EU Bírósága: Uniós kötelezettséget sért a magyar menekültügyi szabályozás

Magyarország megsértette az uniós kötelezettségeit a menekültügyi szabályaival az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítélete szerint.

A magyar kormány a migráció 2015-ös megerősödésére válaszul vezette be a tranzitzónákat, de ezen a rendszeren még azelőtt változtatott, hogy az Európai Bíróság az uniós jogot sértőnek ítélte 2020 decemberében. Az akkor ideiglenesen bevezetett – de még mindig fenntartott – eljárásnál a magyar határon benyújtott menedékkérelmeket néhány kivételes esetet leszámítva csak akkor bírálják el, ha a beadó előtte

• a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen előzetes szándéknyilatkozatot tett,
• azt elfogadták
• és belépési engedélyt adtak.

Az uniós jog betartatásával megbízott testület, az Európai Bizottság szerint ez nem felel meg az EU nemzetközi védelemről szóló 2013-as irányelvének. Az Európai Bizottság az uniós jogsértések gyanújánál szokásos módon 2020 októberében kötelezettségszegési eljárást indított. Ennél kezdetben oda-vissza levelezget a tagállami kormánnyal, és ha nem tudnak megegyezni – mint például a mostani esetben 2021 júliusában –, pert indít.

Az eljárásban hivatkozott jogszabályi rész szerint

a tagállamok előírhatják, hogy a kérelmeket „személyesen és/vagy valamely kijelölt helyen” kelljen benyújtani. Ugyanakkor csak annak sérelme nélkül, hogy „a nemzetközi védelemért folyamodó személyeknek ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy kérelmüket mielőbb benyújtsák”.

Az Európai Bizottság azt kérte az EU bíróságától, hogy mondja ki: Magyarország nem teljesíti a 2013-as irányelvből eredő kötelezettségeit, és kötelezze Magyarországot az eljárás költségeinek viselésére.

A bíróság szerint az irányelv előírja, hogy akár a tagállamok határain is be lehessen nyújtani menedékkérelmet, és ezt nem köthetik semmilyen „adminisztratív alakisághoz”. A testület közleménye kiemeli, hogy hiába magyarázta a kormány a koronavírussal a korlátozást, a megkövetelt oda-vissza utazás – azon túl, hogy aránytalan – épp növeli a fertőzés kockázatát, így nagyobb eséllyel hurcolhatják be a betegséget Magyarországra.

Ha a magyar kormány nem igazítja az ítélethez a rendszert, az Európai Bizottság továbbléptetheti a kötelezettségszegési eljárást és újabb pert indíthat, de már pénzbírság kiszabására.

2021 novemberében a tranzitzónás eljárás ilyen szakaszba lépett, mert a bizottsági értékelés szerint még addigra sem felelt meg a magyar kormány a 2020-as ítéletnek. Akkor a kormány azt kérte, hogy szüntessék meg a procedúrát, mert „a jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő eszközöket, amelyeket a nyomás alatt álló tagállamok válsághelyzetben alkalmazhatnak”. Orbán Viktor levele szerint a mostani rendszer leggyengébb láncszeme, hogy mindenkit be kell engedni a tagállam területére anélkül, hogy alaposan megvizsgálhatnák a kérelmező hátterét a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba. (Az uniós jog elsőbbségét megkérdőjelező konfliktusról bővebben itt írtunk.)

A tagállamok átalakítanák a rendszert, a magyar kormány ellenzi

Az uniós tagállamok két hete kötöttek előzetes megállapodást a közös menekültügyi szabályok reformjáról. A mostani, „dublini” rendszerben alapesetben az a tagállam felel a menedékkérőkért, amelyiknél először átlépik a közös külső határt. Ha az illető továbbmegy, vissza lehet küldeni, de csak korlátozott ideig, azaz ha valaki elég hosszan elkerüli a „dublini transzfereket” vagy a regisztrációt, tulajdonképpen oda mehet, ahová akar.

A tervezett reformmal többek között bevezetnék a „határeljárásokat”, azaz a valószínűleg alaptalan kérelmeket egy külön eljárással vizsgálnák a határon, addig pedig a benyújtók nem léphetnének be az adott országba. Amíg viszont a magyar tranzitzónákban erősen korlátozták, hogy hány kérelmet lehetett beadni és az eljárás hosszas volt,

• a tagállamok épp minimumot szabnának a kérelmek feldolgozási kapacitására,
• nem mindenkire, csak a valószínűleg alaptalanul próbálkozókra vonatkozna az eljárás
• és gyorsítanának az ilyen kérelmek feldolgozásán.

Emellett a tagállamokra bíznák, mit tekintenek biztonságos harmadik országnak, ahová visszaküldhetik a sikertelenül menedéket kérőket, de ebben tartaniuk kell magukat a nemzetközi szabályokhoz.

A 27-ből 21 tagállam, köztük a konzervatív Giorgia Meloni vezetésével Olaszország támogatta a javaslatot, négyen pedig tartózkodást jeleztek. Magyarország Lengyelországgal együtt ellenezte, mert a tervezet részeként a tagállamoknak segítenie kellene a leterhelt tagokon – alapesetben 30 ezer menedékkérőt szétosztanának a tagállamok között, amit a kötelező szolidaritás jegyében pénzzel vagy kétoldalú megállapodás alapján egyéb módon ki lehetne váltani. A javaslathoz ugyanakkor elég a minősített többség, azaz egy kormány egyedül nem vétózhat. Legalább 13 országot vagy annyit kell összeszedni a blokkoló kisebbséghez, hogy az uniós lakosság 35 százalékát képviseljék. A tagállami Tanácsnak az Európai Parlamenttel kell megegyeznie a jogszabály végleges formájáról, amit mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.

Gulyás sajnálja az ítéletet, a bíróság szerinte rosszul értelmezi a menedékjogot

„Sajnálatosnak tartjuk az ítéletet”, de azt is, hogy a mostani szabályozásra szükség volt – mondta Gulyás Gergely a bírósági határozat kihirdetésével szinte egy időben kezdődött kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője szerint uniós szinten hasonló javaslatokat látnak. „Mi azt várjuk”, hogy az (egyébként csak javaslattevő) Európai Bizottság hozzon olyan szabályokat, amelyekkel a határátlépés előtt elbírálhatóvá teszi a kérelmeket, és már a tagállamok felől is van ilyen felhívás. A miniszter úgy látja, hogy többek között az EU bírósága is rosszul értelmezi a menedékjogot, mert azt szét kell választani a migrációtól. A tanácsi alkuban körvonalazott határeljárást a sok kivétel miatt működésképtelennek tartja, a javaslat pedig szerinte nem mondja ki, hogy az eljárás végéig a kérelmező nem léphet be az EU területére.

A miniszter nem értette, hogy az EU bírósága miért ítélte jogszerűtlennek a rendszert, amit a strasbourgi emberi jogi bíróság korábban rendben talált. Utóbbi azonban – ahogy Gulyás Gergely is elismerte – nem uniós intézmény. Nem az EU joganyaga, hanem a szinte minden európai ország által elfogadott európai emberi jogi egyezmény felett őrködik, így nem is hatásköre, hogy vajon Magyarország megfelelt-e egy uniós irányelvnek.