Levelet küldött az Európai Bizottság Varga Juditnak a melegellenes törvényről

Ursula von der Leyen ígéretének megfelelően az Európai Bizottság megküldte szerda délután az első hivatalos levelét az ügyben a magyar kormány felé, amiben kifejezték jogi aggályaikat a melegellenes magyar törvényjavaslattal kapcsolatban, írja az EUObserver. Eközben Angela Merkel is beszélt a berlini Bundestagban az LMBT-ellenes jogszabályokról: a német kancellár a megszavazott törvényt rossznak és a politikai nézeteivel nem összeegyeztethetőnek tartja.

Megküldték a levelet Varga Juditnak

Korábban írtunk arról, hogy az Európai Bizottság határozottan fel fog lépni a múlt héten megszavazott magyar melegellenes törvény ellen, szerda délután pedig már el is küldték az első levelet a magyar kormány felé az ügyben. Thierry Breton, az EB alelnöke és Didier Reynders igazságügyi biztos levélben fordult Varga Judit magyar igazságügyi miniszterhez, amiben kifejtették jogi aggályaikat a törvényjavaslattal kapcsolatban – még mielőtt az hatályba lépne.

A levél szerint a pedofiltörvénybe bújtatott melegellenes jogszabályok sértik az audiovizuális és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó uniós szabályokat, valamint az EU alapjogi chartáját.

„Egy jogos közérdeket használtak fel olyan módon, amely az embereket nemük és szexuális irányultságuk alapján diszkriminálja, eltérve az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében foglalt értékektől, különösen az emberi jogok, a szabadság és a diszkriminációmentesség tiszteletben tartásától.

A törvényjavaslat rendelkezései közvetlenül sértik a Charta 21. cikkében foglalt, a nemen és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát, megtagadva az emberektől az önkifejezés szabadságát, a saját véleményüket, valamint a magán- és családi élethez való jogukat” – írták az uniós biztosok levelükben.

A bizottság arra kérte a magyar kormányt, hogy a lehető leghamarabb tisztázzák a törvény hatását.

A Hvg.hu-n az EUrológus azt írja: a Bizottság levele szerint a magyar törvény az uniós alapjogok közül magán- és családi élethez való jogot, a szólás- és információszabadság jogát, és a vállalkozás szabadságát is sérti, mivel változtatásra kötelezi a magyarországi szolgáltatókat. Utóbbinak különösen nagy jelentősége van. Az EUrológus érékelése szerint

Azzal, hogy a Bizottság megtalálta a kapcsolatot azzal, hogyan sérti a magyar törvény az EU szent tehenét, az uniós belső piac működését, gyakorlatilag el is dőlt: a magyar kormánynak alig lesz esélye a jogvitában.

Ha nem változtat a törvényen, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a magyar kormány ellen, és végső esetben az Európai Unió Bíróságától kérheti a törvény megsemmisítését.

„Ez a magyar törvény egy szégyen”

– mondta még szerda délelőtt brüsszeli sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ha Magyarország nem tudja eloszlatni az aggályokat, az Európai Bizottság a törvény hatálybalépése után valószínűleg hivatalos kötelezettségszegési eljárást fog indítani Magyarország ellen. A végén akár az Európai Bíróságon is dönthetnek a magyar melegellenes törvény ügyében.

„Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül”

– reagált Von der Leyen szavaira később Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint „a nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz”.

Orbán a Von der Leyenre küldött reakciójában az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikk (3) bekezdésére hivatkozott. Ebben az szerepel, hogy „az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban.”

Merkel rossznak tartja, és politikailag elutasítja

„Ha engedélyezzük az azonos neműek párkapcsolatát, de korlátozzuk a homoszexualitásról szóló felvilágosítást, akkor az érinti az oktatás szabadságát és más dolgokat is. Emiatt számomra ez valami olyasmi, amit politikailag elutasítok”

– idézi Merkel szavait az RND beszámolója.

Ezzel együtt viszont a kancellár hangsúlyozta, hogy ezt nem kritikának szánja a magyarok felé: „A viszonyom Magyarországhoz nagyon baráti, de ha vannak politikai nézeteltérések, azokat meg kell nevezni.”

Ursula von der Leyen korábban jelezte, hogy akár újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen. Erről délután a német kancellár azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak kell az ügyben döntenie.

Angela Merkel mellett megszólalt a magyar LMBT-ellenes jogszabályok ügyében Olaf Scholz szociáldemokrata alkancellár is: „Teljesen elfogadhatatlanok azok a törvények, amelyeket a magyar kormány a homoszexuálisok és mások ellen hozott. Az Európai Unió egy olyan közösség, ami a liberális demokrácia értékeiből táplálkozik” – mondta az őszi német választásokon az SPD kancellárjelöltjeként induló Scholz.

Mint arról írtunk korábban, a kormánypártok az utolsó pillanatban melegellenes módosításokkal tűzdelték meg a pedofilok elleni szigorú fellépésről szóló törvényt, és ezzel megbélyegezték a hazai szexuális kisebbségek tagjait. A törvény megtiltaná például a 18 év alattiak számára a homoszexualitás vagy a nemváltás „népszerűsítését” és bemutatását, a szexuális felvilágosításból pedig kizárná a civilek egy részét. Itt írtunk bővebben arról, hogy a módosító javaslatok az LMBTQI-embereket hogyan érintik.

A törvény melegellenes módosításai ellen többezres tüntetés volt a Kossuth téren, civil szervezetek szerint az egész nem más, mint orosz minta alapján indított frontális támadás a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen. Európai parlamenti képviselők és médiavállalatok mellett tiltakozott ellene az amerikai nagykövetség is. Ebben a cikkben azt elemeztük, miért éri meg a Fidesznek mindez, és hol lehetnek a buktatók.