Nagy Márton: Őrület lesz

Nagy Márton kedden évindító sajtótájékoztatót tartott a Nemzetgazdasági Minisztériumban a tárca által szelektált újságok képviselőinek. A Portfolio beszámolója szerint az eseményen szó volt többek között az új gazdasági csúcsminisztérium működéséről, arról, miért nőtt tavaly az államadósság, mi lesz az állam finanszírozásával, és Nagy azt is elmondta, miért nem hisz az áfacsökkentésben.

Az új, már a pénzügyminisztériumi feladatköröket is ellátó NGM-ben a PM 6 államtitkárából 3 maradt: a NAV vezetője, Banai Péter Benő, Gerlaki Bence pedig adóügyi államtitkár lett. A másik 3 beolvadt a meglévő NGM-államtitkárságokba a tájékoztatás szerint. A minisztériumban további átalakításokra nem kerül sor, minden dolgozót megtartanak, aki korábban a PM-nél volt. Nagy Márton megerősítette korábbi értesülésünket, miszerint Hoffman Mihály lesz az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója Kurali Zoltán távozásával.

A miniszter szerint az egyes tárcák kiadási struktúráját másképp fogják kezelni, „meg fog jelenni náluk a gazdaságpolitikai nézőpont”. „A pénzügyminiszter nem könyvelőként lép fel, hanem gazdaságpolitikusként” – mondta. Nagy Márton elismerte, hogy

nőtt tavaly a GDP-arányos államadósság, 73,9-74 százalék lehet szerinte (2023-ban még 73,4 százalék volt),

de azt is mondta, hogy idén már ez is csökkenni fog, ahogy a hiány is. A 2024-es növekedés oka Nagy értékelése szerint a forint gyengülése, a vártánál rosszabb GDP-növekedés és az Eximbank adósságának elszámolása volt.

A miniszter azt mondta, „nyílt, transzparens együttműködésre törekszik az új jegybankelnökkel”, vagyis Varga Mihállyal, akinek érkezésével szerinte más szemléletet vesz fel a stáb, ami a nyitottságot és a kooperációt illeti. Mint ismert, Nagy Márton viszonya Matolcsy Györggyel, korábbi jegybanki főnökével nagyon megromlott az elmúlt években, aminek az volt az eredménye, hogy gyakran ellenkező irányba próbálták kormányozni a gazdaságot, és nyilvánosan üzengettek egymásnak.

Nagy Márton azt mondta, tavaly a gazdasági növekedés 0,5-0,6 százalék körül alakulhatott, a reálbérek 9 százalékkal emelkedtek decemberben, idén szerinte ez 4-5 százalék körüli pluszszal folytatódhat. Becslése szerint az év végére megint meglódult infláció 2025 második félévben fog visszatérni 3 százalék közelébe, a csökkenés februártól indulhat be. Az NGM egy ideje árgus szemekkel figyeli a kiskereskedelmi forgalmat, amelyben október-novemberben már látszott egy lassú bővülés, Nagy Márton szerint ehhez képest

decemberben éves alapon visszaesés várható, „mert 23. után egy hatnapos összefüggő ünnep volt, rendkívül sok ember utazott el belföldre vagy külföldre”.

A kkv-szektorról azt mondta a miniszter, hitelezési fordulatra lehet szükség ezen a téren, amihez a jegybank segítsége is kelleni fog, a kormány pedig adóegyszerűsítési irányokat vizsgál ezen a területen. Emellett az alanyi adómentességi értékhatárokat emelni fogja a minisztérium.

A miniszter a Portfolio kérdésére válaszolva arról beszélt, egyeztetett a bankokkal PMÁP-ról, hiszen idén sok lakossági befektető kérdés előtt áll. „Karrierem során nem fordult elő, hogy ekkora lejárati volumen esett volna egy ilyen rövid időpontra és ennyi likviditás mozdult volna meg a rendszerben, a lakosság megtakarítása esetében”, mondta, hozzátéve, hogy „őrület lesz” az állampapírok miatt. Éppen ezért azt mondta, most ez számára a legfontosabb ügy a következő 1,5-2 hónapban, mert nem szeretnék, hogy elhagyja a hazai bankrendszert ez a pénz. A kormányt azért aggasztja, mi lesz az állampapírokban álló pénz sorsa, mert most, hogy már nem fognak olyan busásan kamatozni az inflációkövető sorozatok, sokan gondolhatják úgy, hogy másba fektetnek.

Nagy Márton egy esetleges élelmiszeráfa-csökkentésre vonatkozó kérdésre elmondta, nem hisz az áfacsökkentésben, szerinte ezt a kereskedelem ezt azonnal lenyeli. „Az áfacsökkentés a boltokhoz kerül, aki ezt támogatja, az a kiskereskedelmi láncok profitját akarja növelni” szerinte.

Kérdésre válaszolva Nagy Márton azt is közölte, július elejéig meglesz Magyarország 2026-os költségvetése.