Trump szlogenjére rímelő jelmondattal veszi át a magyar kormány az EU tanácsi elnökséget

2024. június 18. – 16:09

Trump szlogenjére rímelő jelmondattal veszi át a magyar kormány az EU tanácsi elnökséget
Kovács Zoltán és Bóka János – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Tisztességes közvetítőként, lojális együttműködéssel tölti be az Európai Unió miniszteri Tanácsának elnökségét a kormány, hangsúlyozta a július 1-én induló fél éves program keddi bemutatóján Bóka János. Az EU-ügyi miniszter szerint ez egy kötelezettség, de lehetőségként tekintenek rá, amivel vitát kezdeményezhetnek és irányt mutathatnak a fontosnak tartott témákban. Úgy ítélte meg, hogy Magyarország rendkívüli helyzetben tölti be ezt a tisztséget: egyrészt épp átalakulnak az EU intézményei a júniusi európai parlamenti választás után, másrészt számos külső kihívást sorolt az ukrajnai háborútól az éghajlatváltozásig.

A várható rendezvényeket már egy májusi háttérbeszélgetésen bemutatták: nagyjából 230-at tartanak Magyarországon, köztük 16 informális miniszteri ülést, egy informális csúcstalálkozót az uniós tagállami vezetőkkel és egyet a szinte minden európai országot tagjai közt tudó Európai Politikai Közösséggel. Kovács Zoltán, az elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos megerősítette: utóbbi két programot valószínűleg a Puskás Arénában tartják.

Újdonságként viszont a kedden elindult honlapot és az arculati elemeket is bemutatták. „Tegyük újra naggyá Európát” – ezzel a szlogennel Bóka szerint az elnökség megjeleníti azt a felfogást, hogy az EU önállóan tud cselekedni, de a mondat eléggé hasonlít arra, amivel Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke kampányolt. Nem tudok arról, hogy Trump nagy Európát akarna – hárította a miniszter a hasonlóságot firtató kérdést, és a szlogent következetesnek tartotta az előző, 2011-es magyar elnökség jelmondata, az „erős Európa” után.

Kedden már az elnökségi programot is hivatalosan bemutatták, amelynek hét prioritása lesz. Többek között a versenyképességre, a védelmi ipar fejlesztésére, a migrációt visszafogó, EU-n kívüli országokkal kötött partnerségi megállapodásokra, „gazdaközpontú agrárpolitikára” és a felzárkóztatási (kohéziós) politika jövőjére összpontosítanak. Külön cél a demográfiai kihívások (mint a népességfogyás) kezelése.

Az ukrán csatlakozásnál valószínűleg nem lenne mit vétózni az elnökség alatt

Az elnökség „érdemalapú, objektív és hiteles” bővítésre törekszik, ahol haladni szeretne minden balkáni jelölttel – hangsúlyozta Bóka. A „keleti triónál”, azaz Ukrajnánál, Moldovánál és Grúziánál „bővítési lelkesedést” lát, ebből szeretné, ha vetülne a balkáni térségre is.

A csatlakozási folyamat fontos lépéseiről a tagállamok egyhangúlag döntenek. Nemrég a Politico arról írt, hogy még a magyar elnökség előtt szeretnék megrendezni az első kormányközi konferenciát az ukránokkal. Ehhez előfeltétel volt, hogy elfogadják az uniós tárgyalási keretet (azaz a tagállamoknak előbb ki kellett találniuk, miről és milyen feltételekkel alkudozzanak a csatlakozási folyamatban).

Bóka János – Fotó: Bődey János / Telex
Bóka János – Fotó: Bődey János / Telex

A keretet múlt pénteken fogadták el, miután a magyar kormány szerint minden kisebbségvédelmi követelése bekerült. Bóka erről elmondta, hogy várhatóan még a jövő hét vége előtt megtartják a kormányközi konferenciát, miközben az Európai Bizottság átvilágítja az ukrán jogot. (Magyarul felméri, hogy milyen messze van az unióstól és mit kell rajta változtatni. A „screening” után fejezetenként elkezdenék átvetetni az uniós jogot az ukránokkal, de mindegyik megnyitásához és lezárásához egyhangú döntés kell.) Bóka a Telex kérdésére elmondta: nem számít rá, hogy a folyamat odáig jusson, hogy a magyar elnökség alatt felmerüljön egy fejezet megnyitása Ukrajnával.

Segítene a kormány, hogy végre határellenőrzés nélkül lehessen Erdélybe autózni

Az egyik leglátványosabb eredmény az lehet, hogy az elnökség nem csak magát az EU-t, hanem a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetet is bővítené, ahogy azt Orbán Viktor tavaly Tusványoson ígérte. Ausztria (és korábban Hollandia) évek óta blokkolta Bulgária és Románia schengeni tagságát, amihez egyhangú döntés kell. Tavaly egy féloldalas kompromisszummal léptek tovább: a repterekre és a kikötőkre áprilistól kiterjesztették az övezetet. Bóka úgy fogalmazott, hogy igyekeznek majd elősegíteni a konszenzust a szárazföldi határátkelőkről is.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!