Lukasenko pénzt keres és az EU-t zsarolja az idegek háborújával

A menedékkérőket használja fel az EU-val szemben Alekszandr Lukasenko, a Belaruszt 27 éve irányító elnök. A tavalyi elcsalt elnökválasztások után nagy erőkkel nyomta le a vele szemben megindult, hónapokon át tartó tiltakozási hullámot, börtönbe zárva vagy külföldre kényszerítve ellenzéki politikusokat és civilek ezreit.

Lukasenko az elmúlt hónapokban becslések szerint legalább 12 ezer embert engedett főként Irak felől az országba turistaként, hogy aztán az EU schengeni határát jelentő lengyel és litván határszakaszra terelje őket. A szám nem olyan magas, mint hat éve, amikor a menekülthullám csúcsán Magyarország déli határain naponta 10 ezren érkeztek. A növekedés azonban látványos: október közepéig két hónap alatt négyezren érkeztek Belarusz felől Lengyelországon át Németországba. Az azt megelőző fél évben pedig összesen 26 fő.

A helyszínről azonban nehéz pontos képet kapni: a lengyel oldalon a belarusz határral párhuzamosan, három kilométeres sávban is korlátozott a bejutás lehetősége, belarusz oldalon pedig csak az állami sajtóorgánumok képviselői juthatnak el a határig.

Hétfőn az ország északkeleti részében, a lengyel–litván–belarusz hármas határnál jelent meg nagyobb tömeg, akiknek egy része a belarusz hatóságok azonosítatlan fegyvereseinek kíséretében jutottak el a térségbe.

Szankciók ellen menekülthullám

A repülőn, könnyített eljárással érkezők hivatalosan turistautak megvásárlásával, legalább 4 ezer dollárért érkezhetnek az országba, az állami Centrkurort turistaügynökség révén: ez – csak azokat számítva, akik jelenleg is a volt szovjet utódállamban vannak – önmagában 50 millió dollárt hozhatott a Belarusz államnak, de ez csak mellékes haszon. Lukasenko valódi célja az, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse az EU-t a belarusz állami cégek és Lukasenko köre ellen hozott szankciók feloldásáról.

A folyamat májustól erősödött fel, az elnök augusztusban már egyértelművé tette az EU-nak, hogy szabad utat enged a minszki repülőtéren át érkező menedékkérőknek – hiszen a migráció forrásait jelentő országokból Belarusz másképp nem is érhető el.

„Lukasenko a saját szabályai szerint akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az EU-t, de senki sem akar vele beszélni” – mondta ugyanakkor a Telexnek Dmitrij Jegorov. A Lengyelországban élő belarusz újságíró szerint inkább az orosz elnök kezében lehet a megoldás kulcsa, bár kétségtelen, hogy Moszkva hivatkozhat arra, hogy Belarusz független ország, így nem ügye a menekültek akár szervezett beutaztatása, amíg az nem érint orosz területet. Moszkva előszeretettel érvel úgy, hogy a menekültáradat egyébként is a Nyugat, a NATO által indított közel-keleti akciók következménye. Jegorov azonban felhívta a figyelmet, hogy Lukasenko és Vlagyimir Putyin közelmúltban megtartott találkozóján a belarusz határőrség vezetője is jelen volt, így a téma minden bizonnyal felmerült és a Kreml tudta nélkül nem is indulhatott volna el. (Moszkva és Minszk integrációs folyamata a közelmúltban lendületet kapott, kedden pedig a belarusz külügyminiszter gyakorolt újabb gesztust a Kreml felé, kijelentve azt, amitől nyíltan eddig tartózkodott, nevezetesen, hogy a Krím félsziget – amelyet Oroszország egyoldalúan csatolt el Ukrajnától 2014-ben – orosz terület.)

Az EU, a NATO és az Egyesült Államok is azzal vádolja a belarusz vezetést, hogy megszervezte a menekültek szállítását. Az Európai Bizottság azzal vádolta Lukasenkót, hogy az EU-ba történő könnyű belépés ígéretével csapja be az embereket, amit „embertelen, gengszterszerű megközelítésnek” neveztek.

Lukasenko tagadja, hogy az EU-s szankciókra válaszul, zsarolásként küldené a határra az embereket, kedden egy interjúban pedig egyenesen az EU-ban működő maffiaszervezeteket vádolt a menekültek szállításával. A minszki védelmi minisztérium emellett aggódott a határnál állomásozó lengyel katonák létszámának növelése miatt, szerintük jelenlétük „objektív érvekkel” nem indokolható.

A belarusz elnök visszautasító nyilatkozata azonban vitatható, elvégre korábban saját maga figyelmeztette az EU-t, hogy ezentúl nem fogja visszatartani a migrációt és a kábítószer-csempészetet: „Ezentúl fogják el azokat maguk” – üzente még májusban az elnök.

