A magyar törvénycsomagról, az úgynevezett Stop Sorosról tartott Strasbourgban tárgyalást az Európai Bíróság, írja a HVG.
A törvénycsomagról a magyar kormány képviselői és az Európai Bizottság tagjai is előadták álláspontjukat. A cél, hogy megállapítsák, történt-e kötelességszegés, azaz összeegyeztethető-e az uniós joggal a menedékkérőknek segítséget nyújtó civilszervezetek kriminalizálása.
Az Európai Bizottság szerint a törvénycsomag két ponton szegi az EU-s szabályokat. Szerintük
- jogellenes a menedékkérelmet elfogadhatatlanná tenni, ez sérti a közösségi jogot;
- a menedékkérők nemzetközi egyezményekben garantált jogait sérti, ha a kormány akadályozza az őket segítő szervezeteket.
A biztonságos tranzitzónák ügyében már korábban hozott döntést az Európai Bíróság, ezután a törvény módosítása helyett a kormány bevezetett egy új szabályt, miszerint menedékkérelmet csak úgy lehet benyújtani, hogy először egy harmadik ország magyar nagykövetségén szándéknyilatkozatot kell a kérelmezőnek beadni. Ennek alapján születik döntés arról, hogy a kérelmező Magyarországra utazhat-e a kérelme előterjesztéséhez. Az Európai Bizottság az új törvény ellen is eljárást indított.
Az Eurológus szerint valószínűleg a bíróság ítélete hasonló lesz a Stop Sorosról, mint korábban a tranzitzónák ügyében. Az nem számít, hogy a törvény már nem hatályos, az eljárás kérdése az, hogy történt-e kötelességszegés. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „Brüsszel az eljárással azt akarja elérni, hogy megbüntessék azokat a tagállamokat, akik nem akarnak illegális bevándorlókat”. Az eddigi ítéletek és az eljárás iratai szerint azonban az eljárásnak nincs köze „illegális bevándorlókhoz”.