Orbán moszkvai útja miatt az Európai Bizottság ejtheti a budapesti látogatását

Úgy véljük, hogy aláássa az egységet és az eltökéltséget, amit mutatnunk kellene ahhoz, hogy ez a háború véget érjen, jelentette ki pénteken Orbán Viktor moszkvai útáról Eric Mamer. Az Európai Bizottság vezető szóvivője arról beszélt: a találkozó az orosz elnökkel „komolyan megkérdőjelezi”, hogy az Európai Bizottság a szokásoknak megfelelően ellátogasson a soros elnökséget ellátó kormány országába.

Az Európai Bizottság alelnöke, Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő korábban külön közleményben figyelmeztetett:

Orbán „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”.

A soros elnökség „nem foglalja magában az Unió olyan külső képviseletét, amely állam- vagy kormányfői szinten az Európai Tanács elnökének, miniszteri szinten pedig az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének felelősségi körébe tartozik”.

A péntek reggeli rádióinterjújában maga a magyar miniszterelnök is leszögezte: a soros elnökség nem jogosítja fel őt arra, hogy az EU nevében tárgyaljon. Ennek ellenére a miniszterelnök Facebook-oldalára az elnökségi logóval együtt tettek ki képet a látogatásról, amire külön rá is kérdeztek az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatóján.

Eric Mamer bizottsági főszóvivő válaszul felolvasta a testület vezetője, Ursula von der Leyen üzenetét, majd kijelentette: „világos, hogy ennek az útnak a lényege nem helyes”. Mamer szerint ez nem a békéről, hanem a megbékéltetésről szól – utóbbinál ugyanazt a kifejezést („appeasement”) használta, mint amivel Neville Chamberlain brit miniszterelnök politikáját szokták jellemezni Adolf Hitler igényeinek kielégítésére a második világháború előtt. (Von der Leyen is arra figyelmeztetett az üzenetében, hogy a megbékéltetés nem állítja meg Putyint.)

„Úgy véljük, hogy aláássa az egységet és az eltökéltséget, amit mutatnunk kellene ahhoz, hogy ez a háború véget érjen”

– jelentette ki az útról a testület vezető szóvivője.

Tudomása szerint a magyar miniszterelnök sem a testülettel, sem mással nem egyeztetett az EU-ban. Az uniós politika világos, és az Európai Tanács is jóváhagyta, jelentette ki. (Az állam- és kormányfők testülete egyhangúlag adja ki a következtetéseit, így azokba Orbán is beleegyezett.) Emellett a (szintén egyhangúlag döntő) külügyminiszterek is jóváhagyták, ahogy a tagállamok „minden szinten” megtették. Eszerint biztosítani kell, hogy akárhányszor a konfliktus megoldásáról van szó, Ukrajnának az asztalnál kellene lennie, az orosz agresszorokkal pedig nagyon világosan közölték: a megoldás leggyorsabb és legjobb módja, ha kivonják a csapataikat Ukrajnából, mondta Mamer.

Nabila Massrali külügyi szóvivő külön nevesítette Magyarország kormányát, amely a többiekkel együtt jóváhagyta az Ukrajnáról szóló legutóbbi következtetéseket is. (A dokumentumról, amelyben többek között ismét kimondták az EU megingathatatlan támogatását Ukrajnának, valamint azt, hogy elkötelezettek Oroszország és vezetésének felelősségre vonása mellett a támadásért, itt írtunk bővebben.) Massrali emlékeztetett: a következtetések szerint Oroszországnak feltétel nélkül és azonnal ki kell vonulnia Ukrajna teljes területéről.

Mamer jelezte:

Orbán moszkvai útja „komolyan megkérdőjelezi”, hogy az Európai Bizottság a szokásoknak megfelelően ellátogasson a soros elnök országba,

amit az augusztusi nyári szünet után terveztek. (Az alapesetben az elnökség elején szokásos ceremóniát már eleve halasztották időpont-egyeztetési okokra hivatkozva.)

Elismerte, hogy napokkal korábban Orbán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott és maga is elmondta, hogy a moszkvai útjához nem kapott felhatalmazást, de „a szimbolizmus is világos”, öt nappal az elnökség kezdete után látogatott Moszkvába. Dolgoznak egy békekonferencián, van egy folyamat, amit uniós szinten kezelnek, és meggyőződésük, hogy az uniós egység „abszolút létfontosságú”, ezzel érhetnek el igazságos békét és nem „egyéni kezdeményezésekkel”. Csak egyetlen tagállam vezetője ment közvetlenül a háború kezdete után Moszkvába (Karl Nehammer osztrák kancellár 2022 áprilisában járt ott egy saját szavai alapján nem barátságos hangulatú találkozón), azóta egyetlen uniós állam- vagy kormányfő sem Mamer tudomása szerint.

Az egyik kérdés azt is felvetette: az utazás nem aknázza-e alá a feltételezést, hogy Magyarország az EU lojális tagja. (Bóka János júniusban nem véletlenül hangsúlyozta, hogy lojális együttműködéssel látná el a kormány a soros tanácsi elnökséget: ezt az elvet uniós alapszerződésekbe, azaz az EU kvázi-alkotmányába írták. Korábban Orbán Viktor egy másik ügyben az alapelv lehetséges megsértésének következményeire figyelmeztetett.) Mamer válaszul általánosságban jelezte, hogy

mindannyian „az Európai Unió Bíróságának felügyelete alatt” működnek.

Ahogy arról korábban írtunk, a lojális együttműködés már volt perek alapja az uniós bíróságon.

„Itt az Európai Unióban mindannyian békét szeretnénk, legyünk teljesen világosak ebben”

– hangsúlyozta Mamer, de igazságos békét akarnak Ukrajnának, nem Oroszország megbékéltetését, ezért úgy vélik, hogy a moszkvai utazás inkább Putyin kezére játszik, mint az egyetlen működőképes és fenntartható béke irányába, amit elérhetnek.

„Nem erről szól” – mondta, amikor a „hetes cikkes” eljárásról kérdezték. (A magyar kormány ennek már hat éve az első ágában van. A másodikat az Európai Bizottság is javasolhatná az EP egyetértésével, a képviselők pedig már januárban gyakorlatilag jelezték, hogy hajlanának erre, bár azóta újraválasztották a testületet.) Nem kommentálta, hogy milyen eszközeik vannak arra az esetre, ha a magyar kormány megsértené a közös uniós külpolitikát, ez „nem a büntetésről szól, hanem a hatásosságról”, hogy elérjék a céljaikat.