Beidézték az Európai Bíróság elé Magyarországot, amiért nem rendezte a menedékkérők jogi helyzetét

Négy ügyben is fellép Magyarország ellen az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásokról szóló pénteki közleménye szerint. A tranzitzónák ügyében a Bizottság az Európai Unió Bírósága (EUB) elé idézte a kormányt, mert a mai napig nem foglalkozott a tavaly decemberi EUB-ítélet több elemével, valamint kötelezettségszegési eljárást is indítanak, mert rosszul ültették át a terrorizmus elleni küzdelemről szóló uniós irányelveket.

Még tavaly decemberben döntött ítéletében az Európai Bíróság arról, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban, és ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, illetve a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat. A kormány szerint az ítélet sértheti az Alaptörvény rendelkezéseit, ami miatt februárban fordultak az Alkotmánybírósághoz – a testület azóta is tárgyalja az ügyet.

Az ítélettel viszont érdemben nem foglalkozott Magyarország az Európai Bizottság szerint, holott

• intézkedniük kellett volna a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében,
• és pontosítaniuk kellene azokat a feltételeket, amelyek a menekültügyi eljárás keretében történő fellebbezés esetén a Magyarországon maradás jogára vonatkoznak akkor, ha a kormány nem hirdeti ki a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”.

Az Európai Bizottság ezért az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot, és arra kéri a testületet, szabjanak ki átalányösszegű pénzügyi szankciót és napi kényszerítő bírságot is az országra, amiért nem tettek eddig eleget a tavaly decemberi ítéletnek.

Frissítés 15:30: Reagált az Európai Bizottság közleményére a kormány:

„Brüsszel nem nyugszik, újabb eljárást és büntetést akar a magyar bevándorlási szabályok miatt. Hatodik éve zajlik a nyomásgyakorlás Magyarországra, amiért megvédjük a határt és nemet mondunk a migránsok betelepítésére”

– írják.

Pörög a többi kötelezettségszegési eljárás is

Újabb kötelezettségszegési eljárás is indul Magyarország és további öt uniós tagállam (Lettország, Románia, Svédország, Szlovénia és Szlovákia) ellen, amiért nem ültették át helyesen a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós irányelvek egy részét.

Az EU-s szabályok olyan intézkedéseket tartalmaznak, amivel fellépnének például a terrorizmus céljából történő külföldre, vagy az Unión belül történő utazás, az EU-ba ilyen célból való visszatérés, a terrorista célú kiképzésben való részvétel és a terrorizmus finanszírozása ellen.

Az érintett tagállamoknak két hónapja lesz válaszolni a Bizottság ezügyben küldött hivatalos levelére – ha nem kapnak választ, indoklásos véleményt küldenek a kormányoknak, majd az Európai Bírósághoz fordulhatnak az ügyben.

Szintén kötelezettségszegési eljárás indul egy felszólító levél formájában Magyarország, valamint Észtország, Görögország, Litvánia, Luxemburg és Portugália ellen, amiért eddig nem ültették át helyesen az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról és a szabadságelvonáskor történő tájékoztatáshoz való jogról szóló uniós szabályokat.

Egy másik kötelezettségszegéses ügy pedig újabb szakaszba lépett, az EB ugyanis indoklásos véleményt küldött Magyarországnak, amiért a kormány az ENSZ Kábítószer-bizottságában tavaly decemberben az uniós álláspont ellen szavazott. Mint ahogy arról korábban írtunk, a szavazás eredménye értelmében vette le az ENSZ ügynöksége a kannabiszt a legveszélyesebb drogok listájáról. A magyar kormány rögtön jelezte is, hogy nem ért egyet a döntéssel:

„Ez a kísérlet nem több, mint egy drasztikus lépés a drogok liberalizációja felé, és egyidejűleg egy botrányos beavatkozás a nemzeti drogpolitikába, ami pedig a mi hatáskörünk”

– mondta akkor Dancs Ferenc, aki bár a külügyminisztérium migrációs feladatokért felelős helyettes államtitkára, a kormány mégis kompetensnek tartja annyira, hogy megszólaljon drogpolitikai ügyekben is.