Lukasenko menekültekkel bünteti az EU-t a szankciókért

2021. augusztus 19. – 14:29

frissítve

Lukasenko menekültekkel bünteti az EU-t a szankciókért
Az illegális határátlépés miatt őrizetbe vett migránsok sátortábora a litvániai Alytus megyében, a belarusz határ közelében – Fotó: Valdemar Doveiko / Sputnik / Sputnik via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Belarusz földre kényszerített egy Athénból Vilniusba tartó Ryanair-gépet Minszkben, és őrizetbe vett egy belarusz újságírót májusban. Júniustól Lettország és Litvánia Belarusszal közös határán egyre több iraki és szíriai menekült jelent meg.

A két eseménynek látszólag nem sok köze van egymáshoz, valójában összefüggenek. Miután Raman Prataszevics újságírót Belarusz lényegében állami légi kalózkodással fogta el, újabb EU-s szankciók léptek életbe az országot 27 éve vezető Alekszandr Lukasenko rezsimje ellen, amely a tavalyi elcsalt elnökválasztás utáni tiltakozásokat példátlan keménységgel nyomta el, külföldre kényszerítve vagy börtönbe juttatva az ellenzéki vezetőket és civil tüntetőket. Lukasenko a szankciókra válaszul közölte, „nem fogja visszatartani a határainál megjelenő migránsokat és a kábítószert”, azokkal foglalkozzanak az EU-s szomszédok.

De hogyan jutottak a menekültek Belaruszba?

Litvánia júliusban, Lettország augusztusban hirdetett rendkívüli állapotot a Belarusszal közös határszakaszon az illegális határátlépők számának negyvenszeres növekedése miatt:

2020-ban 79 embert fogtak el a zöldhatáron Litvániában, többségük ráadásul politikai üldöztetés miatt menekülő belarusz volt. 2021-ben 3145 ember jött át ugyanezen a szakaszon, 90 százalékuk Lukasenko bejelentése után. Többségük szíriai, iraki és iráni volt.

A számok nem magasak, a növekedés viszont látványos – márciusban hét fő, július első felében már 1130 fő. És hogyan kerültek Belaruszba az EU-t célzó menekültek? Közvetlen repülőjárattal Bagdadból, legálisan, két légitársasággal is.

Az egyik az Iraqi Airways, amelynek egyetlen európai célpontja jelenleg Minszk. A másik a FlyBaghdad, amely május 10. óta tart fenn járatot Minszkbe – szintén egyetlen európai célpontként. (A két járat augusztus 5. óta szünetel, az okokról később.)

Vízumot a belarusz állami Centrkurort utazási iroda biztosít, így garantált a határátlépés is – derült ki a Spiegel és a Dossier oknyomozó portál közös anyagából. A Litvániába átjutott irakiak és szíriaiak csekély számú beszámolója alapján 6-15 ezer dollárba kerül eljutni Bagdadból a Baltikum és Belarusz között húzódó schengeni határig.

Az elmondott gyakorlat szerint az iraki gépről 4-5 napra egy minszki hotelbe viszik az érkezőket, onnan pedig a lett vagy litván határhoz, ahol – ártól függően – várja őket valaki a továbbszállításhoz.

Belarusz nemcsak a vízumokon keres, de van még egy forrása is: 3000 dollárt kell letétbe helyezniük az érkezőknek, akik az összeget csak akkor kapják vissza, ha Belaruszból visszatérnek hazájukba.

Minszk tehát államilag megszervezve abban érdekelt, amiben a zöldhatáron át az EU-ba igyekvők: átjuttatni mindenkit a schengeni határon.

Ezt bizonyítja az a litván határőrségtől származó felvétel is, amelyen látszik, ahogy a belarusz határőrség autóitól kísérve érkeznek a csoportok a határhoz.

Mindenki hibrid háborút kiált

A lett és litván kormány képviselői szerint Lukasenko hibrid háborút visel az EU-val szemben. Lukasenko szerint azonban a helyzet fordítva áll: az EU hibrid háborújának része az ország elleni szankciós csomag, amely miatt kevesebb forrása van arra, hogy megvédje az ország határait.

„Ma (a nyugati országok) vonyítanak. Eh, ezek a belaruszok nem védik meg őket. Lettországba, Litvániába, Lengyelországba mennek migránsok ezrei. Ők most azt kérik tőlünk, hogy védjük meg őket a csempészektől, kábítószerektől. Még az Atlanti-óceán felől is hallani: segítsetek, ahogyan régebben is, tartsátok fel a nukleáris anyagokat, nehogy Európába kerüljenek. Úgy megkérdezném őket, mi van, teljesen megvesztetek? Hibrid háborút kezdtek ellenünk, most meg azt követelitek, hogy védjünk meg titeket, ahogy eddig?” – tette fel a teátrális kérdést Lukasenko, a Szovjetunió második világháborús megtámadásának évfordulóján, június 22-én.

A cél egyértelmű, a szankciók feloldásáért cserébe Belarusz kész útját állni a menedékkérőknek. Ezt könnyedén megteheti, hiszen elég hozzá végleg leállítani a repülőjáratokat. Ha meg nem, akkor legalább megnehezíti azoknak az országoknak a dolgát, amelyek a legaktívabbak voltak a belarusz ellenzék támogatásában.

Más kérdés, hogy a Belarusszal határos EU-tagok sem tudnak jobb megoldást, mint amit Orbán Viktor követ 2015 óta: júliusban Litvánia megkezdte a szögesdrótok felhúzását a határokon, a határőrség pedig igyekszik visszaerőltetni a kerítésen túlra azokat, akik mégis átjutottak. (Lettország is erről döntött, ott egyébként már 2015-ben húztak fel drótkerítést, akkor az Oroszországon át érkező menedékkérők visszatartására.)

