Egyre rosszabb a grúziai helyzet, jelentette ki az Európai Parlament (EP) keddi ülésén Dubravka Šuica. Az Európai Bizottság alelnöke emlékeztetett rá: hetek óta tüntetnek a grúzok, hogy megvédjék a demokratikus és EU-párti jövőjüket, miután a kormány bejelentette, 2028-ig nem akarja folytatni a csatlakozási tárgyalásokat. (A grúz miniszterelnök később azt állította, nem függesztettek fel semmit, „ez hazugság”.) Ez Šuica szerint világosan szemben áll a többség akaratával. A kormány azonnal elfordult az európai úttól, amint megkapta az ország a tagjelöltséget.
Több mint 450 személyt letartóztattak, több mint 300-an megsérültek vagy rosszul bántak velük, és legalább 400 ellen emeltek vádat, miközben a rendvédelmi erőket senki sem számoltatta el a túlzott erőszak miatt, jelentette i. Mindez illeszkedik a grúz demokrácia hanyatló pályájához, mert már a súlyos szabálytalanságok melletti választás előtt olyan törvényeket fogadtak el, amelyek szembe mennek az uniós értékekkel és normákkal.
Az EU emiatt júniusban lefokozta a politikai kapcsolatokat és felfüggesztette a kormánynak járó uniós támogatásokat (több mint 150 millió euró értékben), a pénzt átirányítják a független médiának és a civileknek, Grúzia csatlakozási folyamata pedig gyakorlatilag leállt, sorolta Šuica. Hétfőn a külügyminiszterek megegyeztek a vízummentesség felfüggesztéséről tárgyaltak a diplomata- és szolgálati útleveleknél. (Az egy-két tagállam által nem vétózható döntéshez még hivatalos javaslat sincs, csak egy elvi alku a külügyminiszterek többsége között.) Arról is egyeztettek, hogy szankcionálják a súlyos emberi jogsértésekben érintetteket. (Ehhez egyhangú döntés kell, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn közölte, hogy ő és szlovák kollégája vétózott rendőri vezetők elleni szankciókat.) Šuica szerint ideje, hogy döntően és egységesen lépjen fel az EU, az önkényesen letartóztatottakat szabadon kell engedni és el kell számoltatni a felelősöket.
Uniós zászlókat emelnek nem csak Tbilisziben, hanem vidéki falvakban is, jelentette ki az Európai Néppárt nevében Rasa Juknevičienė. A Tisza Pártot is a sorai közt tudó frakció szószólója úgy vélte, Grúzia tankönyvi példája kezd lenni annak, hogyan alakítja át az orosz befolyás a demokratikus rendszereket autokratává egy lövés nélkül. A néppárti álláspont világos: a parlamenti választások eredményét ellopták, új voksolásra van szükség, addig az ellenzék vezetője a jogosan megválasztott elnök, a tagállamoknak pedig szankcionálnia kellene a tüntetők elleni erőszak felelőseit, ne hagyják, hogy Putyin és a csatlósai megnyerjék a demokrácia és szabadság elleni harcot.
„Vérfagyasztó”, amit Tbilisziben látott a szocialista Tobias Cremer. A DK-sok EP-frakciójának felszólalója szerint Grúziában megpróbálnak a Kreml árnyékában egy belarusz mintájú autokráciát kiépíteni. A grúzok uniós zászló alatt harcolnak a szabadságukért és a demokráciáért, ottjártakor ezt a zászlót lengették nekik, de azt kérdezték közben, hol van most az EU, valódi szankciókat szeretne látni.
Grúziában és Romániában az EU nem veszi figyelembe az emberek akaratát, a szuverenitásukat, jelentette ki Thierry Mariani. A részben fideszes alapítású Patrióták Európáért nevében annak jeleit látta, hogy külföldről próbálják a kormányt destabilizálni, a grúz állam elleni tüntetéseket szítják, és arra törekednek, hogy a 2013-2014-es ukrajnai tüntetéssorozathoz, a Majdanhoz hasonlóan elszabaduljanak az események. Az elnököt szabályosan választották meg, a grúz intézmények megpróbálnak ellenállni az erőszakos fellépés ellen.
A Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája felszólalója, Hans Neuhoff szerint ha a titkosszolgálatok úgy megfigyelnének ellenzékieket, mint Németországban (saját, Alternatíva Németországnak nevű pártjára utalva), jogosan mondanák, hogy Grúziát nem lehet felvenni az EU-ba.
A szélsőbaloldali Danilo Della Valle kölcsönös kapcsolatra törekedne mások fenyegetése helyett, de az euroszkeptikus ECR nevében Małgorzata Gosiewska fontosnak tartotta, hogy fellépjenek a Grúz Álom ellen. Mire várnak, ha kész a lista azokról, akiket szankcionálnának? – kérdezte a Fidesszel korábban szoros kapcsolatban álló, de az orosz invázió kezdete óta elhidegült lengyel Jog és Igazságosság politikusa.
Az EU kész újranyitni a damaszkuszi képviseletét
Az EP a grúz mellett a szír helyzettel is foglalkozott. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő elmondta, hogy óvatosan elkezdték felvenni a kapcsolatot, szerinte van esélyük, hogy hassanak a térségben. Készek újranyitni az EU damaszkuszi képviseletét, és szeretnék, ha ismét teljesen működőképes lenne.
Nagy dolog történt Szíriában, de óvatosságra intették a helyiek, akikkel ott találkozott, jelentette ki Hölvényi György. A KDNP politikusa szerint mindenkinek létfontosságú, hogy a szírek hazatérhessenek. Minden döntés millióknak határozza meg, hogy visszatérnek-e az országba vagy elhagyják azt. Nincs helye hamis ígéreteknek, az EU-nak fel kell mérnie, mire képes és mire nem. A szankciók nem lehetnek akadályai annak, hogy humanitárius segélyt nyújtsanak. A helyi keresztényeket, kurdokat meg kell védeni, ez nem vallási, hanem humanitárius ügy.
A helyzet törékeny, megjósolhatatlan a hatalomért folytatott vetélkedés eredménye, ezért mindenre fel kell készülniük, figyelmeztetett László András. A Fidesz képviselője szerint három fő célra kell törekednie az EU-nak. A keresztény közösség könnyen célponttá válhat, ekkor csak nyugati segítségben bízhat, közvetlen kapcsolatot kell vele tartani. A segélyek nem kerülhetnek szélsőségesek kezébe, védhetetlen lenne az uniós állampolgárok előtt, ha támogatnának egy újabb elnyomó rezsimet, és meg kell velük ágyaznia annak, hogy a szíriai migránsok biztonságosan hazatérhessenek.
Címlapkép: Alain Rolland / Európai Parlament / Európai Unió
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
