Lengyel kormányfő: Az összes, Európát keletről fenyegető válság Moszkvába vezethető vissza

Keletről komoly biztonsági fenyegetések érik az Európai Uniót (EU), ezért a legfontosabb ügyekre kell fókuszálni, amelyek közé aligha tartozik az uniós alapszerződés 7-es cikkelye körüli vita – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a wpolityce.pl hírportálon hétfőn megjelent interjúban.

Az MTI által szemlézett hírportál azon kérdésére, vajon Oroszország háborút akar-e, Morawiecki úgy válaszolt: reméli, hogy nem, viszont nyugtalanító képet kapunk, ha összefüggésbe hozzuk az összes, Európát keletről fenyegető válságot,

„amelynek fonalai mind Moszkvába vezetnek”.

Példaként sorolta a belarusz, ukrajnai, moldovai helyzetet, a gázárak emelkedését, az afganisztáni migránsok szállításának „lehetséges kockázatát”. Mindennek közelebbről nézve „egy a forrása” – jegyezte meg. Kitért az orosz–ukrán konfliktusra is, és több állam hírszerzési információira utalva kijelentette: Ukrajna határainál még a 2014-es ukrán válság során sem gyűlt össze annyi (orosz) katona, mint jelenleg. Sorolta továbbá a Nyugat ellen irányuló propagandisztikus és hekkertámadásokat, az utóbbiak keretében az energetikai rendszereket érő támadásokat. Az orosz és a belarusz kormány egyúttal fokozza a saját lakosságának szánt háborúpárti propagandát is – fogalmazott a lengyel kormányfő.

Morawiecki a balti országok miniszterelnökeivel vasárnap folytatott tárgyalásait felidézve megerősítette: a balti térség államai hasonlóképpen értékelik a biztonsági kockázatok súlyát. Lengyelország ma az EU keleti szárnyát védi – utalt a belarusz határon fennálló migránsválságra. Szerinte Brüsszelnek ezért az egész EU számára alapvető ügyekre kellene fókuszálnia.

„Ha esetleg – bárcsak erre soha ne kerülne sor – valamiféle háború törne ki a keleti szárnyon vagy ennek közelében, továbbra is a 7-es cikkely körüli vitával foglalkoznánk?”

– tette fel a kérdést. Morawiecki elismerte, bizonyos ügyekben, például az igazságügyi reformot illetően, léteznek nézeteltérések Brüsszel és Varsó között. Ezeknél fontosabb viszont a jelenlegi „nagyon fenyegető valóság, a valódi politika”, ezért – mint mondta – az egész EU számára alapvető ügyekre kell fókuszálni. Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak vajon nem kellene-e lehetővé tennie a migránsok áthaladását Európa nyugati országaiba, Morawiecki úgy reagált:

ezt Lengyelország soha nem teszi meg, „komoly, jogállamiságot betartó, hatékony, és a kötelességvállalásait teljesítő állam vagyunk”.

Reményét fejezte ki, hogy Brüsszel megérti az EU szomszédságában jelentkező „komoly, mélyülő stratégiai kockázatokat”. Hangsúlyozta: „Keleten valóban veszélyessé válik a helyzet.” Eljött az ideje, „hogy az EU-ban végül felülkerekedjen az józan ész” – fogalmazott.

Lengyelország pénteken azzal vádolta meg Belaruszt, hogy több száz menekültet szállítottak vissza a lengyel–belarusz határhoz, és arra kényszerítették őket, hogy illegálisan próbáljanak meg átjutni a határon. Ez mindössze néhány órával azután történt, hogy a határon lévő menekülttáborokat kiürítették. A belarusz hatóságok csütörtökön evakuálták ugyanis a határ mentén létesült főbb menekülttáborokat, ahol összesen több ezer ember várakozott arra, hogy bejuthasson az Európai Unió területére.

Csütörtökön Alekszandr Lukasenko belarusz elnök megegyezett Angela Merkel ügyvezető német kancellárral arról, hogy belarusz tisztségviselők tárgyaljanak az Európai Unióval a lengyel–belarusz határon kialakult migránsválság megoldásáról.

Korábban néhányszor megpróbáltak átjutni a lengyel–belarusz határszakaszon az ott rekedt menedékkérők. A lengyel–belarusz határon kialakult válsághelyzet okairól és hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Az elmúlt időszakban több ezer, többségében szíriai és iraki migráns gyűlt össze Belarusz és a vele szomszédos EU-tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország határán, azt remélve, hogy valamilyen módon bejut az EU területére.