Egy kivétellel minden tagállam elítélte, ahogyan összemosták Orbán „békemisszióját” a soros uniós elnökséggel

A 26 tagállami kormány állandó képviselője közül 25 kifogásolta, ahogyan Orbán Viktor „békemisszióját” összemosták az Európai Unió miniszteri Tanácsának soros magyar elnökségével a Népszava, a Szabad Európa és az Euractiv cikkei alapján. A kormányok tanácsi állandó képviselői szerdán tárgyaltak az ügyről.

A magyar kormány július 1-én vette át fél évre az EU Tanácsának soros elnökségét. Pár nappal később Orbán Viktor Ukrajnába, majd Oroszországba, a Türk Tanács hegyi-karabahi ülésére és Kínába látogatott. Több alkalommal posztolt az utakról képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Vlagyimir Putyin arról beszélt a találkozójuk utáni sajtótájékoztatójukon, hogy szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt helyben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter olyan fordulatokkal mosta össze az elnökséget a „békemisszióval”, mint például „vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban”.

A magyar kormány tagjai oda mennek, ahová akarnak és kétoldalúan tárgyalhatnak bárkivel, de a soros elnökség sehogyan sem képviseli az EU-t kifelé, ahogyan arra az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke, valamint az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is rámutatott.

A 26-ból 25 nagykövet elégedetlen vagy dühös

Szerdán a Népszava és az Euractiv forrásai szerint lengyel javaslatra tárgyaltak az ügyről az állandó képviselők. Ők is a Tanács részei, a miniszterek alatti szinten állnak. Így a soros elnökség itt is a magyar kormányé, ami elérte, hogy a tanácskozáson csak a követek legyenek jelen, ezzel megakadályozta a részletek közvetlen kiszivárgását, írja a Népszava.

A két lap úgy tudja: a magyar kormány képviselője azzal érvelt, hogy Orbán szigorúan csak kétoldalúan tárgyalt, és a megbeszélésein azt próbálta kipuhatolni, hogy milyen feltételekkel lehetne tűzszünet. A szlovák nagykövet kivételével valamennyi vezető diplomata egyértelművé tette, hogy nem tartja hitelesnek a magyarázatot, mert néhány nappal a magyar tanácsi elnökség hivatalba lépése után találkoztak, a helyszíni híradásokban a kormány az elnökségi logót használta és Vlagyimir Putyin orosz államfő is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy éppen a magyar kormányé a soros elnökség. A nagykövetek szerint a magyarok egyértelműen és szándékosan elmosták a határt a kétoldalú és az elnökségi látogatás között.

Az Euractivnak úgy fogalmaztak, hogy

a 26-ból 25 követ „széles körű elégedetlenségét vagy dühét fejezte ki amiatt, ahogyan a magyar elnökség indul”.

A Politicónak arról beszélt egy diplomata, hogy a követek a találkozók időzítéséről és sorrendjéről, az elnökségi hashtag használatáról és Putyin reakciójáról beszéltek. „A vonalakat világosan és szándékosan elmosták”, Orbán ráadásul szerinte az Európai Tanács következtetéseinek „betűjével és szellemével” is szembe ment, „ezzel ártott az EU egységének”.

Az EU Tanácsához hasonló nevű, de külön intézményként működő Európai Tanácsban nem a miniszterek, hanem az állam- és kormányfők ülnek, a végkövetkeztetéseket egyhangúlag hozzák, vagyis azokba Orbán Viktornak is bele kellett egyeznie. (A legutóbbi dokumentumról, amiben többek között ismét kimondták az EU megingathatatlan támogatását Ukrajnának, valamint azt, hogy elkötelezettek Oroszország és vezetésének felelősségre vonása mellett, itt írtunk bővebben.)

„Kilenc napba telt, amíg a magyar elnökség elvesztette a megmaradt kicsinyke bizalmat”

– jellemezte a helyzetet egy másik diplomata.

FT: A Tanács jogi szolgálata szerint Orbán uniós alapelvet sértett

Az ülésen a Tanács jogi szolgálata megerősítette, hogy a soros elnökségnek csak korlátozott szerepe lehet az EU külső képviseletében, írja a Politico. A Financial Times cikke alapján, amit a Portfolio szúrt ki, a jogi szolgálat egyenesen az uniós alapszerződések (azaz az EU kvázialkotmányának) megsértését látta az ügyben. A dokumentumok tiltanak minden olyan intézkedést, ami veszélyeztetheti az EU célkitűzéseit, ráadásul Orbán megsértette az előírást, hogy minden tagnak a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében kell külpolitikai tevékenységet folytatnia, írja a lap.