A négy méter magas kerítésre Litvánia 152 millió eurót számol a 680 kilométer hosszú határszakaszon. A határra telepített kerítések, fizikai akadályok költségét az EU nem vállalja át, de a határellenőrzés megerősítéséhez szükséges forrásokat kész biztosítani.

„Mindegy, mennyibe kerül és mennyivel járul hozzá az EU, megépítjük a falat” – jelentette ki a litván miniszterelnök, Ingrida Simonyte.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ingrida Simonyte litván miniszterelnök látogatása a Belaruszhoz közeli Padvarionys határvonalánál a litvániai Medininkaiban 2021. július 6-án – Fotó: Petras Malukas / AFP

A lett elnök jobb híján azt javasolta az EU-ba igyekvő irakiaknak és szíreknek, hogy kérjenek menedékjogot Belaruszban. Ez némiképp ellentmondásban áll azzal, ahogyan az EU Lukasenko rezsimjéhez viszonyul. Hiszen a szankciók épp azért vannak érvényben, mert a belarusz elnök hatalmát nem tekinti legitimnek, mert a tavalyi elnökválasztást a hatalom elcsalta, az ellenzékieket és tüntetők tízezreit börtönbe juttatta. Kétségtelen, ezek a belaruszokat érintik, nem a potenciális menekülteket, de ettől még a felvetés visszás, ahogyan a menekültek visszazavarása is a belarusz oldalra.

A közelmúltban a belarusz határőrök egy sérült iraki férfira bukkantak, aki később belehalt sérüléseibe. Minszk szerint a litván határőrök okozták a férfi halálát – a litván fél ezt hibrid háborús dezinformációnak nevezve visszautasította.

A haláleset után mindenesetre egy időre mindkét iraki légitársaság minszki járatait felfüggesztették, hivatalosan iraki döntésre. Sőt, a múlt héten több mint háromszáz irakit vitt vissza két hazai gép Minszkből, miután nem jutottak át az EU-ba, ami jelzi a belarusz módszer korlátait.

Menetrendszerűen jön a bekeményítés

Ez persze nem vigasz azoknak, akik valóban az életüket mentve hagynák el otthonaikat a vallási, etnikai üldöztetés, a biztonsági helyzet vagy a megélhetés miatt. Mindez azonban a Belarusz és az EU közötti szkanderben másodlagos. Hogy mennyire, azt az EU-s szomszédok nyilatkozatai – és a terroristák beáramlására hivatkozó társadalmi elutasítás – mellett Lukasenko legutóbbi kijelentése is mutatja: eszerint Belarusz megerősíti a határvédelmét, hogy az EU felől senki ne jöhessen át a zöldhatáron. Ez tehát azt jelenti, hogy a Belarusz állami hozzájárulással érkezett, majd a hatóságok tudtával a zöldhatárig jutott, de a balti oldalról visszazavart menedékkérők két tűz közé rekedhetnek. Igaz, vélhetően, mielőtt ez sokakkal megtörténne, Belarusz teljesen leállítja a beutazásokat Irak felől.

Belarusznak tehát attól nem kell tartania, hogy területén ragadnának a menedékkérők – ellentétben Szerbiával, ahol a migráció intenzitása leginkább Törökországon múlik –, a balti államok viszont hamar szembesültek azzal, hogy menekülttáboraik kapacitása véges.

Akit nem sikerült Belaruszban tartani, azok sem számíthatnak arra, hogy az 1,9 milliós Lettországon vagy a 2,8 milliós Litvánián keresztül Nyugatra juthatnak, vagy hogy a térségben letelepedhetnek: idén mind a 118 befogadott kérvényt elutasították. Júliusban ráadásul a litván parlament csaknem egyhangúlag megszavazta, hogy a kérelmek elbírálása gyorsított üzemmódban tíz nap alatt lezavarható legyen, és hogy bírósági döntés nélkül is akár hat hónapig zárt táborban lehessen tartani a menedékkérőket – emlékeztetett a New York Times.

„A teljesítőképességünk határán vagyunk” – nyilatkozta a határ menti táborok telítettségéről szólva a litván határőrség vezetője, ami részben alátámasztaná, hogy miért intéznék gyorsabban a menedékkérelmek elbírálását – azaz a gyakorlatban a mielőbbi elutasítását.

Az elutasítás esetén a döntéssel szembeni fellebbezést formálissá teszik azzal, hogy az érintett a fellebbezésről szóló döntés előtt is deportálható. Cserébe Litvánia 300 eurót kínál fel minden menedékkérőnek, ha hajlandó visszatérni hazájába.

A belarusz–litván zöldhatáron át érkező menedékkérők – Forrás: a litván határőrség felvétele

A parlament döntése ellen felszólalt a litvániai Vöröskereszt vezetője. Egle Samuchovaite szerint a megszavazott törvény ez emberi jogok semmibevétele felé mutat, és nem felel meg az EU irányelveinek sem. „Ez csak tovább ront a litvániai menekülttáborok helyzetén, és a védtelen embereket még védtelenebbé teszi” – mondta.

Ezt a helyzetet azonban az EU megértéssel fogadja, mondván, a feszültséget Belarusz hozta létre. „Mindez Lukasenko rendszerének provokációja. Meg kell mutatnunk, hogy nincs szabad átjárás az EU területére” – mondta augusztus elején Litvániában járva az EU belügyekért felelős biztosa. A svéd Ylva Johansson a Twitteren elismerését fejezte ki a litván határőrségnek, biztosítva az országot arról, hogy az EU vele van.

A szociáldemokrata politikus nyilatkozata jelzi, hogy mennyit változott az EU hozzáállása a menekültkérdéshez az első magyarországi kerítés 2015-ös megjelenése óta.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!