2024. június 27. – 23:25
Hivatalosan is megállapodtak az uniós csúcstisztségekről az uniós állam- és kormányfők találkozójának első, csütörtöki napján. (A Telex a helyszínről élőben követte az ülést.)
Az Európai Tanács az előzetes alkuknak megfelelően
- Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság eddigi elnökét ismét jelöli a posztjára;
- magának az Európai Tanácsnak a vezetésére a portugál szocialista António Costát választotta meg;
- az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig az észt liberális Kaja Kallast jelöli.
Róluk bővebben ebben a cikkben írtunk. A döntéseket Charles Michel, az Európai Tanács elnöke X-en (a volt Twitteren) tette közzé.
Orbán háromból háromféleképp szavazott
A három nagykoalíciós csoport, a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok már kedden megegyeztek, de a nevek már hetek óta keringtek a médiában. A tisztségeket azért kezelik egy csomagban, hogy biztosíthassák a politikai, nemi és tagállami egyensúlyt (nagy-kicsi, keleti-nyugati, északi-déli).
A három pártcsalád önmaga átnyomhatta volna a döntéseket, amelyekhez nem kellett egyhangúság és megvolt hozzájuk a szükséges többségük. (Elég volt 20 tagállami vezető a 27-ből, akik az uniós lakosság 65 százalékát képviselik, a tartózkodás gyakorlatilag udvarias nemnek számít.) Ennek ellenére megpróbálták a konszenzusra törekvő testületben Giorgia Meloni olasz kormányfőt is az alku mögé állítani, de hiába igyekeztek kárpótolni és hívták telefonon, nem vette fel, szerdán pedig az olasz parlamentben kelt ki a hárompárti egyezség ellen.
Politikai okokból is fontos volt, hogy a három legnagyobb tagállam közé tartozó Olaszországot ne zárják ki, de gyakorlati érvet is lehet rá találni. Meloni vezeti az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládját, ami a harmadik legnagyobb frakcióvá vált az Európai Parlamentben (EP-ben). Az Európai Tanács csak jelöli a bizottsági elnököt, akit az EP-ben abszolút többségnek kell megszavaznia, és ez a három középpártnak papíron is csak szűkösen van csak meg, összesen 38-cal több mandátumuk van, mint a szükséges 361. Ebből még átszavazókkal és hiányzókkal is számolni kell.
Petr Fiala, az Európai Tanács másik ECR-es tagja már az ülés közben X-en bejelentette, hogy támogatja a csomagot.
A Politico úgy tudja, Meloni végül tartózkodott Von der Leyennél (ezt maga a bizottsági elnök is megerősítette a záró sajtótájékoztatón), Costára és Kallasra pedig nemet mondott. A javaslatot módszerében és tartalmában is hibásnak nevezte X-en, és a polgárok iránti tisztelettel magyarázta, hogy miért nem támogatta a csomagot.
Arról senki nem beszélt, hogy Orbán Viktort is megpróbálták volna behúzni – még a politikai tanácsadója, Orbán Balázs sem, hiába kérdezték róla az ülés közben. A magyar miniszterelnök azzal érkezett a találkozóra, amit napok óta hajtogatott: az alkut, különösen a (hónapokig tartó plakátkampánnyal sorosozott) Von der Leyent nem tudja elfogadni. Orbán azzal érvelt, hogy az egyezséggel becsapták a szavazókat, de a német politikus volt a messze legtöbb mandátumot szerző néppártiak csúcsjelöltje, azaz előre őt nevezték meg jelöltnek, ha a jobbközép csoport megnyeri a június 6-9. közötti európai parlamenti választást.
Az Euronews úgy tudja, hogy Orbán
- nemmel szavazott Von der Leyenre;
- igennel Costára;
- és tartózkodott Kallasnál.
A Politico ugyanerről ír egy uniós diplomatára hivatkozva. A magyar miniszterelnök így egyedül mondott nemet Von der Leyenre, de a három név közül csak egynél tett így, szemben a két jelöltet is ellenző Melonival.