Az őszinte vagy hivatalos fordításban lojális együttműködés olyan elv, amit Bóka János EU-ügyi miniszter is hangoztatott az elnökség programbemutatóján, az egyik uniós alapszerződés tartalmazza és volt már perek jogalapja az EU bíróságán, például 2023 februárjában a magyar kormány ellen is. Múlt héten Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője arra figyelmeztetett, amikor a magyar kormány lojális együttműködéséről kérdezték a moszkvai út fényében: mindannyian „az Európai Unió Bíróságának felügyelete alatt” működnek.

Egyelőre nincs szó érdemi lépésekről a tagállamok között

A Népszava és a Politico ugyanakkor megerősítette, amiről szerdán Bóka János EU-ügyi miniszter beszélt: a vita végén egyetlen ország képviselője sem javasolta az elnökség megszüntetését vagy lerövidítését. A Tanács maga dönt az elnökségek időtartamáról, így elvben nem kizárt, hogy például előbbre hozzák a kezdést a sorban következő lengyel kormánynak.

„Valójában korlátozottak a lehetőségek”

– mondta egy uniós tisztviselő a Politicónak, aki úgy vélte, hogy valamikor lehetett volna rövidíteni a fél éven vagy változtatni az elnökségek sorrendjén, de ez jogilag problémás lehet úgy, hogy már tart az elnökség. „Okos”, mondta Orbánról, „pontosan tudja, milyen messzire mehet azonnali visszavágás kockáztatása nélkül”. Jean Asselborn korábbi külügyminiszter is azt állította, hogy egy ilyen lépés bukna az EU bíróságán, ráadásul más tagállamok is tarthatnának egy ilyen precedenstől.

Két diplomata szerint több követ „gyakorlati következményeket” lengetett be. A Tanács informális üléseit az elnökségi országban szokták megrendezni, és az első ilyen budapesti találkozón már feltűnően kevés miniszter vett részt. A Politico szerint több követ felvetette, hogy bojkottálják az augusztus végi informális külügyminiszteri találkozót. Az ilyen üléseken viszont nem hoznak döntéseket, így inkább jelképes, ha alsóbb szinten vagy senkivel sem képviseltetik magukat a tagállamok. Bóka a sajtótájékoztatóján azt állította, egyetlen kormánytól sem kaptak olyan jelzést, hogy ne küldenének minisztereket.

Az EP fontolgatja, mit lépjen

Az Euractiv úgy tudja, csütörtökön az Európai Parlament (EP) frakcióvezetőiből álló testületben, az Elnökök Konferenciáján is téma lesz a soros elnökség. A képviselők jövő héten először ülnek össze azóta, hogy júniusban újraválasztották a testületet. A miniszteri Tanácsnak általában az EP-vel együtt kell egyezkednie a jogszabályokról és mindkettőnek el kell fogadnia azokat. Még soká tart, mire az EP is alkalmas lesz erre, például kijelölik az egy-egy jogszabályért felelős parlamenti jelentéstevőket.

A liberális frakciótól arról beszéltek az Euractivnak, hogy már a kijevi úttól téma az elnökség bojkottja, de a lap szerint egyelőre bizonytalan, mit lépjenek. Valérie Hayer liberális frakcióvezető arra szólított fel, hogy minden lehetőséget vizsgáljanak meg az elnökség megállítására, írja a Guardian. „A magyar miniszterelnök aláássa azokat az állásfoglalásokat, amiket az EU elfogadott és az érdekeinkkel szemben cselekszik, ennek véget kell vetni” – nyilatkozta. „Ideje megfékezni Orbán Viktor elszabadult tanácsi elnökségét”, az útjaiban biztonsági veszélyt látott, az „elszigetelt kommunikációjában” pedig „csak egy füstfelhőt a saját érdekei” elfedésére.

Az elnökség szokás szerint a kezdés utáni első ülésen mutatja be a programját az EP-ben, de Orbán Viktor szinte biztos, hogy legkorábban csak szeptemberben tarthatja meg a beszédét az újjáalakuló testület sűrű programja miatt.

Az EP még a választások előtt kétszer is vitatta, hogy a magyar kormány alkalmas lenne az elnökségre, de odáig nem ment el, hogy teljesen bojkottálja az együttműködést.