Nem pécézte ki az Európai Bizottság Magyarországot, de megkövetelik az uniós jog betartását

2021. november 12. – 12:58

Nem pécézte ki az Európai Bizottság Magyarországot, de megkövetelik az uniós jog betartását
Fotó: Rostás Bianka / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Teljesen normális, ha egy ország nem ért egyet az Európai Bizottsággal, de ha az Európai Bíróság elé visszük az ügyet, és a Bíróság dönt, az egy kötelező érvényű döntés, amit mindenkinek be kell tartania”

– mondta péntek reggeli sajtótájékoztatóján Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa arról, hogy a magyar kormány az Alkotmánybíróság értelmezését kérte az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete kapcsán. A Bíróság még tavaly decemberben mondta ki ítéletében, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban.

A kormány szerint az ítélet sértheti az Alaptörvény rendelkezéseit, ami miatt februárban fordultak az AB-hez, az ügyet azóta is tárgyalják. Reynders szerint az EUB ítéletének megkérdőjelezése aggasztó – azonban a Bizottság viszonya a magyar kormánnyal közel sem olyan konfliktusos, mint Lengyelországgal, ami jogilag hadakozik az uniós intézményrendszer ellen.

Reynders háromnapos látogatást tett Budapesten: több hazai szereplővel is konzultált a Bizottság nyáron kiadott jogállamisági jelentésével kapcsolatban, például Varga Judit igazságügyi miniszterrel, az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Országgyűlés vezetőivel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, valamint több civil szervezet képviselőivel is.

Az igazságügyi biztos kiemelte, hogy magyarországi látogatása csak egy része az európai körútjának, az elmúlt hetekben például Bécsben és Rómában is tárgyalt, ezután Luxemburgba utazik, a jövő héten pedig Lengyelországba is ellátogat.

Mindenkit meghallgattak, de nem változott a Bizottság véleménye

Didier Reynders elmondta, a nyáron kiadott jogállamisági jelentés előtt és után is több tagállami szereplővel is találkozott. A jelentésben, amiről itt írtunk részletesen, felmérték az igazságszolgáltatás minőségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média szabadságát és a civil társadalom helyzetét.

„Tavaly jött ki az első jelentés, ezután igyekeztünk lehetőséget biztosítani a párbeszédre. Közel négyszáz találkozót szerveztünk le, és közel kétszáz írásbeli megjegyzés érkezett a jelentéshez”

– mondta Reynders. A jelentéssel a Bizottság egy olyan képet akart mutatni az uniós intézményeknek, amelyek hűen tükrözik a tagállamokban a jogállamiság állapotát. „Egyelőre a látogatások alapján csak megerősödött bennünk az, amit a jelentésben leírtunk júliusban” – mondta az igazságügyi biztos.

Fotó: Rostás Bianka / Telex
Fotó: Rostás Bianka / Telex

Igyekeztek minden oldalról szereplőket meghallgatni Magyarországon is: a parlamentben találkoztak ellenzéki és kormánypárti képviselőkkel, az igazságügyi miniszter mellett a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökével, valamint több civil szervezettel is – többek között a kormány által kevésbé szívlelt Helsinki Bizottsággal, az Amnesty Internationallel, de a kormánybarát Századvég és az Alapjogokért Központ munkatársaival is. Rajtuk kívül csütörtök este munkavacsorát tartott Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, pénteken pedig még találkozni fog Karácsony Gergely főpolgármesterrel is.

Lengyelországgal hadakozik Brüsszel, a magyarokkal nem

A találkozókkal a Bizottság szeretne minél világosabb képet kapni a tagállamok jogállamisági helyzetéről, és Reynders szerint „egy olyan struktúrát akarunk ezekkel a jelentésekkel létrehozni, ami biztosítja a jogállamiságot minden uniós tagállamban nemzeti szinten is”.

Itthon elsősorban a menekültügyi eljárások miatt merültek fel jogállamisági problémák, de Reynders kiemelte a nyáron elfogadott, melegellenessé formált magyar „pedofiltörvényt” is.

A biztos szerint a törvény több passzusa is ütközhet az uniós joggal, például korlátozza a könyvterjesztés és az e-kereskedelem szabadságát – holott ezek az uniós kompetenciák körébe tartoznak.

Különösen aggasztónak tartja Reynders azt, hogy a magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amiben kimondták, hogy a tranzitzónákkal megsértette Magyarország az uniós jogot. „Teljesen normális, ha egy ország nem ért egyet a Bizottsággal, de ha a Bíróság elé visszük az ügyet, és a Bíróság dönt, az egy kötelező érvényű döntés, amit mindenkinek be kell tartania” – mondta Reynders, hozzátéve: mindig reagálni fognak arra, ha feltételezhető, hogy megsértik az uniós jogot egy tagállamban.

