Furcsa helyzetek sorát hozhatja a hétfőn induló magyar uniós elnökség
2024. július 1. – 13:50
Július 1-től, hétfőtől a magyar kormány veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. „Az elnökség nem azt jelenti, hogy te vagy Európa főnöke” – figyelmeztette a váltás előtt Orbán Viktort az előző elnökséget betöltő belga kormány vezetője, Alexander De Croo. Ezzel többek között Bóka János, a szakmai feladatokért felelős EU-ügyi miniszter is tisztában van, aki májusban úgy jellemezte a posztot, hogy azzal nem az EU-t elnökölik vagy a Tanácsot vezetik, hanem bizonyos koordinációs, képviseleti feladatokat látnak el, és részt vesznek a napirend meghatározásában.
Az elnökség egy sor furcsaságot hozhat: például szinte biztosan az lesz az egyik első dolga, hogy többek között a magyar kormánnyal szemben egy új eljárást indítson. Ha nem akar végleg bukni több százmilliárd forintnyi támogatást, akkor az elnökség alatt kellene értékeltetni a tagállami miniszterekkel, hogyan teljesítette a magyar kormány a jogállamisági elvárásokat. Arra is van esély, hogy a kormány pert indítson a testület ellen, amit épp elnököl.
Korlátozott az elnökség befolyása, de nem nulla
A poszt részben tényleg a szürke háttérmunkáról szól az EU két döntéshozó testületéből az egyikben. A soros elnöknek kell a különféle uniós jogszabályokat a cél felé terelgetnie a testületben, kikalapálnia a lehető legteljesebb összhangot a tagállamok között. De Croo úgy fogalmazott: az életben legalább egyszer érdekes abban a helyzetben lenni, hogy nekünk kell kompromisszumokat elérni, „ezért határozottan ajánlani tudom Orbán úrnak”.
A tagállamok között vetésforgóban következő soros elnökség fél évig tart, miközben általában egy-egy nem túl vitatott rendeletet vagy irányelvet is egy-másfél évig rágnak. Ez eleve korlátozza, hogy mennyi befolyást jelent a poszt, ráadásul elvileg nem is lehet csak úgy az adott kormány kénye-kedve szerint belebetyárkodni az uniós jogalkotásba. Nem véletlenül röpködnek az olyan kifejezések a magyar kormánytagoktól, mint a lojális együttműködés vagy a becsületes közvetítő: ezeknek az uniós alapelveknek meg kell felelnie a soros elnöknek. Ráadásul például hiába nyomna valaki Kína-barát álláspontot, a külügyekről egyhangúlag döntenek.
A júliusban kezdődő fél év a rövidebbik az augusztusi nyári szünettel és a decemberi szabadságokkal, így kevesebb ülés jut erre az időszakra, ráadásul épp az európai parlamenti választások utánra, egy nagyobb intézményi átalakulás idejére esik.
A magyar elnökség arról már pont lemaradt, hogy befolyásolhassa a fontos tisztségek elosztását, amiről napokkal az elnökség kezdete előtt az állam- és kormányfők döntöttek. Ismét az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, Ursula von der Leyent jelölik uniós bizottsági elnöknek, csak Orbán szavazott rá nemmel. A szocialista António Costa vezeti majd az Európai Tanácsot, az Orbánt többször kritizáló Kaja Kallast pedig a magyar kormányfő tartózkodása mellett is az EU külügyi főképviselőjének jelölik. Ugyanakkor a vezetők üléseit a Tanács készíti elő.
A belga elnökség igyekezett elérni, hogy minél több jogszabályt és kezdeményezést lezárjon, így minél kevesebb maradjon a következő ciklusra és álljon velük a munka az EP-választás utáni átalakulás közben. Emiatt is kevesebb munka marad a magyar kormányra, de az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésénél sajtóértesülések szerint a belga elnökség azért sietett, hogy azt ne hagyják a magyar elnökségre. A Tanácsnak így egy ideig nem kell külön foglalkoznia az ukrán csatlakozási folyamattal, mert előbb az Európai Bizottságnak át kell világítania a tagjelölt jogrendszerét. Bóka János EU-ügyi miniszter arra utalt: ezzel várhatóan nem végeznek elég gyorsan ahhoz, hogy a magyar elnökség alatt megint elővegyék a témát a Tanácsban.
