Megszavazták a tagállamok az uniós menekültügyi csomag kulcselemeit

Az uniós tagállamok kedden megszavazták a menekültügyi és migrációs csomag tíz elemét. Ahogy arról korábban írtunk, a miniszteri Tanács tavaly decemberben egyezett meg az Európai Parlamenttel a gyakorlatilag nyolc éve tárgyalt szabályozásról, miután a kormányok közös álláspontot tudtak kialakítani a legvitatottabb javaslatokról:

• a menekültügyi és migrációkezelési rendszerről, valamint a menekültügyi eljárásokról;
• illetve a vészhelyzetekről szóló rendeletről.

A csomagban külön jogszabályok vannak, de ezek időnként áthivatkoznak egymásra, politikailag pedig nagyrészt együtt kezelik ezeket, mert a tagállamok és a parlamenti frakciók a paktum több elemét érintő kompromisszumokat is köthettek – azaz egy bebukott szavazás akár a többit is magával ránthatta volna.

Mi van a csomagban?

A menekült- és migrációkezelésről szóló rendelet nem a menedékkérők áthelyezését, hanem a szolidaritást tenné kötelezővé a migrációs nyomás alatt álló országokkal: választani lehetne a pénzügyi hozzájárulás, a menedékkérők átvétele vagy technikai támogatás között. Emellett a menekültügyi eljárásról szóló rendelet közös szabályokat hozna létre a folyamatra, az elutasítottak visszaküldésére és rövidebb határidőket szabna az eleve alaptalan kérelmek elbírálására. Bevezetik a határeljárást, ami tulajdonképpen egy új szűrő azoknál, akiket például a zöldhatár átlépésénél kapnak el vagy a tengerből mentenek ki. Az eljárás végéig alapesetben a külső határon vagy annak közelében, tranzitzónákban vagy a tagállamokon belüli egyéb kijelölt helyszíneken kellene maradniuk.

A válsághelyzeti rendelet biztosítaná a szolidaritást a tagállamok között, ha valamelyikbe kivételesen sokan érkeznének az EU-n kívülről. A szabályok azt is igyekeznének kezelni, ha egy külső ország vagy ellenséges nem állami szereplő eszközként használná a migrációt, hogy így próbálja aláásni az EU stabilitását (mint ahogyan például Belarusz igyekezett 2021-ben). Ilyenkor a szolidaritási intézkedésekről és a menekültügyi szabályok alóli esetleges mentességekről a tagállami Tanács döntene.

Az előszűrésről szóló rendelettel egy külön eljárással kiválogatnák azokat, akik nem teljesítik a feltételeket, hogy belépjenek az EU területére. A folyamat azonosítaná őket biometrikus adatok begyűjtésével, egészségügyi és biztonsági vizsgálatokat is végeznének.

Módosítják a menedékkérők adatait és ujjlenyomatait tartalmazó Eurodac rendeletét is. A rendszerbe elvben minden, a külső uniós határra érkező menedékkérő ujjlenyomatát fel kell tenni, hogy később ne próbálkozhassanak újra máshol az EU-ban. A lenyomatokat az arcképek adataival is kiegészítenék, és rögzíthetnék, ha valaki például biztonsági kockázatot jelent.

Emellett egységesebb szabályokat vezetnének be rá, ki milyen alapon lehet jogosult menedékkérelemre és milyen alapkövetelményeknek kelljen megfelelni a menedékkérők fogadásához. Teljesen önkéntes alapon egy uniós áttelepítési keretet is bevezetnének, ahol a részvételre hajlandó tagállamok közös rendszerben ajánlhatnak fel helyeket EU-n kívülieknek.

A csomagnak vannak egyéb elemei is, amelyekről nem kedden szavaztak, például a menekültügyi hatóságról szóló rendelet már korábban átment.

Ki hogyan szavazott?

A kedden elfogadott jogszabályok közül egyiknél sem kellett egyhangú tagállami döntés. Elég volt a minősített többség, azaz legalább 14 miniszter, akik a szavazó országok lakosságának minimum 65 százalékát képviselik. A Tanács honlapja alapján Magyarország és Lengyelország kormánya mindegyik esetben nemmel szavazott, Csehországé és Szlovákiáé pedig szinte mindig tartózkodott, ami gyakorlatilag egy udvariasabb nemet jelent. A legkisebb többség a menekültügy és migráció kezeléséről szóló rendelet mögött állt össze lengyel-magyar-szlovák elutasítással és cseh-máltai-osztrák tartózkodással. Így még ez a javaslat is 19 igent kapott, többek között a csomag minden kedden elfogadott elemét támogató, migrációellenes olasz kormánytól is. (Dánia és Írország korábban általános kivételt kapott a bel- és igazságügyi szabályok alól, így nem is voksolt és a többség megállapításához sem számoltak a két országgal.)

Az uniós miniszterek mellett az Európai Parlamentnek is igent kellett mondania a javaslatokra. A képviselők már áprilisban megszavazták a szövegeket, bár a voksolást egy ponton meg kellett szakítani a csomagot ellenző menekültbarát tüntetők miatt, és egy-két javaslat csak vékony többséggel ment át.

Mit mondott a magyar kormányoldal?

