Nem jött be Lukasenko menekülthulláma az EU ellen

Legfontosabb

2021. december 03. – 21:14

Nem jött be Lukasenko menekülthulláma az EU ellen
Alekszandr Lukasenko november 26-án ellátogatott Bruzgiba, a lengyel határon lévő menekülttáborba – Fotó: Sergei Bobylev \ TASS / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Lecsendesülni látszik a belarusz–lengyel határ, ahová a belarusz hatóságok segítségével az elmúlt hónapokban iraki, szíriai menedékkérők ezrei érkeztek, hogy a schengeni határon átjutva Németországba menjenek. A közvetlen repülőjáratokkal és a belarusz állami turistaügynökségen keresztül finanszírozott utakkal érkezők hulláma novemberben tetőzött, aztán hirtelen elapadt. Alekszandr Lukasenko nem nyert a dologgal, de a magát Európa védelmezőjeként megjelenítő lengyel kormány sem profitált a helyzetből.

November első felében ezrek álltak a határnál, mostanra, ha nem is tűnt el, de lényegében elapadt a menekülthullám Belarusz felől. A múlt hét folyamán a belarusz oldalon rögtönözve felhúzott, határ menti tábort kiürítették, az EU-t célzó közel-keleti menedékkérőket az északnyugati határ közelében fekvő Bruzgiban kialakított táborba vagy egyenesen Minszkbe vonták vissza. A múlt héten több százan repültek vissza Irakba is.

A Belaruszt 27 éve vezető Alekszandr Lukasenko a jelek szerint kényszerűen letett arról, hogy a menekültválság felszításával bírja rá az EU-t az országával szembeni szankciók visszavonására. A tavalyi, feltehetően manipulált választáson zsinórban hatodszor győztes elnök legfeljebb annyit könyvelhetett el sikerként, hogy az őt legitim elnökként el nem ismerő EU-ból egyenesen a német kancellárral, a távozó Angela Merkellel beszélhetett többször is telefonon a menekülthelyzetről.

Nyerni azonban nem nagyon nyert semmit: felajánlotta, hogy ha kétezer menedékkérőt befogad Németország, akkor ötezret Belarusz visszaszállít a Közel-Keletre, ezt azonban Berlin visszautasította. Nem sikerült Lukasenkónak pénzt szereznie az EU-tól a menekültek eltartására sem – ez lett volna a török modell kicsinyített mása. Arra nem volt reális esélye Minszknek, hogy ilyen alkut köthessen az általa felerősített migrációs hullám révén, amelyet ráadásul épp maga a belarusz állam gerjeszthetett a repülőgépjáratokkal és az országba való bejutás megkönnyítésével.

A megkeresett milliók el is folynak

„Egy pillanatra talán úgy tűnt, bejöhet a taktikai kalandorság, Merkel azonban nem kínált Lukasenkónak semmit” – mondta a Lengyelországban élő, a Belaruszból évekkel ezelőtt elüldözött Alekszandr Kornyienko. A lengyel oldalon működő Belsat.eu újságírója szerint ráadásul Lukasenko még keleten is veszített az üggyel: tapogatózott, hogy az EU szankcióit megkerülve hogyan kereskedhetne, de a menedékkérők kihasználásával – és többek halálával a határ mentén – inkább csökkent ezeknek a lehetőségeknek az esélye.

Kornyienko szerint ha nyert is az országba érkezett ezreken – most becslések szerint hétezren lehetnek olyanok az országban a Közel-Keletről, akik a nyugati határnyitásra várnak –, valószínűleg az összeg nagy részét kénytelen lesz a krízis leépítésére költeni.

Pénteken az elnök – akinek a tavaly augusztusi elcsalt választáson aratott győzelme hónapokon át tartó, sok százezres tüntetéshullámot váltott ki, amit csak erőszakkal tudott elnyomni, külföldre kényszerítve az ellenzéket és bebörtönözve civilek ezreit – ellátogatott a bruzgi menekülttáborba is, de ez is inkább a visszavonulás beismerésének tűnt.