A Tanácsnak az Európai Parlamenttel együtt kell döntenie a jogszabályokról, de mivel a képviselő-testület is újjáalakul, várhatóan csak az elnökség vége felé jut el oda, hogy tárgyalóképessé váljon, kijelölje a jogszabályokért felelős képviselőket, azaz jelentéstevőket. (Az EP ugyan többször is vitatta az elmúlt időszakban, hogy a magyar kormány alkalmas lenne az elnökségre, de odáig nem ment el, hogy teljesen bojkottálja az együttműködést.) Összesen 30-35 olyan jogszabály van, ami már a háromoldalú egyeztetéseknél tart az EP-vel és az Európai Bizottsággal, ezek arra várnak, hogy kitalálják a végső változatukat.
Így maradnak azok a jogszabályok, ahol még a miniszterek se döntötték el, pontosan milyen szöveget látnának szívesen: közel ötven ilyen van, ezeken rögtön dolgozhat az elnökség. Egy részüket túl későn javasolták ahhoz, hogy végezzenek vele, de a többi olyan nehéz ügy, amivel az előző elnökségek se tudtak megbirkózni, akár közel egy évtizede húzódhatnak. Alsóbb szinten is folytatódhat a munka: a miniszterek üléseit előkészítő uniós „nagyköveti” találkozókból várhatóan nagyjából 100, a még eggyel lejjebbi munkacsoportoknál nagyjából 1500 üléssel számolnak.
Hét fő területtel foglalkozik az elnökség
Az elnökséget politikailag alaposan előkészítették: Bóka gyakorlatilag minden tagállammal egyeztetett róla, és a kezdés előtt Orbán Viktor is több nagy uniós országba, köztük Franciaországba, Németországba és Olaszországba is ellátogatott egyeztetni. Az is segíthet, hogy például a 2011-es elnökség idején EU-ügyi helyettes államtitkár, Ódor Bálint vezeti most Magyarország uniós állandó képviseletét, aminek kulcsszerepe lesz az elnökség levezénylésében. A szokásoknak megfelelően növelték is a „követség” létszámát.
Az elnökség egy programot is ki szokott adni, ami nagyrészt a már elindult kezdeményezéseket viszi tovább, de be tud csempészni az adott kormánynak fontos szempontokat, programelemeket is. A magyar programból
- a versenyképesség
- és a védelmi ipar fejlesztése;
- a migrációt visszafogó, EU-n kívüli országokkal kötött partnerségi megállapodások;
- a „gazdaközpontú agrárpolitika”
- és a felzárkóztatási (kohéziós) politika jövője
mind olyan elem, ami uniós szinten is kiemelt, de a kormánynak is fontos. A célok közé került a demográfiai kihívások (mint a népességfogyás) kezelése is.
Kiemelt cél még a bővítési folyamat felpörgetése a nyugat-balkáni irányba. Bóka elmondása alapján itt minden országnál előbbre szeretnének lépni. Észak-Macedóniánál viszont pont a Fidesszel „kiváló politikai együttműködést” folytató VMRO-DPMNE akaszthat be ennek. A magyar hatóságok közreműködésével Magyarországra menekült Nikola Gruevszki pártja májusban került újra hatalomra, miközben ellenzi a Bulgáriával tervezett megállapodást, amellyel elismerné államalkotóként a bolgár kisebbséget, az új elnök pedig csak Macedóniaként hivatkozott az országra, felrúgva a korábban Görögországgal kötött egyezséget. A bővítés minden fontos lépéséhez egyhangú döntés kell a tagállamoktól, viszont így Észak-Macedóniánál akár két vétó is beeshet, ha érdemben haladni akarna vele az elnökség.
Az elnökségnek ennek ellenére az egyik leglátványosabb sikere is a bővítéshez lenne köthető – igaz, nem az EU-éhoz, hanem a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Orbán Viktor tavaly Tusványoson ígérte, hogy kiemelt téma lesz Bulgária és Románia csatlakozása. Ausztria (és korábban Hollandia) évek óta blokkolta a két ország tagságát, amihez egyhangú döntés kell. Tavaly egy féloldalas kompromisszummal léptek tovább: a repterekre és a kikötőkre áprilistól kiterjesztették az övezetet. Bóka úgy fogalmazott, hogy igyekeznek majd elősegíteni a konszenzust a szárazföldi határátkelőkről is.
Magyar elnökséggel indíthatnak eljárást a magyar kormány ellen
Mindezek mellett is marad feladat. Például júliusban dönthetnek az Európai Bizottság javaslatairól, hogy túlköltekezés miatt több tagállam, így Magyarország kormánya ellen túlzottdeficit-eljárást indítsanak. A döntés viszont a Tanács kezében van. Vagyis a magyar elnökség egyik első dolga az lenne, hogy ilyen procedúra megnyitását kezdeményezze többek között a magyar kormány ellen.
A mintegy 6,3 milliárd eurót zároló magyar jogállamisági eljárás megszüntetéséről – bizottsági javaslat után – szintén a Tanács döntene. Az eljárásnak része, hogy a vagyonkezelő alapítványok és így a modellváltó egyetemek sem kaphatnak semmilyen friss uniós támogatást.
