Lukasenko: Belarusz hazatoloncolná a határon rekedt illegális bevándorlókat, de senki sem akar visszamenni

Frissítés 15:25: Moszkva közvetítőként lépne fel az Európai Unió és Belarusz között a lengyel-belarusz határon kialakult menekültválság miatt, írja az MTI. Sőt, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint ez részben már meg is történt. Peszkov arról beszélt, Moszkva kész minden lehetséges módon segíteni a határhelyzet megoldását, ha bármi is ezen múlik.

Azonban Peszkov szerint Oroszországnak alapvetően semmi köze a belarusz-lengyel határon feltorlódott menekültek ügyéhez, és szerinte „hibás értelmezés” az amerikai külügyminiszter állásfoglalása arról, hogy Minszk megosztottságot akar teremteni a migrációs válsággal, és el akarja terelni a figyelmet az orosz katonai tevékenységről Ukrajna keleti határán.

Sőt, szerinte Belarusz vezetését sem lehet hibáztatni a konfliktus miatt, hiszen „a migránsok arra számítottak, Lengyelországba érkezve ugyanolyan vendégszeretettel fogadják majd őket, mint a sorstársaikat más uniós országokban”.

Peszkov megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretét arra, hogy Oroszország teljesíti az európai gázfogyasztók iránti kötelezettségeit, és az Északi Áramlat-2 vezeték beindítása után sem fogják csökkenteni az EU-ba Belaruszon keresztül tartó gázexportot.

Frissítés 22:00: Hétfőn telefonon tárgyalt egymással Alekszandr Lukasenko belarusz elnök és Angela Merkel német kancellár a lengyel határnál kialakult helyzetről – jelentette a BelTA belarusz állami hírügynökség. A tavaly augusztusi, vitatott tisztaságú belarusz elnökválasztás óta ez volt az első alkalom, hogy egy nyugat-európai vezető felhívta Lukasenkót – írja az MTI.

A beszámoló szerint a beszélgetés mintegy ötven percig tartott. A belarusz állami média szerint a két politikus megvitatta, hogyan lehetne megoldani a menekültválságot, és Merkel felvetette, hogyan lehetne humanitárius segítséget eljuttatni a lengyel-belarusz határon rekedteknek.

Korábban írtunk arról, hogy kibővítette a Belarusz elleni szankciókat az Európai Unió a lengyel-belarusz határon kialakult helyzet miatt. Az EU Tanácsának közleménye szerint így reagálnak arra, hogy a minszki vezetés hibrid támadásként migránsokat használ politikai céljainak elérésére.

Hétfő délelőtt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő beszélt Brüsszelben arról, hogy az újabb, célzott szankciókkal azokkal szemben lépnének fel, akik felelősek a kelet-európai ország határán kialakult válságért, azaz az illegális bevándorlók utaztatásáért Belarusz és az Európai Unió közös határára. Így az új szankciók például a légitársaságokat, utazási irodákat és képviselőiket is érintik.

A Belavia belarusz állami légitársaság már be is jelentette hétfőn, hogy Dubajból sem utazhatnak be az országba szíriai, iraki, afgán és jemeni állampolgárok. A minszki kormány szerint a Belavia eleve nem szállított Belaruszba illegális bevándorlókat, és azóta pedig szigorítottak is a határellenőrzésen.

Sőt, Alekszandr Lukasenko szerint Belarusz azon dolgozik, hogy „hazatoloncolja” a belarusz–lengyel határon rekedt illegális bevándorlókat. „Aktív munka folyik ezen a téren, hogy meggyőzzük az embereket, térjenek haza. De senki sem akar visszamenni” – mondta Lukasenko az MTI szerint.

A belarusz elnök arról is beszélt, nem akarja, hogy a Lengyelországgal közös határon kialakult válság „konfliktussá” fajuljon. „Nem akarunk semmilyen konfliktust az államhatárunkon. Ez teljesen káros számunkra” – mondta. Hétfőre virradóra viszont egy újabb, hatvanfős csoport próbált meg áttörni a belarusz-lengyel határon. A migránsok egy része köveket dobált a lengyel határőrök felé, de a határőrség megakadályozta a kísérletet, írja az MTI beszámolója.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint a válság miatt azon gondolkozik lengyel, a litván és a lett kormány is, hogy javasolja a NATO-alapszerződés 4., a tagállamok konzultációjáról szóló cikkelyének alkalmazását.

„Nem elég, hogy nyilvánosan hangot adjunk a nyugtalanságunknak, most már konkrét lépésekre, az egész szövetség részvételére van szükség”

– mondta a miniszterelnök.

Pár napja egy véletlenül leadott lövésben meghalt egy lengyel katona, aki Lengyelország Belarusszal közös határán teljesített szolgálatot. Szombaton találtak egy halott szír férfit is a két ország határánál, ám a két ügynek nincs köze egymáshoz. Vele együtt tizenegyre – más adatok szerint kilencre – emelkedett az Európai Unió és Belarusz határán kialakult válság halálos áldozatainak a száma.

Közben Bagdad csütörtökön elindítja Belaruszba az első járatot, amivel hazamehetnek azok az irakiak, akik a belarusz–lengyel határon rekedtek, jelentette be az iraki külügyminisztérium. Szerintük 571 olyan iraki van, aki hajlandó önként hazatérni, ők zömében az iraki Kurdisztánból valók. A Bagdad és Minszk közötti menetrend szerinti járatokat augusztusban függesztették fel, Belarusz pedig alig egy hete zárta be konzulátusát Bagdadban és az iraki Kurdisztán fővárosában, Erbílben.

Lengyelország, Litvánia és Lettország határaihoz hónapok óta illegális bevándorlók ezrei érkeznek Belarusz irányából. Idén a lengyel határőrség már több mint 33 ezer illegális határátlépést akadályozott meg a lengyel–belarusz határon. Az Európai Unió azzal vádolja Alekszandr Lukasenko belarusz elnököt, hogy a menekültek határra szállításával a rezsimje ellen elrendelt nyugati szankciókért akar visszavágni.

A lengyel–belarusz konfliktusról és Lukasenko taktikázásáról itt írtunk bővebben.