Bóka nem zárta ki, hogy magyar elnökséggel hallgassák meg a kormányt a magyar jogállamiságról az EU-tagok

Tisztában vagyunk vele, hogy a szokásosnál talán szorosabban fogják figyelni Magyarország július 1-től kezdődő elnökségét az Európai Unió Tanácsában abból szempontból, hogy tisztességes közvetítőként jár-e el, jelentette ki pénteken Bóka János. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter azzal számolt, hogy a fél éves időszakban magasabbak lesznek az elvárások, de erre készülnek és meg is fognak felelni neki.

Orbán több év kihagyás után ismét az EP plenáris ülése elé állhat

Úgy jellemezte a posztot, hogy azzal nem az EU-t elnökölik vagy a tagállami miniszterekből álló Tanácsot vezetik, hanem bizonyos koordinációs, képviseleti feladatokat látnak el és részt vesznek a napirend meghatározásában. A soros elnökséget különlegessé teszi, hogy a júniusi európai parlamenti választások után egy átmeneti időszak kezdődik, ami több uniós intézménynél is változást hoz. Bóka János szerint ebben a helyzetben a Tanács jelenti majd az intézményi stabilitást, miközben sérülékeny a helyzet és ez várhatóan így marad Ukrajnától a Közel-Keleten át a Távol-Keletig.

Az új javaslatokat tevő Európai Bizottságnál azzal számolt, hogy csak novemberre áll össze, a Tanács melletti másik döntéshozóval, az újraválasztott Európai Parlamenttel (EP) pedig ősszel tudják újrakezdeni az egyeztetéseket. Bóka János azt tartotta az elnökség egyik feladatának, hogy zökkenőmentes intézményi átmenetet biztosítson, semleges és tisztességes közvetítőként tekintsenek rá. (Az Európai Bizottság elnökét az állam- és kormányfőkből álló, hasonló neve ellenére külön intézményként működő Európai Tanács jelöli. Utóbbi testület is új vezetőt kap decemberre – saját maga dönti el, kit. Az állam- és kormányfői csúcstalálkozókat a miniszteri Tanácsban készítik elő.)

Az elnökség „nem jogalkotási jellegű” lesz, jelentette ki a miniszter. Részben arra utalt ezzel, hogy ugyan a Tanács az egyik döntéshozó az uniós jogszabályoknál, de kezdetben a másik, az EP nem áll majd készen erre. Úgy számolnak, hogy nagyjából száz olyan jogszabály van, amiről egyelőre nem egyeztek meg. Nem tudni, mennyi marad majd, de a miniszter hangsúlyozta, hogy már az első napoktól tudnak min dolgozni.

Az új időszakot meghatározó menetrend alapján az előkészítő megbeszéléseket is terelik majd, Bóka János pedig kiemelte a kormánynak fontos témákat, mint a védelempolitika, a versenyképesség, a mezőgazdaság vagy a migráció. Utóbbinál főleg a „külső dimenziót” hangsúlyozta, azaz például az olyan megállapodásokat, mint amilyet Egyiptommal kötött az EU. Az új menekültügyi és migrációs csomagnál (aminek kulcselemeit rendes jogalkotással épp nemrég fogadták el a tagállamok) csak a végrehajtással lenne feladatuk, bár a miniszter jelezte, hogy ezt a tagállamok kezében tartanák.

Bóka János megerősítette, hogy úgy tervezik: a szokásoknak megfelelően a kormányfő mutatja be a soros elnökség programját az Európai Parlamentben. Orbán Viktor korábban többször is felszólalt a magyar jogállamisági ügyek miatt a plenáris üléseken, de az elmúlt néhány évből nem volt arra példa, hogy megjelenjen rajtuk. 2018-ban még ott volt plenárison, 2019 januárjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már arról beszélt a következő ilyen vita előtt: nem vesznek részt a testület színjátékán. A magyar kormányfő idén áprilisban ugyan beszélt az EP épületében, de Brüsszelben, egy frakciórendezvényen. Bóka János a kormányfő elnökséggel kapcsolatos protokollfeladatainak felsorolásánál elsőre nem említette a parlamenti felszólalást, de a Telex kérdésére megerősítette: a tervek szerint ez sem marad el, csak az új EP meghívójára várnak.

Kell-e magyar elnökséggel értékelni a magyar jogállamiságot?

A miniszter a bevezetőjében nem tért ki rá, de az elnökséget az is érdekessé teszi, hogy a Tanács több, magyar jogállamiságról szóló ügyben is dönthet. Az egyik a hetes cikkes eljárás, amit az Európai Parlament 2018-ban kezdeményezett. Azóta a Tanácsban többször is meghallgatták a magyar kormányt, amit a szabályok szerint időnként meg kell tenni, de a mostani belga elnökség korábban kijelentette: nem lehet egyszerre ugyanaz az elnök, mint akit meghallgathatnak.

A testület a következő lépésben négyötödös többséggel dönthetne ajánlásokról, de ilyen azóta se történt. Ha a szükséges többség hiánya miatt nem, akkor felmerülhet, mi történne, ha a magyar kormány szándékosan az elutasításra játszva szavazást írna ki.

A Telex kérdésére, hogy várhatóan lesz-e meghallgatás vagy szavazás, Bóka János elmondta: még a belga elnökség végére terveznek egy újabb meghallgatást, és nincs rá szabály, hogy ezt minden fél éves időszakban kell ismételni. Volt olyan elnökség, ami alatt tartottak, volt, ami alatt nem. Az ügyre részben az átmenet részeként tekint, mert az EP kezdeményezte, így az új összetétele is számíthat. (Nem beszélt külön arról, mi a helyzet a szavazással.)