Több ok is van rá, hogy ezt miért a magyar elnökség alatt kellene kezdeményezni. A korlátozás miatt már több mint egy éve is eurómilliós károkra panaszkodtak az érintett egyetemek, mert ez gondokat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél. Az „Erasmus-ügyként” emlegetett intézkedés miatt már tavaly attól tartott az Európai Bizottság, hogy ezek az intézmények kiesnek az uniós oktatási csereprogramból, a kormány pedig januárban hazai pótprogramot hozott létre. (Ahogy arról korábban írtunk, az erasmusos szerződéseket jellemzően két évre kötik, így ezzel számolva idén azok is kifutnak a határidőből, akiknek eddig volt ilyen dokumentumuk. Az Európai Bizottság 2023 elején jelezte: az Erasmus+-nál 2022 közepén jelentős mennyiségű szerződést szignóztak az egyetemekkel, ami 2024 közepéig fedezi a költségek nagy részét.) December közepén ráadásul végleg elveszik a zárolt pénz időarányos, 1,1 milliárd eurónyi része, ha addig nem sikerül megegyezni.
A magyar elnökség az első, amelynél a soros kormánnyal szemben jogállamisági eljárás megy, ahogy egy másik, „hetes cikk” szerinti is.
Utóbbi a mostani szakaszában szintén a Tanácsban megy. A hat éve húzódó eljárásban legutóbb, hetedszer még a belga elnökség vége felé hallgatták meg a magyar kormányt, de se a következő, négyötödös többséget igénylő lépésig, azaz ajánlások kiadásáig, se a következő ágba léptetésig nem jutottak el, aminek a vége büntetés lehet. Elvben az sem kizárt, hogy a magyar elnökség kockáztasson egy szavazást arra játszva, hogy ne legyen meg a négyötödös többség, bár nem egyértelmű, hogy ezzel megszűnne-e az eljárás.
Bóka májusban a Telex kérdésére, hogy várhatóan lesz-e meghallgatás vagy szavazás, azt mondta: nincs rá szabály, hogy a meghallgatásokat minden féléves időszakban ismételni kell. Volt olyan elnökség, ami alatt tartottak, volt, ami alatt nem. Az ügyre részben az átmenet részeként tekint, mert az EP kezdeményezte, így az európai parlament új összetétele is számíthat. Nem beszélt külön arról, mi a helyzet a szavazással. A belga elnökség szerint nem lehet egyszerre ugyanaz az elnök, mint akit meghallgathatnak.
Arra is van esély, hogy a magyar kormány bepereli a Tanácsot, miközben épp az elnöke. Júniusban a külügyminiszterek úgy határoztak, hogy a lefoglalt orosz vagyonból származó bevételből 1,4 milliárd eurót fognak felhasználni ukrajnai fegyverszállításokra. A döntést viszont úgy hozták meg, hogy abból – egy korábbi tartózkodás és amiatt, hogy nincs szó magyar vagy egyáltalán uniós adófizetők pénzéről – egyszerűen kihagyták a magyar kormányt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ebben a közös európai szabályok szégyentelen áthágását látta, és kijelentette: a brüsszeli „európai uniós jogi csapatunk” vizsgálja a lehetséges lépéseket emiatt.
Novemberben várható a legnagyobb felhajtás Budapesten
Az elnökségnek lesz a jogi háttérmunkánál látványosabb része, bár a Szabad Európa információi szerint már az indulás előtt halasztottak két programot. Időpont-egyeztetési nehézségek miatt később látogatnának az Európai Bizottság tagjai Budapestre, és az előzetes tervek ellenére Orbán Viktor sem tartana „elnökségi székfoglalót” az EP július közepi alakuló ülésén. A két eseményt minden soros féléves elnökség elején szokás megtartani. A miniszterelnök hosszú ideje nem járt plenárison, pedig egy ideig személyesen felszólalt a magyar helyzetről szóló vitákon: 2018-ban még ott volt, de 2019 januárjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már arról beszélt: nem vesznek részt a testület színjátékán. A magyar kormányfő idén áprilisban ugyan beszélt az EP épületében, de Brüsszelben, egy frakciórendezvényen.