Ideiglenes menekültszállás október 25-én a Bruzgiban található logisztikai központ egyik raktárában – Fotó: Pavel Bednyakov / Sputnik / AFP
Ideiglenes menekültszállás október 25-én a Bruzgiban található logisztikai központ egyik raktárában – Fotó: Pavel Bednyakov / Sputnik / AFP

„Aki hazamenne, annak segítünk. De senkit sem kényszerítünk, ez az önök joga. Ha nyugatra akarnak tovább menni, az is az önök joga. Senkit nem fogunk elfogni, ütni és szögesdrót mögött tartani – mondta a menekülteknek. – Kitartóan kérni fogjuk a nyugati országokat, hogy segítsenek önöknek. De meg kell érteniük, háborút nem indíthatunk, hogy folyosót nyissunk önöknek Németországig.”

Aztán arról beszélt, hogy a lengyel oldalon „eszüket vesztették”, akár lőni is készek lennének azokra, akik átlépnék a határt. A belarusz állami sajtó narratívája szerint az elnök kész emberségesen segíteni a bajbajutottakon, az EU viszont embertelenül űzi el a menedékkérőket. „A lengyel néphez fordulok, mert a vezetői már megtébolyodtak. Nem akarunk semmiféle összecsapást, főleg háborút. Engedjék ezeket az embereket Németországba!” – mondta az elnök.

Hol áldozatok, hol nyugati fegyverek

Az emberiességre apelláló nyilatkozat azonban csak alkalmi. A menedékkérők előtt elmondott pénteki szavak után három nappal a védelmi minisztériumban már a menekültekről úgy beszélt, mint akiket háborús eszközként vet be Belarusz ellen a Nyugat.

„Látjuk, mi folyik a litván és a lengyel határnál. Ők most minden bizonnyal aggódnak, hogy nálunk kevesebb lett a migráns. Ugyanis ezeket az embereket a saját belföldi nehézségeik rendezésére akarják felhasználni, és minket feszültségben tartani.” Gondolatmenete arra futott ki, hogy ha Ukrajna háborút indítana Oroszország ellen, akkor a menekültválsággal le lehet foglalni Nyugaton a belarusz hadsereget, amely így nehezebben avatkozna be Oroszország oldalán.

Az elnök eszmefuttatása ugyan megbicsaklik azon, hogy a menedékkérők a belarusz hatóságok révén jutottak el Belaruszba – mellesleg fejenként akár négyezer dollárért (kb. 1,3 millió forintért) –, de erre Lukasenko nem tért ki.

„Példátlan, hogy Lukasenko lényegében támadást intézett a lengyel határ ellen, lövéseket eresztett el a menekültek feje fölött, akiknek botokat, köveket adott a határ menti kerítésnél. Rég itt lenne az ideje személyesen Lukasenko ellen eljárást indítani az EU-ban, nem is tudom, mire várnak” – mondta Kornyienko, felidézve a lézerfényes akciókat is, amelyekkel a lengyel határőröket zavarják.

A Belarusz által Lengyelország felé terelt menekülthullám nem vethető össze a Balkán felőlivel 2015-ből, bár feltehető, hogy gyorsan felfuttatható lett volna, ha a lengyel és a litván határon át be lehetett volna jutni az EU-ba a belarusz hatóságok nyomására.

Európát védi a Brüsszellel vitázó kormány

Ugyanakkor a másik oldalról a lengyel kormány a helyzetet felhasználhatta arra, hogy Európa, a nyugati civilizáció védelmezőjeként mutatkozzon. „A helyzet most stabil, de fenyegető. Belarusz fegyverként használja a migránsokat, akik Franciaországba, Hollandiába, Németországba akarnak eljutni. Úgyhogy mi egész Európát védjük a határainknál” – mondta a Bildnek a lengyel kormányfő. Mateusz Morawiecki szerint egyértelmű, hogy „ha nem állítják meg az ezreket most”, akkor „hamarosan milliók tartanak majd Európa felé”.

