Grúzia 2028-ig elhalasztja az EU-tagság-kérelmét

Grúzia elhalasztotta uniós csatlakozási kérelmét, miután az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte az eddig EU-tagjelölt Grúziában október 26-án tartott parlamenti választásokat.

Irakli Kobakhidze miniszterelnök szerint az állásfoglalás zsarolásnak minősül, és azt mondta, hogy kormánya 2028 végéig nem fog törekedni a tagságra. Ez mindössze néhány órával azután történt, hogy az európai törvényhozók „jelentős szabálytalanságokra” hivatkozva a múlt havi parlamenti választások megismétlését kérték Grúziában.

Kobahidze bejelentése tiltakozásokat váltott ki Grúzia városaiban, több ezren gyűltek össze a Tbilisziben a parlament épülete előtt, akadályozva a forgalmat és uniós zászlókat lengetve.

2012 óta Grúziát a Grúz Álom párt kormányozza, amelyet a kritikusok azzal vádolnak, hogy megpróbálják elmozdítani az országot az EU-tól és közelíteni az országot Oroszországhoz.

A párt győzelmet aratott a múlt havi választásokon, de az ellenzéki képviselők csalásra hivatkozva bojkottálják az új parlamentet, míg az ország elnöke, Salome Zurabisvili „alkotmányellenesnek” nevezte a szavazást.

Csütörtökön az Európai Parlament támogatta azt az állásfoglalást, amely a választást Grúzia „egyre súlyosbodó demokratikus válsága” legújabb szakaszának minősítette, és kijelentette, hogy a kormánypárt „teljes mértékben felelős” ezért. Különös aggodalmának adott hangot az EP a szavazatvásárlásról és -manipulációról, a szavazók megfélemlítéséről és a megfigyelők zaklatásáról szóló jelentések miatt.

Az állásfoglalást követően Kobakhidze közölte, hogy kormánya „úgy döntött, hogy 2028 végéig nem veszi napirendre az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdését”.

Grúzia 2023 óta rendelkezik hivatalos EU-tagjelölti státusszal, bár Brüsszel már az év elején leállította a csatlakozási folyamatot egy orosz típusú törvény miatt, amely az „idegen hatalom érdekeinek érvényesítésével” vádolt szervezeteket célozta meg.

Kobakhidze azt mondta, Grúzia folytatja a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtását, és továbbra is tervezi a csatlakozást 2030-ig, de hangsúlyozta emellett: „döntő fontosságú, hogy az EU tiszteletben tartsa nemzeti érdekeinket és hagyományos értékeinket”.

Az EP-s állásfoglalás egyébként elítélte Orbán Viktor magyar miniszterelnök grúziai látogatását is, „amely sérti az EU álláspontját, és újabb kísérlet az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aláásására”, illetve „hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismét nem az EU nevében szólalt fel”.

Orbán a grúziai választás után hamar Tbiliszibe utazott. Az idei év második felében a magyar kormány látja el az EU miniszteri Tanácsának soros elnökségét, bár ezt nem mosták úgy össze a vizittel, mint az elnökségi logóval és kétértelmű nyilatkozatokkal kísért júliusi „békemissziót”, amivel a tagállamok túlnyomó részének is gondjai voltak. (A magyar kormány grúziai politikájáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)