Az EU kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben a melegek alapvető jogainak megsértése miatt

Az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indít Magyarország és Lengyelország ellen az esélyegyenlőség és az alapvető jogok védelmében – közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.

„Magyarország esetében az EB egyrészről azt a közelmúltban elfogadott törvényt kifogásolja, amely megtiltja, illetve korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését »a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást megjelenítő vagy népszerűsítő«️ tartalmakhoz; a másik eljárás az LMBTIQ-vonatkozású gyermekkönyvekben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat kapcsán indul” – írták.

Közölték azt is: Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén az EB úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld hazánknak, illetve az eljárás következő szakaszában az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

A magyar melegellenes törvénnyel kapcsolatban Ursula von der Leyen EB-elnök korábban úgy fogalmazott:

„Európa soha nem hagyja majd, hogy társadalmunk bizonyos részeit megbélyegezzék: akár amiatt, akit szeretnek, akár koruk, etnikai hovatartozásuk, politikai nézeteik vagy vallási meggyőződésük miatt.”

Az Európai Bizottság hangsúlyozta azt is, hogy „az egyenlőség, valamint a méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása alapvető uniós érték, melyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzít. A Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt megragad, hogy megvédje ezen értékeket.”

Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTQI-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére

Az EB szerint „a kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Azonban ebben az esetben Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével”. Az EB ezért úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, a törvény számos uniós szabályt sért.

A magyar fogyasztóvédelmi hatóság 2021. január 19-én „arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv »a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat«️ jelenít meg. Ez az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. és 21. cikkében rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jog korlátozását jelenti, és sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet.

A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a »hagyományos nemi szerepektől«️ való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg” –vezette le az EB hazai képviselete.

Ha bíróság elé kerül, akkor is évekig húzódhat az ügy

Ahogy arról írtunk már korábban, az EU évek óta küzd Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállamisági alapelvek csorbulása miatt – ezek a csörték viszont eddig igen kevés konkrét büntetéssel jártak az érintett tagállamok számára. Magyarország és Lengyelország ellen folyik a 7-es cikk szerinti eljárás, ami akár uniós szavazati joguk felfüggesztéséhez vezethet, ám a folyamat rendkívül lassan csordogál.

A soron következő szlovén uniós elnökség alatt sem lehet arra számítani, hogy túlságosan felpörögne, mivel a szlovén miniszterelnök rendre Orbán Viktor pártját fogja a legtöbb nyugati tagállam vezetője által sérelmezett ügyekben – például az LMBTQ-ellenes módosító ügyében is.

Az EU-támogatások jogállamisági elvek betartásához kötése egyelőre szintén nem él a gyakorlatban, mivel Magyarország és Lengyelország megtámadta a tervet az Európai Bíróságon. Ezt gyorsított eljárásban fogják tárgyalni, és ha tartják a tervezett menetrendet, akkor ősszel meglehet az eredmény, de ezt akkor sem vethetné be az EU a „pedofiltörvény” ügyében, ha tervezte volna.

Az Európai Bíróság már több magyar törvényt megsemmisített: a lex CEU és a Stop Soros törvény is ilyen eljárásnak esett áldozatul. De mielőtt ez megtörténhet, hosszú, gyakran évekig tartó jogi procedúrának kell lezajlania, amelynek során eldöntik, hogy az adott jogszabály összeegyeztethető-e az uniós jogrenddel. Így ha nem vonja vissza a melegellenes törvénymódosítást a magyar parlament, és az EU Bírósága elé kerül az ügy, akkor is csak évek múlva számíthatunk eredményre.

A vitatott törvénnyel, mely eredetileg csak a pedofil bűncselekmények komolyabb szankcionálásáról szólt volna, majd az utolsó pillanatban kiegészítették egy, a szexuális kisebbségeket hátrányosan érintő módosítóval, számos cikkben foglalkoztunk. Ebben az 5+1 pontos összefoglalóban azt elemeztük, miért éri meg a Fidesznek mindez, és hol lehetnek a buktatók, ebben a gyorstalpalóban pedig azt vizsgáltuk, mi is van egészen pontosan a szövegben, és betartható-e így a gyakorlatban a törvény. Legfrissebb magyarázó videónkat a törvény lehetséges utóéletéről pedig itt nézheti meg:

A EB az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozása miatt is

Az EB az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozása miatt is, amely ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvnek (2013/32/EU irányelv) az Alapjogi Charta 18. cikkével összhangban értelmezett 6. cikkével.

A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 6. cikkének értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön (a határaikat is beleértve) tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat.

A magyar jog rendelkezései szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel.

A Bizottság úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, ami ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló, az Alapjogi Chartával összefüggésben értelmezett irányelvvel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén – ideértve az országhatárt is – tartózkodó személyek nemzetközi védelemért folyamodjanak.

A Bizottság álláspontja szerint a Covid–19-világjárvány kezelése, amely a magyar jog kinyilvánított célja, nem indokolhat ilyen szabályt. Ezért a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot.

Lengyelország ellen is kötelezettségszegési eljárás indul az „LMBT-ideológia-mentes zónák” miatt

2019-ben számos lengyel település és régió fogadott el határozatot az úgynevezett „LMBT-ideológia-mentes zónák” létrehozásáról. A Bizottság aggódik, hogy ezek a nyilatkozatok uniós jogot sértenek a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéstől való mentesség tekintetében. Ezért részletes elemzéseket kell készítenie arról, hogy ezek a határozatok összeegyeztethetők-e az uniós jogszabályokkal.

Az értékelés elvégzéséhez a Bizottságnak megfelelő és átfogó tájékoztatásra van szüksége a lengyel hatóságoktól. Az EB februárban tett egyértelmű felszólítása ellenére Lengyelország eddig még nem nyújtotta be a kért információkat, nyíltan válasz nélkül hagyva a Bizottság kéréseinek nagy részét.

Lengyelország ezzel akadályozza a Bizottságot a szerződésekben ráruházott hatáskörei gyakorlásában, és nem tartja tiszteletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvét, amely előírja a tagállamok számára az érdemi együttműködést az unió intézményeivel. Ezért a Bizottság felszólító levelet küldött Lengyelországnak az együttműködés hiánya miatt.