Elvileg a jogállamisági (feltételességi) eljárás is terítékre kerülhet az elnökség alatt, és erre gyakorlati ok is lenne. A procedúrát az Európai Bizottság javaslatára a Tanács indította meg 2022 december 15-én. A dátum azért fontos, mert ahogy arról korábban is írtunk, „az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe”. Magyarul – ahogy azt nemrég a 24.hu is kiemelte – épp az elnökség alatt lehet ebből végleges forrásvesztés, ha a Tanáccsal nem sikerül kipipáltatni a 17 elvárt feltételt. (A laphoz hasonlóan több forrásból mi is úgy értesültünk, hogy elsőre az összeg nagyjából időarányos része, körülbelül egymilliárd euró forog kockán.)

Az eljárás lezárását az is sürgetheti, hogy miatta nem köthetnek kötelezettségvállalást friss uniós forrásokra a vagyonkezelő alapítványok és az ilyen hátterű modellváltó egyetemek. Az ügy miatt már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak a kutatási együttműködésről szóló Horizont Európánál. Az Erasmus+ oktatási cseréknél a kormányzat és a program közreműködő szervezete, a Tempus Közalapítvány szerint minden feltétel adott nyárig, de Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter januárban megrekedt tárgyalásokról számolt be, és azóta sincs semmilyen új döntés arról, mi lesz ősztől. Ahogy azt az Európai Bizottság is közölte korábban, az erasmusos szerződéseket két évre szokták kötni, magyarul ilyen időtávval még azok is kifutnának, amelyeket épp a tiltás előtt írtak volna alá, de jellemzően május-júniusban szerződnek. A kormány közben a kutatási együttműködésekre és az oktatási cserékre is saját programot indított Pannónia és HU-rizont néven. A Horizont Európa (várhatóan ideiglenes) pótlására már tavaly ötmilliárd forintot tett félre, és 1,8 milliárd forinttal többet adtak a modellváltó egyetemek mobilitási programjaira.

A miniszter szerint többek között a feltételességi eljárásnál is az Európai Bizottság a „kapuőr”, de „az elmúlt néhány hónapban nem volt túl aktív ezen a területen”, ráadásul a kampány miatt a testület elnöke és a kabinetfőnöke sem elérhető. Arról beszélt, hogy van egy magyar intézkedési csomag, de az Európai Bizottság jóváhagyását várják, szerinte ott pattog a labda, amit vissza kellene dobni.

Az eljárásban a magyar kormány újraértékeltetheti az elvárt jogállamisági feltételeket, ezekről bizottsági vélemény után a Tanács dönthetne. A Telex felvetése, hogy ezt a szabályok alapján a kormány bármikor kezdeményezhetné, Bóka János szerint egyszerre teljesen igaz és egyáltalán nem. Formálisan hiába kérheti ezt, a gyakorlatban előre le kellene egyeztetni az Európai Bizottsággal, ezt a testület kérte és a jóhiszeműség szellemében ehhez tartanák is magukat. A beszélgetés egy másik pontján úgy számolt, hogy az új testület novemberben állhat fel. (Vagyis ha már erre kellene várni, alig maradna idő december közepe előtt a megállapodásra, az esetleg szükséges magyar jogszabályok elfogadására, a hivatalos bizottsági értékelésre és a tanácsi szavazás lezavarására.)

Megpróbálják nem megölni Budapestet, a Puskásba viszik a nagy rendezvényeket

A magyar kormány véleménye az elnökség miatt sem fog változni a sarokpontokban, ahol eltér a nyugatiaktól, szögezte le Kovács Zoltán. Az operatív feladatok előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint az első, 2011-es soros magyar elnökséghez képest teljesen más készültségi és magabiztossági szinten vannak, már nem lesz újdonság és ünnep.

Emlékeztetett rá, hogy az előző elnökség fontosabb magyarországi eseményeinek Gödöllő adott helyet. Ez szerinte részben kényszer volt, azóta pedig Budapesten számos épület újult meg, így a Várkert Bazár lesz a központi helyszín, a nagy rendezvényeket pedig a Puskás Arénába viszik, mert ott vannak meg hozzá a konferenciaképességek. „Megpróbáljuk nem megölni a várost”: nem terveznek néhány percesnél nagyobb felfordulást, csak amíg biztosítják a kereszteződéseket, a buszsávoknál KRESZ-módosítást is terveznek, a hotelek és a rendezvényközpont között pedig nincs nagy távolság, érvelt Kovács Zoltán.

A szokások szerint a Tanács rendes miniszteri üléseit Brüsszelben tartják, de az informálisokat a soros elnökségi tagállamban. Mellé jönnek az állam- és kormányfők Európai Tanácsának informális találkozói is. Ahogy azt Kovács Zoltán elmondta, előbbiből 16, utóbbiból kettő lesz, az Európai Politikai Közösség csúcsát is Magyarországon rendezik. (A szervezetnek szinte minden európai ország tagja, vagyis több mint 40 országból várható magas szintű küldöttség. Az ülését tavaly nyáron egy EU-n kívüli, 2022 és 2023 őszén egy-egy uniós ország, pontosabban a soros tanácsi elnök rendezte, a negyedik ülést júliusban az Egyesült Királyságba tervezik.)

A fél évből csak nagyjából 3,5-4 hónap lesz a legfontosabb elemekre, mert a sűrű július után jön az augusztusi szünet, decemberben pedig nem számolnak informális vagy magas szintű találkozóval, mondta Kovács Zoltán.

Azt ígérte, teljesen a sajtó tájékoztatásának irányából indulnak, ami a helyszínek hozzáférhetőségében is tükröződni fog, ezt úgy fogják kezelni, ahogy elvárt a soros elnökségi országtól.

Címlapkép: Pelsőczy Csaba / Bóka János Facebook-oldala