Új feladatot kapott a közelgő magyar EU tanácsi elnökség a tagállami vezetőktől

Miután a sürgető külpolitikai kérdéseket lerendezték, az uniós állam- és kormányfők gazdasági ügyekkel folytatták a csúcstalálkozójukat csütörtökön. Az Európai Tanács ülésének második napján a fő napirendi pont az a reformcsomag volt, amit Enrico Letta volt olasz miniszterelnök vezetésével raktak össze. „Nem a Biblia”, csak egy eszközkészlet „sok-sok lehetőséggel, amelyek közül választhatnak” – jellemezte a szerzője a közel 150 oldalas dokumentumot.

Az ötletek között van, amin már gyakorlatilag dolgoznak. Ilyen például a védelmi ipar felpörgetése és a tőkepiaci unió is. Utóbbi arról szól, hogy bontsák le a tagállamok között a különféle pénzügyi eszközök előtti akadályokat és így a cégek könnyebben juthassanak tőkéhez, az uniós pénzintézetek pedig jobb esélyekkel induljanak például az egyesült államokbeli vagy brit versenytársaikkal szemben. A hogyanról viszont a nyilvános nyilatkozatokból is ki lehetett hallani a vitát. Luc Frieden luxembourgi miniszterelnök már az első, külpolitikai témákkal foglalkozó napra is azzal érkezett, hogy nem ért egyet a tőkepiaci unióról szóló európai tanácsi következtetések tervezetével, mert ellenzi a központosítást. A Financial Times szerint több mint egy tucatnyi kisebb tagállam állt össze a témát francia vezetéssel toló nagyok ellen. A Politico úgy tudja, a végső szöveget többször is jelentősen fel kellett vizezni.

Letta jelentése is hivatkozik az USA „inflációcsökkentő”, azaz a saját iparát megtoló törvényére. Az EU első válaszként a tagállami támogatásokra rakott korlátozásokat lazította fel ideiglenesen, de az eredeti szabályozás célja épp az, hogy az uniós országok között ne legyen egyenlőtlen verseny, azaz a gazdagabb nyugati országok cégei ne dózerolják le támogatásokkal a hátuk mögött a kevésbé tehetős délieket és keletieket. A jelentés szerint „az EU-nak az erős világszintű versennyel szembenézve nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy versenyképes ipari stratégiát fejlesszen ki, amely képes ellensúlyozni a globális hatalmak nemrég elfogadott eszközeit, mint az Egyesült Államok Inflációcsökkentő Törvénye”. Saját uniós megközelítés kell, de olyan, amely „biztosítja, hogy az egyenlő versenyfeltételeket nem torzítják káros támogatások”. A dokumentum elismeri, hogy a szabályok lazítása segített a válságok hatásának tompításában, de torzította a versenyt és ez idővel erősödhet. A jelentés egy olyan köztes megoldást lebegtet be, hogy a tagállami támogatások egy részét összuniós befektetésekre kelljen fordítani. Azt is megjegyzi, hogy hosszú távon a sikeres ipari stratégiákhoz kezelni kellene „az EU központi fiskális képességét körülvevő politikai megosztottságot”. Nem fejti ki, pontosan mire céloz, de az EU költségvetése eddig rendre az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százaléka körül maradt – a szöveg alapján felvetődhet, hogy ezt növeljék a következő, 2028-ban induló keretbüdzsében.

A jelentés az olyan politikai nehézségeket is igyekszik kezelni, mint a gazdatüntetések. A méltányos, zöld és digitális átállás leállhat „megfelelő források nélkül”, a költségek pedig „rendszerszintűek és ezeket közösen kell szétosztani”. Nem lehet ezeket csak „bizonyos ágazatok” nyakába rakni, mert ha nem közösen kezelik és valakik aránytalannak érzik a terheket, az „ellenálláshoz vezethet különféle csoportoknál – ma talán a gazdáknál, holnap az autóipari dolgozók között”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az uniós állam- és kormányfők három témában mutattak irányt:

• a csődjog összehangolása;
• a cégek üzleti feltételeinek javítása;
• az uniós felügyelet megerősítése a pénzintézetek felett.

Mint elmondta, a következtetések alapján a miniszteri Tanács soros belga és júliusban következő magyar elnöksége dolgozhat rajta, hogy kézzel fogható lépéseket tegyenek előre. A Politico szerint a csúcstalálkozón Orbán Viktor jelezte: a kormány elkötelezett, hogy tovább vigye a munkát a miniszteri Tanács elnökeként. A kormányfő politikai tanácsadója, Orbán Balázs a leendő elnökség egyik legfontosabb céljának nevezte a versenyképességi fordulatot.