Nem indíthatja el a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen az EU a melegellenes törvény ügyében
2021. június 30. – 16:55
frissítve
Nem alkalmazhatja a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen az Európai Bizottság a melegellenes törvénymódosítások miatt, írja az Euronews Věra Jourová EB-alelnök nyilatkozatára hivatkozva.
Bár kedden még a Bloomberg úgy értesült, hogy jogi fellépést készíthetnek elő Magyarország ellen az EU részéről, az Euronews szerint több elemző is utalt az LMBTQ-közösséget megbélyegző „pedofiltörvény” elfogadása óta arra, hogy a tavaly elfogadott mechanizmust nem tudják majd alkalmazni az ügyben. A jogállamisági feltételrendszer ugyanis az uniós költségvetés és a közösségi értékek védelméről szól – nem pedig az ilyen esetekről.
Ezt megerősítette az Európai Bizottság alelnöke is:
„Ha elolvassuk a szabályozást, kiderül, ilyen eseteket nem látott előre a jogalkotó. Márpedig ragaszkodnunk kell a jogszabály szövetéhez: a jogállamisági fékrendszert másfajta jogsértések esetében lehet beindítani az adott országban”
– mondta a lapnak Věra Jourová. Hozzátette, hogy Ursula von der Leyen EB-elnökhöz hasonlóan ő is szégyennek tartja a törvényt, és éppen ezért fordult a Bizottság levélben a magyar kormányhoz. Ebben kifejtették jogi aggályaikat a melegellenes törvényről, és arra kérték a kormányt, hogy a lehető leghamarabb tisztázzák a törvény hatását.
„Ha a magyar válasz nem lesz kielégítő, és a törvény életbe lép, továbbléphet a Bizottság. Ez az Európai Unió Bíróságának eljárásához vezethet, és pénzügyi szankciókkal végződhet”
– mondta Jourová szerdán az Euronewsnak.
Nemrég az Európai Parlament liberális frakciója és a Momentum európai pártcsaládja, a Renew Europe azt kérte a Bizottságtól, állítsák le a helyreállítási alap forrásainak folyósítását addig, amíg Magyarország nem garantálja az uniós pénzek védelmét. Jourová szerint viszont ebben az ügyben nincs még tennivalója az EB-nek:
„A helyreállítási alapokra is vonatkozik a jogállamisági mechanizmus. Vagyis később megvizsgáljuk majd az összes tagállamban azt, hogyan védik az uniós pénzeket, így természetesen Magyarországon is. Erre az év második felében kerülhet sor, akkor készülhet el az értékelés.”
Korábban írtunk arról, hogy már a német belügyminiszter is korlátozná az uniós források kifizetését Magyarország felé: a sokáig Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségesének számító Horst Seehofer szerint elfogadhatatlan a melegellenes törvénymódosítás, a pénzcsapok megkurtításával pedig megfelelő jelzést küldhetnek a magyar kormány homofób politikája ellen. Ugyanezt vetették fel a német Zöldek is – azonban ezt Angela Merkel kancellár elutasította, mert ez szerinte akár az EU kettészakadásához is vezethet.
A német zöldeken felül korábban az EU esélyegyenlőségi biztosa, Helena Dalli is felvetette, hogy érhetné pénzügyi megvonás Magyarországot a törvény miatt (ahogyan az történt az LMBTQ-mentes zónákat kijelölő lengyel városokkal).
Most a magyar kormányon a sor, hogy választ adjon az Európai Bizottság levelére és aggályaira. Ha a Bizottság nem találja kielégítőnek a választ, és a kormány – az ígéretéhez híven – nem változtat a jogszabályon, az EB akár még a nyári szünet előtt megindíthatja az ügyben a kötelezettségszegési eljárást, a Bizottság szerint ugyanis a belső piaccal kapcsolatos szabályokat is sérthet a törvény. Egy ilyen eljárás akár néhány hónapon belül eljuthat a bírósági szakaszba is.
A pedofiltörvénnyel kapcsolatban – amelybe egy módosítóval utólag belekerült, hogy tilos 18 éven alattiaknak szóló tartalmakban LMBTQ-témákat megjeleníteni, illetve „népszerűsíteni” – itt válaszoltunk meg minden felmerülő kérdést, beleértve az esetleges uniós retorzió lehetőségét.