Reynders viszont arról is beszélt, hogy nemcsak Magyarországon, de Németországban vagy Romániában is előfordult, hogy megkérdőjelezték az Európai Bíróság ítéletét – így ebből a szempontból nem egy olyan egyedi esetről van szó, mint Lengyelországéról. Varsóban ugyanis olyan jogi hadakozás kezdődött az uniós intézmények ellen, ami egyesek szerint akár jogi polexithez is vezethet – erről itt írtunk részletesen.

Az igazságügyi biztos szerint az Európai Unió és a lengyelek kapcsolata „különleges helyzetbe” került azzal, hogy megkérdőjelezték az uniós jog elsőbbségét, az alapszerződés alkotmányosságát és az Európai Bíróság fennhatóságát.

„Elsőként kérdőjelezték meg Lengyelországban az uniós alapszerződéseket, ilyen még nem történt másik tagállamban”

– hangsúlyozta Reynders. A biztos reméli, hogy jövő heti varsói látogatása során át tudják beszélni a vitás kérdéseket.

Senkit nem pécéznek ki, de megkövetelik a bírói függetlenséget

Az igazságügyi biztos megismételte azt, amit már október közepén mondott a Bloombergnek egy interjújában, miszerint heteken belül leveleket küldhetnek egyes tagállamoknak, amelyekben a jogállamisági mechanizmus első előtti lépéseként egyes problémás kérdésekben kérnek tisztázást. Azt is megerősítette viszont, hogy megvárják az Európai Bíróság ítéletét azzal, hogy beindítsák a jogállamisági mechanizmust. Reynders azt ígérte: lépni fognak akkor, ha a Bizottság egyes tagállamoknál azt látja, nem tartják be az Európai Bíróság ítéleteit, és megkérdőjelezik az uniós jog elsőbbségét.

Fotó: Rostás Bianka / Telex
Fotó: Rostás Bianka / Telex

Azonban az igazságügyi biztos szerint nemcsak Lengyelország vagy Magyarország tekintetében vannak jogállamisági kérdések, de például Luxemburgban, Spanyolországban és Olaszországban is felmerültek problémák. „Mindenhol van lehetőség a fejlődésre, a párbeszédek pedig fontos eszközt jelentenek számunkra, hogy lássuk, hol érhetünk el fejlődést” – mondta Reynders.

„Nagy figyelem kíséri persze minden tagállamban a nemzeti eljárásokat, de látni kell, hogy rengeteg tagállamban történnek hasonló folyamatok, nem pécéztünk ki senkit”

– tette hozzá később az igazságügyi biztos. Megjegyezte, nem akarnak minden tagállamra ugyanolyan jogrendszert rákényszeríteni, hiszen 27 különböző közjogi rendszerről beszélünk. „A bírói függetlenség viszont az uniós alapszerződések követelménye.”

Nagy a tét, ezért nem ment át eddig a helyreállítási terv

A sajtótájékoztatón szóba került még a média helyzete is, ami Reynders szerint több tagállamban is aggasztó, elsősorban a világjárvány hatásai miatt. Erre viszont Magyarországon rárakódik az, hogy az állami hirdetéseket nem átlátható módon osztják szét, és az is, hogy a Médiatanács függetlensége megkérdőjelezhető – mivel csak a Fidesz által delegált tagok ülnek benne.

Reynderst kérdezték arról is, tárgyalt-e például Varga Judittal a Pegasus-ügyről. Az igazságügyi biztos szerint ugyan több szereplővel is beszéltek a lehallgatási botrányról, de az ügy teljes mértékben a nemzeti hatóságok kompetenciájába tartozik:

„Nem kaptam több információt erről a kormánytól, csak azt közölték, hogy jogszerűen használták fel a szoftvert.”

Végül szóba került a Bizottság által még el nem fogadott magyar helyreállítási terv is: Reynders reméli, minden tagállammal sikerül megállapodni majd az RRF-tervről, azonban Magyarország tervéből hiányoznak azok a reformtervek, amelyekkel hatékonyabban lehetne fellépni a korrupció ellen.

„Az uniós források felhasználása kétségeket ébresztett bennünk. Ráadásul most minden eddiginél több pénz sorsa forog kockán, és éppen ezért fontosabb figyelni arra, hova kerülnek a források”

– mondta az igazságügyi biztos.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!