Konkrét elvárásokhoz köti az EU a magyar helyreállítási terv elfogadását, de nem tudni, miről tárgyalnak

Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Bár ezt történelmi sikerként értékelte, azt hozzátette, hogy Hollandia és Bulgária még nem nyújtotta be a tervét – Svédország, Lengyelország és Magyarország tervei pedig még nem kaptak zöld utat.

Főleg utóbbi két ország helyzetéről volt szó a helyreállítási tervekről szóló szerdai vitán az EP-ben, ahol főleg a lengyel kormánypárt állította hadrendbe a képviselőit, de természetesen magyar részről is volt kormánypárti és ellenzéki felszólaló.

Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához.

Reformokat várnak Orbántól a korrupció ellen

„Szorosan együttműködünk a nemzeti kormányokkal a tervek elfogadása érdekében, és már ebben az évben lesznek tagállamok, amelyek lehívhatják az RRF forrásait” – ezzel kezdte a vitaindítóját az Európai Bizottság gazdasági biztosa. Gentiloni szerint fontos az elszámoltathatóság és a transzparencia, és az EB elkötelezte magát az átlátható eljárások mellett:

„Továbbra is folyamatban van az eddig el nem fogadott tervek áttekintése, aminek fontos részei kell legyenek a korrupcióellenes, csalásellenes intézkedések is. A Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védenünk az EU pénzügyi érdekeit. Vannak aggodalmaink több tagállam esetén is.”

Ezekre az aggodalmakra tért ki több EP-frakció is: a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew Europe képviselői arról kérdezték az uniós biztost, mégis milyen feltételrendszer alapján tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal. „Rengeteg szabálytalanságot fedeztek fel Magyarországon, a korrupció miatt pedig mélyreható reformokra van szükség. Ez egy kötelező feltétel kell legyen: vagy reformokat hajtanak végre, vagy nem fogadja el a Bizottság a terveket.

Egyetlen EP-képviselő sem akarja megbüntetni Magyarországot vagy a magyarokat – egyszerűen Orbán rendszerét nem kívánjuk tovább finanszírozni az európai adófizetők pénzével”

– mondta Luis Garicano liberális EP-képviselő.

Hasonlóan fogalmaztak a zöldpárti képviselők is: „Üzenetet kell küldenünk az eddig nem elfogadott tervekben érintett országok polgárainak, hogy nem ellenetek, hanem értetek küzdünk, hogy jó helyre kerüljenek az uniós források” – mondta a német Alexandra Geese.

Minden magyar elégedetlen a Bizottsággal

Szintén a zöld frakcióból szólalt fel Gwendoline Delbos-Corfield, aki nemrég Budapesten járt a Magyarországot vizsgáló EP-delegáció vezetőjeként: „Idén április 27-én fogadták el a vagyonkezelő alapítványok rendszerét, ami közszolgáltatásokat szervez ki magánkézbe. Ezekre nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok, sőt, a hatalom a saját embereit ülteti csúcspozícióba. Vajon ez egy tudatos stratégia a magyar kormány részéről, hogy homályos struktúrák mögé bújtatja az állami vagyont és a feladatokat?”

Három magyar EP-képviselő is felszólalt a szerdai vitán: a szocialista Ujhelyi István ugyan örülne a helyreállítási alap forrásainak, de szerinte nem biztos, hogy ezek a pénzek oda kerülnek, ahova ezeket az EU szánná:

„Kedves bizottságiak, önökből bolondot csinál az Orbán-kormány, ha azt mondják, megkaphatja ezt a pénzt az Orbán-rendszer. Egy rövid kérdést hadd tegyek fel: miért nem válaszolnak arra, mik a tárgyalási pontok a magyar kormánnyal?”

A momentumos Cseh Katalin szintén arra kérdezett rá, miért nem lehet semmit tudni a tárgyalások részleteiről – annak ellenére, hogy a Bizottság szerint közel van a megegyezés. „A magyar kormány vagy a lengyel kormány változtatott volna az álláspontján? Nem, csak a Bizottság mutatja meg magáról újra, mennyire nem lehet komolyan venni, miközben Orbán sorra lépi át a vörös vonalakat. És ez nem Von der Leyen problémája, hanem mindannyiunk problémája – ez a parlament pedig nem hagyhatja magát, amíg nem történik változás az ügyben” – mondta az EP-képviselő.

Míg Cseh a Bizottságra a tárgyalások miatt eresztette ki a dühét, a fideszes Győri Enikő éppen amiatt, mert nem haladnak elég jól a tárgyalások:

„Politikai zsarolásról van szó, ami nem meglepő, hiszen ez a baloldal módszere. Júniusban már éppen elfogadták volna a helyreállítási tervet, de elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényt, és máris több elvárást támasztott a Bizottság.”

Győri szerint a magyar kormány nem fog engedni a melegellenessé hangolt, „pedofiltörvényként” beharangozott jogszabályból, ami igen nagy vihart kavart nyáron az Európai Unióban is. „Megkezdjük a helyreállítást saját erőből, mert ez jár a magyar embereknek, a Bizottság pedig adjon minél hamarabb zöld utat a magyar és a lengyel helyreállítási terveknek” – zárta felszólalását a Fidesz EP-képviselője.

Konkrétak az elvárások, csak nem beszélnek róla

A magyar kormánypárt részéről egyedül Győri Enikő szólalt fel, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) viszont egy sor képviselőt felvonultatott a szerdai vitában: mindegyikük azt hangoztatta, hogy nincs valódi indoka a Bizottságnak arra, hogy ne fogadják el az RRF-tervüket, mindent a szabályok szerint nyújtottak be, Varsó pedig zsarolás áldozata lett.

„Ezt nem lehet megtenni egy teljes jogú tagállammal az Európai Unióban”, „szeretném emlékeztetni a Lengyelországot támadó képviselőket, hogy ez az ország a szolidaritásra épül”, „nem fogom hagyni, hogy Lengyelországról úgy beszéljenek, hogy mi »lábbal tapossuk« az európai értékeket”

– mondták a konzervatív ECR-frakcióhoz tartozó PiS-es képviselők.

A vita végén ismét Paolo Gentiloni szólalt fel: szerinte általánosságban büszkének lehet lenni a helyreállítási alap terveire, amit nem volt egyszerű leegyeztetni a tagállamokkal. „Persze nem vagyunk még a folyamat végén, állandó párbeszédben vagyunk a lengyel és a magyar kormánnyal is (…) Figyelembe vesszük a jogállamisági szempontokat is, hiszen ez szorosan kötődik a helyreállítási alaphoz.

Nagyon precíz és konkrét elvárásaink vannak az RRF-szabályozásban a jogállamisággal kapcsolatban, és remélem, hogy ez mindenki számára világos”

– mondta az uniós biztos.

Még nyáron írtunk arról, milyen vita bontakozott ki az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alap kapcsán, itt pedig arról olvashat bővebben, mi is ez az RRF egyáltalán.