Beidézték az Európai Bíróság elé Magyarországot, amiért nem rendezte a menedékkérők jogi helyzetét
2021. november 12. – 15:14
frissítve
Négy ügyben is fellép Magyarország ellen az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásokról szóló pénteki közleménye szerint. A tranzitzónák ügyében a Bizottság az Európai Unió Bírósága (EUB) elé idézte a kormányt, mert a mai napig nem foglalkozott a tavaly decemberi EUB-ítélet több elemével, valamint kötelezettségszegési eljárást is indítanak, mert rosszul ültették át a terrorizmus elleni küzdelemről szóló uniós irányelveket.
Még tavaly decemberben döntött ítéletében az Európai Bíróság arról, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban, és ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, illetve a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat. A kormány szerint az ítélet sértheti az Alaptörvény rendelkezéseit, ami miatt februárban fordultak az Alkotmánybírósághoz – a testület azóta is tárgyalja az ügyet.
Az ítélettel viszont érdemben nem foglalkozott Magyarország az Európai Bizottság szerint, holott
- intézkedniük kellett volna a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében,
- és pontosítaniuk kellene azokat a feltételeket, amelyek a menekültügyi eljárás keretében történő fellebbezés esetén a Magyarországon maradás jogára vonatkoznak akkor, ha a kormány nem hirdeti ki a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”.
Az Európai Bizottság ezért az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot, és arra kéri a testületet, szabjanak ki átalányösszegű pénzügyi szankciót és napi kényszerítő bírságot is az országra, amiért nem tettek eddig eleget a tavaly decemberi ítéletnek.
Frissítés 15:30: Reagált az Európai Bizottság közleményére a kormány:
„Brüsszel nem nyugszik, újabb eljárást és büntetést akar a magyar bevándorlási szabályok miatt. Hatodik éve zajlik a nyomásgyakorlás Magyarországra, amiért megvédjük a határt és nemet mondunk a migránsok betelepítésére”
– írják.
Pörög a többi kötelezettségszegési eljárás is
Újabb kötelezettségszegési eljárás is indul Magyarország és további öt uniós tagállam (Lettország, Románia, Svédország, Szlovénia és Szlovákia) ellen, amiért nem ültették át helyesen a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós irányelvek egy részét.
Az EU-s szabályok olyan intézkedéseket tartalmaznak, amivel fellépnének például a terrorizmus céljából történő külföldre, vagy az Unión belül történő utazás, az EU-ba ilyen célból való visszatérés, a terrorista célú kiképzésben való részvétel és a terrorizmus finanszírozása ellen.
Az érintett tagállamoknak két hónapja lesz válaszolni a Bizottság ezügyben küldött hivatalos levelére – ha nem kapnak választ, indoklásos véleményt küldenek a kormányoknak, majd az Európai Bírósághoz fordulhatnak az ügyben.
![Az Európai Bizottság brüsszeli épülete – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP](https://assets.telex.hu/images/20211112/1636726512-temp-Lhkmdh_cikktorzs:xl.jpg)
Szintén kötelezettségszegési eljárás indul egy felszólító levél formájában Magyarország, valamint Észtország, Görögország, Litvánia, Luxemburg és Portugália ellen, amiért eddig nem ültették át helyesen az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról és a szabadságelvonáskor történő tájékoztatáshoz való jogról szóló uniós szabályokat.
Egy másik kötelezettségszegéses ügy pedig újabb szakaszba lépett, az EB ugyanis indoklásos véleményt küldött Magyarországnak, amiért a kormány az ENSZ Kábítószer-bizottságában tavaly decemberben az uniós álláspont ellen szavazott. Mint ahogy arról korábban írtunk, a szavazás eredménye értelmében vette le az ENSZ ügynöksége a kannabiszt a legveszélyesebb drogok listájáról. A magyar kormány rögtön jelezte is, hogy nem ért egyet a döntéssel:
„Ez a kísérlet nem több, mint egy drasztikus lépés a drogok liberalizációja felé, és egyidejűleg egy botrányos beavatkozás a nemzeti drogpolitikába, ami pedig a mi hatáskörünk”
– mondta akkor Dancs Ferenc, aki bár a külügyminisztérium migrációs feladatokért felelős helyettes államtitkára, a kormány mégis kompetensnek tartja annyira, hogy megszólaljon drogpolitikai ügyekben is.