A nyitónapra egy jelképes elnökségi átvételt és egy misét is szerveznek Brüsszelbe, de a budapestiek is hamar észrevehetik az elnökségi programokat. A Tanács, sőt, az állam- és kormányfők testülete, a hasonló nevű, de külön intézményként működő Európai Tanács is a soros országban szokta tartani az informális üléseket. Előbbiből 16-ot, utóbbiból egyet rendeznek Magyarországon, plusz az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóját, amit felváltva kap egy EU-n kívüli ország és a soros elnök. Az EPK-csúcs lesz a legnagyobb szabású rendezvény november 7-én: nemcsak az uniós, hanem szinte minden európai ország vezetői gyűlnek majd össze Magyarországon. Az első informális miniszteri találkozót július 8-án tartják (bár már július 1-én indul egy kétnapos oktatási szakértői program Budapesten).
Amíg 2011-ben a magyarországi elnökségi rendezvényeknek főleg Gödöllő (pontosabban az ottani felújított kastély) adott helyet, a kormány ezúttal Budapestet választotta. Kovács Zoltán, aki az elnökség gyakorlati részéért felel kormánybiztosként, előre igyekezett megmagyarázni, hogy miért: Gödöllő szerinte részben kényszer volt, azóta pedig Budapesten számos épület újult meg.
Érdemes hozzátenni, hogy azóta a Fidesz kapcsolata is megváltozott a Gödöllőt 1990 óta irányító és június 9-én újrázó Gémesi Györggyel, aki a Direkt36 szerint a Pegasus kémszoftver célpontjai között volt. Gödöllőnek volt egy nagy közlekedési előnye is: a forgalmat a reptér és a rendezvények között a fővároson kívül lehetett tartani, bár ha a delegációkat valamiért be kellett hozni Budapestre vagy több napra érkeztek, és így egy fővárosi szállodában szálltak meg, ez az előny elillant.
Kovács azzal magyarázta a helyszínválasztást, hogy főleg a Várkert Bazárban tartják a programokat, és a delegációk jellemzően Duna-parti szállodákat használnak, így nem kell nagy távolságot megtenniük. A kellemetlenségek enyhítésében az is segíthet, hogy Kovács korábbi ígéretének megfelelően egy friss rendeletmódosítással a Budapesten járó diplomaták a tömegközlekedésnek kijelölt sávokban is autózhatnak. A reptéren is külön kezelik az érkező delegációkat, újranyitják nekik az évekkel ezelőtt bezárt 1-es terminált. „Megpróbáljuk nem megölni a várost”: nem terveznek néhány percesnél nagyobb felfordulást, ígérte Kovács májusban.
Azzal megint első lehet a maga nemében a magyar elnökség, hogy az EPK-csúcsot (és az unióst is) valószínűleg a Puskás Arénába viszik. Kovács ezt úgy indokolta, hogy ott vannak meg a szükséges konferenciaképességek.
Az elnökségi logó és jelmondat mutatja az elnökség kettősségét
Budapest kiválasztásánál az is szempont volt, hogy megmutassák a várost – indokolta a kormánybiztos, hogy miért viszik be oda a rendezvényt, és ez nem légből kapott szempont. Például Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője szerint kifejezetten várják, hogy Budapestre látogassanak. Egy újságíróknak szervezett június végi beszélgetésen azt ecsetelte, hogy ilyenkor ki tudnak menni Brüsszelből.
Remélem, kapunk egy Rubik-kockát – utalt az elnökség logójára, amit kifejezetten dicsért.
Az elnökségi program júniusi bemutatóján is hosszasan indokolták, miért erre esett a választásuk: a magyarok találékonyságát mutatja, miközben abból a szögből, ahonnan a logó is ábrázolja, épp 27 kockát mutat, ahány uniós tagállam van. A kirakása is hasonló ahhoz, ahogyan az uniós országok közötti kompromisszumokat ki kell kombinálni. Az üzenetet a jelek szerint az EU-ban is vették, Stano okos, többféleképp értelmezhető jelképnek nevezte a logót.
Azt a kérdést széles mosollyal fogadta, hogy mit szólna egy MEGA-sapkához. Az elnökség jelmondata „Tegyük újra naggyá Európát” („Make Europe Great Again”) lett, Amerikát Európára cserélve Donald Trump, az USA volt elnökének és mostani republikánus jelöltjének korábbi választási jelmondatából. Bóka a programbemutatón többek között úgy indokolta a választást: megjeleníti azt a felfogást, hogy az EU önállóan tud cselekedni. Nem tudok arról, hogy Trump nagy Európát akarna – hárította a miniszter a hasonlóságot firtató kérdést, és a szlogent következetesnek tartotta az előző, 2011-es magyar elnökség jelmondata, az „erős Európa” után.
Több cikk szerint sem aratott osztatlan sikert a szlogen uniós körökben. A Szabad Európa és a Népszava szerint is hol trollkodásnak vették, hol csak nevettek a húzáson. Stano azért megjegyezte: a belga elnökség jelképeire valószínűleg senki sem emlékszik.