A kormány és a Fidesz korábban, a Tanács menekültügyi eljárásról szóló álláspontjának elfogadásakor azt állította, hogy a javaslatokkal kötelezővé tennék az áthelyezéseket, holott ez a jogszabály akkori tanácsi szövegváltozata alapján sem lett volna így. Később az indoklás átállt a vészhelyzeti rendeletre. A határeljárások miatt beindult a migránsgettózás is.

Mostanra a kormányoldali kommunikáció jellemzően átváltott arra, hogy a csomag (a szigorúbb szűrést jelentő határeljárások bevezetése ellenére) tágra nyitja Európa kapuit az „illegális bevándorlók” előtt. Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője is gyakorlatilag ugyanezt hangoztatta néhány nappal az áprilisi európai parlamenti szavazás előtt.

A keddi tanácsi voksolás után Győri Enikő fideszes EP-képviselő úgy vélte, „az EU képtelen tanulni a saját hibáiból”, és „amit 2015-ben kötelező áttelepítésnek hívtak, ma kötelező szolidaritásnak, de ugyanúgy nem fog működni”. Másnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután a csomagról kérdezték, leszögezte: a kormány „álláspontja határozott és megváltoztathatatlan”, mert ezt népszavazás is megerősítette, ezért „nem hajlandó alkalmazni semmilyen elosztási mechanizmust, semmilyen kvótát vagy bárhogy is hívják azt”. Magyarországon csak akkor tartózkodhat bárki, ha arról a magyarok döntöttek, „ezt a jogunkat mi semmilyen módon nem fogjuk feladni”. „Ide illegális migránsok nem jöhetnek be”, marad a fizikai és a jogi határzár.

Mit mondanak az uniós intézmények?

„A menekültügyi és migrációs csomag méltányosabb és erősebb migrációs rendszert biztosít, ami konkrét különbséget jelent a terepen” – jelentette ki Nicole de Moor. A miniszteri Tanács soros elnökségét adó Belgium államtitkára szerint „az új szabályok hatékonyabbá teszik az európai menekültügyi rendszert és növelik a szolidaritást a tagállamok között. Az Európai Unió folytatni fogja a szoros együttműködést is a harmadik országokkal, hogy kezelje az irreguláris migráció kiváltó okait.”

Az eredeti javaslatokat beadó Európai Bizottság külön részletes magyarázót adott ki a jogszabályokról a keddi szavazás után. Ebben többek között úgy érvel, hogy az új előírásokkal biztonságosabbá válnak a külső határok, valamint méltányosabbak lesznek a belső szabályok, de elismeri, hogy ettől még továbbra is foglalkozni kell a kihívásokkal.

Mi jön most?

A tagállami szavazás után a jogszabályokat kihirdetik, majd húsz nap múlva lépnek életbe és a tagállamoknak két évük lesz rá, hogy teljesen alkalmazzák. Az Európai Bizottság ehhez segítséget és júniusra összuniós, valamint külön, országokra szabott terveket ígér.

Orbán Viktor mindenesetre már tavaly nyáron bejelentette, hogy Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit. Ha egy tagállam nem tartja magát egy uniós jogszabályhoz, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. A csomagot „minden tagállamnak végre kell hajtania és alkalmaznia”, figyelmeztetett áprilisban Ylva Johansson, az Európai Bizottság témáért felelős tagja az Euronews szerint. Különben a testület „természetesen cselekedni fog” és „ha kell”, beindítja az (akár évekig húzódó) procedúrát. Már a mostani szabályok alapján is indult kötelezettségszegési eljárás, ahol egy tavalyi európai bírósági ítélet kimondta: a magyar rendszer nem felel meg a jelenlegi uniós jognak. A következő lépcsőben pénzbüntetésről dönthetnek.

A csomag elutasítása miatt nem kizárt, hogy a kormány ismét pedzegetheti a hivatkozást az „alkotmányos magra”, azaz hogy a nemzeti alkotmányok mögötti elvek számos tagállami bíróság szerint bizonyos körülmények között felülírhatják az uniós jogszabályokat. Ezzel a kormány az EU-jog alapjait feszegetné, de a vita elsősorban az uniós és a nemzeti legfelsőbb bíróságok asztala. Arról, hogy pontosan mi ez az alkotmányos mag, még a régi Indexen, itt írtunk.

Közben az EU nem uniós országokkal egyezkedve igyekszik csökkenteni a migrációt: tavaly ősszel Tunéziával, pár hónapja Egyiptommal és Marokkóval kötött olyan megállapodást, amelynek egyik célja a migráció visszaszorítása. Petr Fiala cseh miniszterelnök hétfőn azt is bejelentette, hogy a 27-ből 19 tagállam szorgalmazza a menekültek kezelésének kiszervezését EU-n kívüli országokba. Az Euractiv tudósítása szerint olasz kollégája, Giorgia Meloni társaságában arról beszélt: a két ország „tovább akar menni annál, mint ahová a migrációs paktum visz minket”. Meloni Olaszország afrikai fejlesztési tervével és azzal a megállapodással példálózott, ami alapján az Olaszországba érkező menedékkérőket a beadványuk elbírálásig albániai menekülttáborokban helyeznék el.