„Minszkbe jönnek turistaként, ott kivárnak, van, aki szállodában, van, aki aluljárókban, ami nálunk szokatlan látvány, ezért is feltűnő, hogy a rendőrség nem tesz semmit” – mondta Jegorov. Ezután busszal szállítják őket a fővárosból az ország északnyugati szegletében lévő Grodnóba, majd gyalogosan a határra. Szerinte Lukasenkónak nemcsak az EU, de kifejezetten Lengyelország és Litvánia is célpontja az akcióval, hiszen ez a két szomszédos ország nagyon aktívan kiállt a belarusz elnök elleni tüntetések mellett, sok ellenzékit fogadott be most és az elmúlt tíz évben is.

Diktatúra, de maradjanak ott

Beszámolók szerint voltak olyan csoportok, amelyek átjutottak ugyan a kerítéssel elválasztott lengyel-belarusz határon, de a lengyel határőrök visszatolták őket belarusz oldalra. Ebben van némi ellentmondás, hiszen a lengyel és a litván kormány szerint Lukasenko lényegében diktátora Belarusznak, ahol az emberi jogok csorbát szenvednek. Érvelésük szerint azonban a menedékkérőket nem fenyegeti az a veszély, amellyel a Lukasenko ellen aktívan politizáló helyieknek kell szembenézniük. „A belaruszok nem a zöldhatáron, hanem papírokkal, a határátkelőkön át érkeznek Lengyelországba” – érvelt a különbségtétel mellett Jegorov, elismerve, hogy komoly morális dilemma a harmadik világból érkezők helyzetének kezelése, hiszen valóban vannak köztük nők és gyerekek, az idő is egyre hidegebb, a feltételek nem alkalmasak arra, hogy a határon rekedve hosszan időzzenek a menedékkérők.

„Hallottunk olyanokról, akik inkább visszafordultak volna Minszkbe vagy egyenesen haza, de épp a belarusz szervek tartják őket továbbra is a határ mentén” – mondta az újságíró, utalva a Deutsche Welle októberi riportjára, amelyben a menekültek, már lengyel oldalon, arról számoltak be, hogy a belarusz egyenruhások a pénzüket elvették, és nem is hagytak más választást, minthogy a zöldhatáron át az EU felé elhagyják az országot.

Minszk könnyen leállíthatja

Lukasenko október közepén mondta fel az EU-val azt a megállapodást, amely szerint a Belarusz felől az EU-ba illegálisan érkező menedékkérőket vissza kell fogadnia. Előtte a határt inkább Belarusz őrizte, elemzők szerint valóban hatékonyan. Igaz, ez nem annyira a menekültek távoltartását jelentette – miután az itt nem is lenne, ha nem tennék lehetővé a közvetlen minszki repülőjáratokkal – mint inkább a dohány- és üzemanyagcsempészet visszafogását. „Most viszont a menedékkérők átjuttatását célzó Zsilip nevű akció is zöld utat kapott, ez a terv már korábban is ott hevert Lukasenko asztalán” – mondta a Lengyelországban működő belarusz portál, a Belsat újságírója.

Az, hogy Belarusz felől Lengyelországon át menedékkérők juthatnak be, megbolygatta a német–lengyel határt is. A német oldalon a közelmúltban már radikális, önjelölt határőröket állított meg a rendőrség, amelynek az is feladata volt, hogy megakadályozza a radikálisok és a menedékkérők megsegítését szorgalmazó aktivisták közötti összetűzést. Lengyelország keleti oldalán Jegorov szerint ehhez hasonló jelenség nincs, kisebb csoportokban vannak a környéken élőkből összeállt csoportok, akik segítenek a már átjutott menedékkérőkön, „akik aztán vagy jelentenek a határőrségnek, vagy nem”.

Elemzők szerint Lukasenko „idegháborúja” hosszú lesz, a határ menti erdőkben hosszabb távon is lesznek menekültek, akik nyomás alatt tartják a Frontex embereivel, rendőrséggel, polgárőrökkel megerősített lengyel határőrséget, ezzel is arra játszva, hogy az EU inkább feloldja a Belarusszal szembeni szankciókat.

Igaz, egyelőre nincs jele annak, hogy az EU erre hajlana, már csak azért sem, mert ez azt is üzenné, hogy az EU-t egy általa diktatúrának tartott ország könnyedén a magának megfelelő irányba tudja rángatni. Kétségtelen azonban, hogy egy megállapodás nyomán Lukasenko nagyon rövid idő alatt képes lenne a határ menti feszültség enyhítésére és az országába érkező menekültek leállítására: ehhez csupán a közvetlen repülőjáratokat kell megszüntetnie.