Az Európai Bizottság kedden hivatalos eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatási rendelet (DSA) feltételezett megsértése miatt. Az uniós kvázikormány gyanúja szerint a TikTok nem tett eleget a kötelezettségének, hogy megfelelően értékelje és mérsékelje a választásoknál – különösen a novemberi román elnökválasztásnál – a rendszerszintű kockázatokat.
A közlemény alapján a TikTok ajánlórendszereit, valamint a politikai hirdetésekre és fizetett politikai tartalmakra vonatkozó politikáját fogják vizsgálni. A kérdés az lesz, hogy a TikTok enyhítette-e a nemzeti választások sajátos regionális és nyelvi vonatkozásaiból eredő kockázatokat, ahogy azt a DSA előírja.
A vizsgálat megindításáról szóló határozat figyelembe veszi a román hatóságok titkosított hírszerzési jelentéseiből, valamint harmadik felek jelentéseiből származó információkat is.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint „meg kell védenünk demokráciáinkat mindenfajta külföldi beavatkozástól. Valahányszor ilyen beavatkozásra gyanakszunk, különösen a választásokon, gyorsan és határozottan kell cselekednünk. Miután komoly jelek utalnak arra, hogy külföldi szereplők a TikTok használatával beavatkoztak a romániai elnökválasztásba, most alaposan megvizsgáljuk, hogy a TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt azzal, hogy nem kezelte ezeket a kockázatokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az EU-ban minden online platformot, köztük a TikTokot is elszámoltathatóvá kell tenni.”
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős tagja felhívta rá a figyelmet, hogy a DSA-t egyre inkább használniuk kell, ahogy a egyre inkább online kampányolnak, de a jogszabály nem szól a hirdetések tartalmáról. Az Európai Parlamentben a közösségi média választási hatásáról szóló keddi vitán hangsúlyozta, hogy már az X, valamint a Facebook és az Instagram esetében is vizsgálódnak. Romániában annak a jeleit látták, hogy külföldről célzottan avatkoztak be, különösen a TikTokon, ezért elsőre információkat kértek és a kapcsolódó adatok megtartását, mostanra pedig arra jutottak, hogy a platform megsérthette a szabályokat.
Schaller-Baross Ernő fideszes képviselő kulcsfontosságúnak nevezte a DSA-t, de elengedhetetlen, hogy minden ilyen szabályozás figyelembe vegye a véleménynyilvánítás szabadságának alapvető jogát is. Nem lehet vizsgálatok között politikai okokból különbséget tenni, pártatlannak, átláthatónak kell lenniük és maradniuk. Az EU nem cenzor, minden körülmények között el kell ezt kerülni, hogy központilag korlátozza a véleménynyilvánítást. Téves irányba tartónak látta az Európai Bizottság kritikáját Elon Muskkal szemben, ezek „tágabb politikai összefüggésben is értelmezhetőek”. Egy demokratikus társadalomban a szólásszabadság és a digitális tér felelős működtetése nem zárja ki egymást, mindkettő kell, hogy ne lehessen senkit sem manipulálni.
A politikai kommunikáció változik, a változást tiltással és merev szabályozással sosem sikerült megállítani, de amikor a politika találkozik a pénzzel, ott van szükség leginkább szabályozásra, jelentette ki Tarr Zoltán, a Tisza Párt delegációvezetője. Enélkül a kampányokat elöntik a pénzügyileg túlerővel rendelkezők, a politikát pedig fizetett influenszerek és manipulációs gépezetek fogják uralni. Szerinte ezt látni Magyarországon nap mint nap, „a kormány központosított álhírgyára adófizetői milliárdokból épít félelmet és bizonytalanságot”.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
