Putyin szerint Oroszországnak semmi köze a lengyel-belarusz határkrízishez, közben újabb férfi halt meg a területen

Oroszországnak nincsen semmi köze a Fehéroroszország és az Európai Unió határon zajló migrációs válsághoz – jelentette ki Vlagyimir Putyin egy szombati tévéinterjúban. Az elmúlt időszakban több ezer, többségében szíriai és iraki migráns gyűlt össze Belarusz és a vele szomszédos EU-tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország határán, azt remélve, hogy valamilyen módon bejut az EU területére.

Az MTI híre szerint az orosz elnök a Moszkva. Kreml. Putyin című műsorban azt mondta „Szeretném, ha mindenki tudatosítaná: nekünk ehhez semmi közünk. Mindenki mindenféle indok nélkül, és minden alkalmat megragadva felelőssé próbál tenni bennünket” – mondta.

Megismételte azt is, hogy orosz légitársaságok nem szállítottak migránsokat Belaruszba. Szerinte a migrációs válságot a nyugati, ezen belül az európai országok hozták létre, és ennek politikai, gazdasági és katonai okai vannak. Putyin szerint a lengyel határőrség embertelenül bánik a migránsokkal, köztük több hónapos terhes nőkkel és gyerekekkel.

Putyin reményét fejezte ki, hogy Belarusz nem fogja elzárni az Európai Unióba vezető orosz gázvezetéket. „Lukasenka, mint a tranzitország elnöke, természetesen utasítást adhat európai szállításaink megállítására. De ez a tranzitmegállapodásunk megsértése lenne. Remélem, erre nem kerül sor” – mondta. Az orosz elnök egyenes utalást tett rá, hogy német-fehérorosz közvetlen párbeszéddel talán megoldható lenne a kialakult válság. „Úgy vettem ki a Lukasenkával és Merkel német kancellárral folytatott beszélgetésekből, hogy a két vezető kész arra, hogy tárgyaljon egymással” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

A helyzetet bemutató cikkünkben arról is írtunk, hogy az orosz elnök szavai megkérdőjelezhetőnek tűnnek. A Telexnek Dmitrij Jegorov, Lengyelországban élő belarusz újságíró arról beszélt valójában az orosz elnök kezében lehet a megoldás kulcsa, bár kétségtelen, hogy Moszkva hivatkozhat arra, hogy Belarusz független ország, így nem ügye a menekültek akár szervezett beutaztatása, amíg az nem érint orosz területet.

Moszkva előszeretettel érvel úgy, hogy a menekültáradat egyébként is a Nyugat, a NATO által indított közel-keleti akciók következménye. Jegorov azonban felhívta a figyelmet, hogy Lukasenko és Vlagyimir Putyin közelmúltban megtartott találkozóján a belarusz határőrség vezetője is jelen volt, így a téma minden bizonnyal felmerült és a Kreml tudta nélkül nem is indulhatott volna el. (Moszkva és Minszk integrációs folyamata a közelmúltban lendületet kapott, kedden pedig a belarusz külügyminiszter gyakorolt újabb gesztust a Kreml felé, kijelentve azt, amitől nyíltan eddig tartózkodott, nevezetesen, hogy a Krím félsziget – amelyet Oroszország egyoldalúan csatolt el Ukrajnától 2014-ben – orosz terület.)

Nő a halálos áldozatok száma

Közben újabb embert találtak holtan a két ország közötti határzónában. A férfi holttestét pénteken fedezték föl az erdőben, Wólka Terechowska település közelében. A halál oka egyelőre ismeretlen.

Ezzel 11 – más adatok szerint kilenc – főre emelkedett az Európai Unió és Belarusz határán kialakult válság halálos áldozatainak a száma.

Péntek éjjel a lengyel rendőrség megakadályozott egy újabb, nagyjából százfős csoportot abban, hogy bejusson az EU területére. A Deutsche Welle német közszolgálati médium videóösszeállítással is jelentkezett a helyszínről:

A belarusz–lengyel határhelyzetet elemző cikkünkben azt írtuk: Alekszandr Lukasenko egyre nyíltabban használja fel a migrációt arra, hogy a rendszere elleni nyugati szankciók feloldására bírja az EU-t. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy az akcióval elérné célját. Lukasenko az elmúlt hónapokban becslések szerint legalább 12 ezer embert engedett be főként Irak felől az országba turistaként, hogy aztán az EU schengeni határát jelentő lengyel és litván határszakaszra terelje őket.

A lengyel határőrszolgálat szombaton arról számolt be, hogy a belarusz határőrök segítik a menekültek határon való átjutását – írja az MTI. „Éjjel a Czeremcha térségben belarusz katonák hozzáláttak lebontani az ideiglenes határkerítést. Ledöntötték az oszlopokat, és átszakították a hálót szolgálati gépkocsi segítségével. A lengyel határőröket lézersugárral és stroboszkóppal vakították el” – írta a határőrszolgálat a közleményében. Állításuk szerint a kerítésbontás közben több száz menekült várt, hogy átkelhessen a határon, a belarusz szervek pedig könnygázzal is ellátták őket, hogy bevethessék azokat a lengyel hatóságok ellen.

A lengyel hatóságok fontolóra vették valamennyi lengyel-fehérorosz határátkelő lezárását és a határon áthaladó vasúti forgalom leállítását – közölte a lengyel belügyminiszter, aki szerint Minksz konfliktust gerjeszt.

Az EU Lukasenka elnököt tette felelőssé a válságért, mondván, szándékosan idézte elő a helyzetet, válaszul a Fehéroroszország ellen bevezetett szankciókra. Az EU azután sújtotta büntetőintézkedésekkel Minszket, hogy a fehérorosz vezetés kirívóan durván lépett föl az ellenzékkel szemben a tavalyi, független megfigyelők szerint is elcsalt elnökválasztás után.

Az EU, a NATO és az Egyesült Államok is azzal vádolja a belarusz vezetést, hogy megszervezte a menekültek szállítását, az Európai Bizottság szerint Lukasenko az EU-ba történő könnyű belépés ígéretével csapja be az embereket, amit „embertelen, gengszterszerű megközelítésnek” neveztek.

Arra szólították fel Lukasenkót, hogy vessen véget a belarusz–lengyel határnál kialakult válságnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését követően közzétett felhívásban az aláíró országok – az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Észtország, Franciaország, Írország, Norvégia és Albánia – egyúttal azt vetik a belarusz vezetés szemére, hogy a menedékkérőket saját politikai céljaira használja fel, nem törődve a határon feltorlódott emberek életével és egészségével.

A közleményben leírják: Minszk ezzel a tevékenységével destabilizálni akarja a szomszédos országait, illetve az Európai Unió külső határait annak érdekében, hogy elvonja a figyelmet a Lukasenko-rezsim által elkövetett jogsértésekről.