„Jellegzetes” – mondta az EU-ügyi miniszter az egyre balhésabb soros magyar elnökségről

„Bízom abban, hogy minden tagállam és intézmény az őszinte együttműködés szellemében jár majd el” – mondta Bóka János az EUrologus szerint szerdán Brüsszelben. Az EU-ügyi tárca vezetője a miniszteri Tanács soros magyar elnökségének programjairól tartott sajtótájékoztatót, de az EUrologus kiemelte, hogy az ezután következő újságírói kérdések nem erről szóltak.

Tagállami kérésre az uniós országok EU-hoz rendelt állandó képviselői épp a szerdai ülésükön egyeztettek Orbán Viktor „békemisszióiról”. A követi testület is a Tanács része, így itt is magyar elnökséggel ülnek össze. A Népszava korábbi értesülései szerint a soros elnökség a fontos megbeszéléseket követő „egyéb napirendi pontok” közé száműzte a magyar miniszterelnök legutóbbi külföldi látogatásairól szóló beszámolót, ami eleve korlátozta a vita lehetőségét.

Orbán Viktor pár nappal az elnökség július 1-i átvétele után látogatott Ukrajnába, majd Oroszországba, a Türk Tanács hegyi-karabahi ülésére és Kínába. Több alkalommal posztolt az utakról képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Vlagyimir Putyin arról beszélt a találkozójuk utáni sajtótájékoztatójukon, hogy szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt helyben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter olyan fordulatokkal mosta össze az elnökséget a „békemisszióval”, mint például „vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban”.

A probléma, hogy ugyan a magyar kormány tagjai oda mennek, ahová akarnak és kétoldalúan tárgyalhatnak bárkivel, de a soros elnökség sehogyan sem képviselheti az EU-t kifelé.

Ahogy erről korábban írtunk, csak a tagállami Tanácsnak van jogköre, hogy befolyásolja az elnökség idejét. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője X-en (a volt Twitteren) felvetette, hogy ez a lehetőség szerinte elvileg még mindig rendelkezésre áll, például az augusztusi nyári szünet utánra, szeptember 1-re hozhatnák előre a következő, lengyel elnökség indítását, vagyis lerövidíthetnék a mostani állás szerint december végéig tartó magyart. A Népszava cikkében nincs szó arról, hogy ez eddig bármelyik kormánynál felmerült volna, de a Politico szerint az ilyen tervek kezdenek lendületet kapni. „Még nem” – válaszolta egy diplomata arra, hogy fontolgatnák-e az elnökség rövidítését. „De mondom: még nem.” Jean Asselborn volt luxemburgi külügyminiszter viszont arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen kísérletet szerinte elítélne az EU bírósága.

Az EUrologus tudósítása alapján szerdán Bóka arról beszélt: jelenleg nincs olyan indítvány a tagállamok előtt, amely a magyar elnökség mandátumát befolyásolná. Abban bízott, hogy az elnökség „hozzá tud tenni az EU-hoz a következő hat hónap alatt”.

Bóka azt is kijelentette, hogy Orbán nem az EU nevében és képviseletében szervezte a „békemisszió” útjait. Utólag tájékoztatta a tagállamokat és az Európai Tanács elnökét is, bár ez nem kötelezettsége. „Az életek tragikus elvesztése mélyen megrázott” – mondta a kijevi gyermekkórház elleni orosz támadásról, mindez aláhúzza a fenntartható béke megteremtésének szükségességét.

Az Európai Bizottság is kezd besokallni

Az Európai Bizottság sem elemezte az elnökség időtartamáról szóló szabályokat, válaszolta egy kérdésre szerdán a testület vezető szóvivője. Eric Mamer azt kérte az újságíróktól, hogy az ilyen kérdéseikkel a Tanácshoz forduljanak, mert az a testület dönthet az ügyben. Az Európai Bizottság együttműködik a soros elnökséggel, amennyire azt az uniós alapszerződések előírják.

Mamer korábban jelezte: nem biztos, hogy szeptemberben ellátogatnak Budapestre, holott ez minden elnökségnél szokás. (A vizitet eleve halasztották időpont-egyeztetési nehézségekre hivatkozva.)

A Szabad Európa szerint a testület költségvetésért felelős tagja, Johannes Hahn az utolsó pillanatban lemondta a hétfőre, eleve csak másfél órásra tervezett budapesti látogatását, a kollégái „a legutóbbi eseményekre” hivatkoztak. A lapnak hivatalosan csak annyit erősítettek meg, hogy a vizit valóban elmaradt.

A testület a Tanács első budapesti informális ülésén sem képviseltette magát biztosi szinten. A versenyképességi találkozót elnöklő Nagy Márton a rendezvényt záró utáni keddi sajtótájékoztatón nem tudott válaszolni rá, hogy miért. „Nem a mi döntésünk volt, hogy nincs itt. Mi üdvözlünk mindenkit, nyitva tartjuk az ajtókat” – mondta a gazdasági miniszter.

Az Európai Bizottság szerdai közleménye alapján a következő, július 11-12-i budapesti informális Tanácson már ott lesz egy uniós biztos, Wopke Hoekstra.

Csendes bojkottba kezdhetnek tagállamok?

A Szabad Európa és a Politico viszont arra is rámutatott, hogy a versenyképességi ülésről nem csak az Európai Bizottság biztosa hiányzott, miniszterek is alig voltak. Nem ritka, hogy egy tagállam alacsonyabb szinten, például államtitkárokkal képviselje magát, ha például a magyar kormányhoz hasonlóan egyes területeknek (mint a magyarnál a környezetvédelem) nincs miniszteri szintű felelőse, ráadásul a nyári szabadságok is befolyásolhatták a részvételt.

A Politicónak ugyanakkor arról beszéltek, hogy Orbán moszkvai és pekingi útja „határozottan szerepet játszott” ebben, és „egyre nagyobb lendületet” kap a bojkott ötlete. „Az alacsony részvétel a versenyképességi Tanácsban valószínűleg csak a kezdet.”

„Jó kezdés”

– mondta mindezek ellenére Bóka még kedden a lap szerint, az elnökség „a kezdettől nagyon politikai és nagyon aktív”. A szerdai sajtótájékoztatón „jellegzetesként” írta le az EUrologus cikke alapján egy szóval az elnökséget, egy holland újságíró viszont úgy látta, mintha nem ugyanazon az égitesten lennének a miniszterrel.