Von der Leyen: Hálás vagyok azoknak, akik támogattak
Szeretném kifejezni a hálámat azoknak az uniós vezetőknek, akik támogatták a jelölésemet – mondta az ülést első napját záró sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen. Mint elmondta, a következő lépés az lesz, hogy az Európai Parlament is megszavazza. Az ottani voksolást firtató kérdésre hangsúlyozta, hogy eddig is együttműködött a testülettel, be fogja nekik mutatni a terveit, és a céljuk szerinte közös: virágzóvá tenni az EU-t. A nemzeti pártok fontosságát hangsúlyozta, amikor arról kérdezték, hogy Melonival együtt az ECR-es szavazatokat is elveszítette-e, de a frakciókkal is párbeszédet folytat majd.
Costa: Erős küldetéstudattal fogadom el a tisztséget
„Erős küldetéstudattal fogadom el a tisztséget, hogy az Európai Tanács következő elnöke legyek” – posztolta X-re Costa. December 1-től kezdve „teljesen elkötelezett leszek, hogy az egységet segítsem elő mind a 27 tagállam között” – írta.
A volt portugál miniszterelnököt a záró sajtótájékoztatóra videókapcsolaton keresztül is bevonták, de ez nem ment egyszerűen. Elsőre a színpad melletti kijelző helyett szép csendben egy monitoron bukkant fel. A beszéde végén anyanyelvére, portugálra váltott, ilyen tolmácsolás viszont nem volt az üléshez, amivel sikerült is összezavarnia a fülesekben hallható fordítást.
Kallas: Minden tagállammal együtt szeretnék működni
Az uniós kvázi-külügyminiszteri poszt várományosa arról posztolt X-re, hogy megtiszteli az Európai Tanács támogatása. Az európai háború, a növekvő instabilitás a szomszédságunkban és világszerte a fő kihívás szerinte az uniós külpolitika előtt. „Az lesz a célom, hogy dolgozzak az EU egységének elérésén, védjem az EU érdekeit és értékeit egy változó geopolitikai kontextusban, valamint világszerte partnerségeket építsek” – írta a közleményében. „Arra fogok törekedni, hogy mindegyik EU-tagállammal és uniós intézménnyel együttműködjek” az egység fenntartásához. (Az uniós külpolitikáról a kormányok egyhangúlag döntenek.)
„A következő lépés természetesen a meghallgatás lesz az Európai Parlamentben – az lesz a célom, hogy most felvegyem a kapcsolatot az EP-képviselőkkel és elérjem a támogatásukat” – írta.
A franciák és németek váratlan listát dobtak az asztalra
A nap végén döntöttek a tisztségekről. Mellette szokás szerint ezen az ülésükön is végkövetkeztetésekben vázolták a nagyívű stratégiai útmutatásokat, amelyeket egyhangúlag kellett elfogadniuk.
Elsőnek Ukrajnával foglalkoztak (erről bővebben itt írtunk), majd a Közel-Kelettel, de nem ez, hanem az ártatlanabbnak tűnő stratégiai menetrend okozott komolyabb fennakadást. Ez egy olyan, nem kötelező tervezet a következő öt évre, ami felskicceli, hogy nagyjából mivel foglalkozzon az EU a következő öt évben. Magyar szempontból az teszi érdekessé, hogy napokon belül a hazai kormány veszi át az EU miniszteri Tanácsának az elnökségét, és a fél éves időszak egyik fontos célja, hogy ezt a menetrendet elkezdje kibontani és végrehajtani.
A németek és a franciák tulajdonképpen ezt a részletezést kezdték el előbb, és egy hosszabb listával álltak elő – a folyosói pletykák alapján finoman szólva sem minden társuk örömére. Végül sikerült átverekedniük magukat a témán, és a védelempolitikánál is eredményeket tudtak felmutatni. Von der Leyen az ülés végi sajtótájékoztató legnagyobb részében is erről beszélt, az uniós befektetések hiányát hangsúlyozva: bár indultak új programok, de többet kell tenniük.