alulértékelt forint az idén visszaerősödik, ha stabilabb lesz a magyar makrogazdasági helyzet.
Jogos érvelések
Valójában mindegyik gondolat mellett szólnak érvek, így szinte csak abban lehetünk biztosak, hogy azok, akik magasabb kamatozású hitelből fektettek be, biztosan kiszállnak.
A Bank360.hu szerint az állomány nagy része gazdagabb privátbanki és prémium ügyfeleknél van. Ők is, de még a kisbefektetők is azt láthatják, hogy az új PMÁP-kamatoknál sok alternatíva lehet vonzóbb, más állampapírok, a bankbetétek, az ingatlanok, a nyersanyagok, a biztosítói termékek vagy a befektetési alapok.
„Az összes lakossági és intézményi állampapír magasabb kamatot fizet most, mint amit a PMÁP-ok a kamatfordulójuk után kínálnak. Ez pedig hatalmas mozgást idézhet elő a lakossági állampapírpiacon” – véli Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. Szerinte érthető lenne, ha ezek után sokan kiszállnának ebből a befektetésükből, és másikat keresnének helyette.
A Groupama Biztosító és az OTP Bank egy ezerfős, reprezentatív kutatásban kérdezte a lakosságot, a 16–75 éves válaszadók közel negyede számít idén állampapírból származó kifizetésre. Terveik szerint ennek 40 százalékát elköltenék, 60 százalékát pedig félretennék. Ha így lesz, az lökést adhat a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által nagyon remélt megtakarításbázisú fogyasztásnövekedésnek.
Az újra befektetni kívánt összegek esetében az állampapír vezet, a válaszadók 48 százaléka állampapírban is gondolkodik. A különböző egyéb értékpapírokat 20 százalék, a megtakarítási célú életbiztosításokat közel 10 százalékos arányban említették, de érdekes jelenség, hogy 23 százalék csak készpénzben vagy folyószámlán hagyná a pénzét. „Már tapasztaljuk a kiugróan megnövekedett érdeklődést a megtakarítási biztosítások iránt” – nyilatkozta Füzes Edit, a Groupama Biztosító lakossági személybiztosítási termékmenedzsment-vezetője.
A tanácsadó szemével
Bozsogi Tamás szerint a pénzügyi tanácsadói szakma számára kihívás, hogy ne mindenki az utolsó pillanatban, vagyis a kamatfizetésnél gondolja át a tennivalókat, így a privátbankárok már hetek, sőt hónapok óta készülnek, beszélgetnek a témáról.
Ez egyfelől a munkájuk alaptevékenysége, gyakran kell javaslatokat tenniük egy kifutó papír vagy más befektetési helyzet esetén, de most azért nagyobb a pezsgés, hiszen több pénzről van szó, ráadásul koncentráltan. Az ingatlanosok, a biztosítósok és a befektetési alaposok is erre a nagy összegre gyúrnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a megosztás (diverzifikáció) biztosan jó tanács, de mind az inflációban, mind a forintárfolyamban egyaránt vannak lefelé és felfelé mutató kockázatok is. Ezek adott esetben újra attraktívvá tehetik, vagy épp ellenkezőleg, még jobban leértékelhetik a PMÁP-befektetéseket.
Az biztos, hogy nagyon ritkán van olyan a piacon, hogy a kockázatmentes hozamszint egy csapásra 18 százalékról 4 százalékra esik le, ilyenkor tényleg nagy pozitívum, hogy amúgy milyen színes termékpaletta érhető el a befektetések univerzumában a lakossági állampapírokon túl is.
Minden mozgásban van
Ráadásul a környezet is gyorsan változik. Azt már említettük, hogy a legnagyobb PMÁP-sorozat, a 2033/I kamatfordulója éppen január 20-ra esett, vagyis ugyanakkorra, mint Donald Trump amerikai elnök beiktatása. Csak ennek az egy eseménynek a kiszámíthatatlan jövőbeli hatásai jól megmutatják, hogy mennyit változhat a befektetési környezet is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra is utalt, hogy az állam nem feltétlenül váltja vissza a lakossági állampapírokat. A magánemberekét igen (az említett 1 százalékos visszaváltási jutalék ellenében), de a bankokét nem feltétlenül.
Ami a bankokat illeti, ebben a helyzetben előfordulhat olyan szolgáltatói ellenérdekeltség, hogy amennyiben az ügyfelek korábbi papírjai ideiglenesen a bankoknál ragadnak, a banknak kisebb jövedelme keletkezik, mintha azt a tételt máshová fektetnék. A bankoknak azonban mindig az ügyfeleknek legjobb tanácsot kell adniuk, különben hamar lehúzhatnák a rolót az éles versenyben, mondták többen a Telexnek. Ugyanígy az sem befolyásolhatja a pénzügyi szektor tanácsadóinak gondolkodását, ha esetleg azt tapintják ki, hogy az állam azt várná el, ha a lakosság nagyobb arányban kitartana a papírok mellett.
„Rossz tanácsot csak azért biztosan nem adunk, mert azzal az államot segítjük”
– fogalmazott egy beszélgetőpartnerünk. Az azonban biztosan segítség az ügyfeleknek, ha arról kapnak tájékoztatást, hogy mi várható a forint piacán. A pozitív magyar külkereskedelmi mérleg pluszos, vagyis többet exportálunk, mint amennyit importálunk, ez forinterősödést is okozhatna. Ehhez képest a forint árfolyama újabban inkább ereszkedik az euróval és a dollárral szemben. Ebben ráadásul nem is feltétlenül racionális a kisbefektető, a magyar lakosság nagy devizarohamai (2011–2012-ben, és a háború intenzív szakasza után, 2022-ben volt ilyen) mindig akkor következtek be, amikor a forint lokálisan éppen kifejezetten gyenge volt. Erre érdemes figyelni, miközben persze tagadhatatlan, hogy még mindig vannak bizonytalanságra okot adó tényezők.
Az ÁKK dolgát az sem könnyíti meg, hogy a nagy PMÁP-roham idején
- éppen változik a vezetése, Kurali Zoltán helyét Hoffmann Mihály veszi át;
- érdemben változik az ÁKK gazdája, átkerülnek az új NGM alá;
- ráadásul az összehasonlításokhoz használt visszatekintő hozamok most mindenféle piacon (legyen az magyar, európai vagy amerikai részvénypiac, arany, kripto, befektetési alap vagy kötvény) elég magasak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mindenesetre saját bevallása szerint nagyon komolyan veszi a várható PMÁP-roham jelentette feladatot. Nemrég egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a következő 1,5-2 hónapban ez lesz számára a legfontosabb ügy, mert semmiképp sem akarják, hogy a pénz elhagyja a magyar bankrendszert.