Morawiecki az interjúban azt sem zárta ki, hogy a NATO tagjaként a kollektív védelem igénye is felmerülhet, mert „Lukasenko és Vlagyimir Putyin célja a Nyugat destabilizálása” – azaz az akciók mögött szerinte valójában az orosz elnök áll.

Miközben a NATO-ról beszélt lehetőségként, a határőrizetbe a Frontex bevonását nem tartja indokoltnak, még úgy sem, hogy az EU külső határainak védelmére létrehozott szervezet központja épp Varsóban van. „A keleti határainknál 15 ezer katonánk van a határőrség és a rendőrség mellett. A Frontexnek csupán ezer embere van egész Európára. Miért kellene őket felkérnünk, ha mi magunk is megbirkózunk a feladattal?” – kérdezte a kormányfő, némileg árnyalva a NATO bevonásának valószínűségét.

Lengyel határőrök készültségben a belarusz határon 2021. november 22-én – Fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images
Lengyel határőrök készültségben a belarusz határon 2021. november 22-én – Fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images

„A kormány inkább belpolitikai célokra használja a helyzetet, külpolitikailag kevésbé hasznos, ahhoz a menekültek száma a határon nem elég nagy” – mondta Michal Kokot. A lengyel Gazeta Wyborcza újságírója megjegyezte, hogy ettől még létező problémáról van szó, az előző napon is volt jelentés a védelmi minisztériumtól, amely szerint a belarusz szervek közreműködésével történtek kísérletek az átjutásra a 450 millió euróért (kb. 163 milliárd forintért) felhúzott kerítéssel védett határon. Az év első kilenc hónapjában csak háromezer határátlépési kísérletet regisztráltak, októberben már 17 ezret,

novemberben 20 ezret, ez utóbbi java azonban november első három hetére esett, utána a kísérletek száma jelentősen csökkent.

Nem a határhelyzet lesz a választások aduásza

A határ három kilométeres sávjában sem civil szervezetek, sem újságírók nem lehetnek, bár a lengyel oldal tett rá ígéretet, hogy ezt idővel lehetővé teszi. (A belarusz oldalon sem volt erre mód, sőt, november 23-án egy iraki újságírónőt már Minszkben lekapcsoltak a hatóságok.)

A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette lengyel kormány a magyarhoz hasonló konfliktusban áll az EU-val – a jogállamisághoz kötődő súlyos vitáról itt olvashatja el részletes cikkünket –, tulajdonképpen jól is jöhet, ha minél inkább hangsúlyozhatja a határ menti helyzetnél, hogy mindezek ellenére egész Európát védelmezi, miközben vádolhatja is az EU-t. Morawiecki szerint Németország élén Merkel 2015-ben kudarcot vallott menekültpolitikájával.

Ez a kritika azért is fontos a lengyel kormánynak, mert ezzel kisebbítheti az EU kifogását a lengyel menekültkezelési gyakorlattal szemben. Lengyelország elismeri, hogy gyakran egyszerűen visszatereli a belarusz oldalra azokat, akik mégis át tudtak jönni a határon. (Hasonlóan jár el Magyarország Szerbia irányába, olykor olyanokat is áttoloncolva, akik legálisan és nem is a szerb határ felől érkeztek.) Varsó érvei szerint ez nélkülözhetetlen a hatékony határvédelemhez.

Az kérdés, hogy a hatékony problémamegoldás mennyire győzte meg a lengyel társadalmat. A PiS vezet, de a Politico felmérése szerint október közepe óta három százalékponttal 36 százalékra csökkent a támogatottsága. Igaz, az ellenzéki szövetség, a Polgári Koalíció (KO) sem erősödött, 26 százalék után most 25 százalékon áll. Mérhető nyertese viszont az elmúlt hat hétnek a Lengyelország 2050, amely 13-ról 15 százalékra erősödött. Bár a 2023-as választások még messze vannak, a KO-hoz hasonlóan EU-párti, csupán tavaly nyáron alapított párt támogatottságának növekedése jelzi, hogy elsősorban nem a belarusz határvidéken generált migránsválság határozza meg a politikai hangulatot Lengyelországban.

Kövess minket Facebookon is!