Orbán Von der Leyennek: A Bizottság elnökének közleménye szégyenletes

2021. június 23. – 15:13

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének közleményét nevezte szégyenletesnek, miután Ursula von der Leyen szerdán szégyennek nevezte a melegellenes törvényt, ami szerinte a szexuális orientációjuk alapján diszkriminálja az embereket, és sérti az Európai Unió alapvető értékeit.

„Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz. A Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert a magyar törvény az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikk (3) bekezdésén nyugszik. A Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert elfogulatlan vizsgálat nélkül tesz közzé elfogult, politikai véleményt” – áll Orbán közleményében, amit a Miniszterelnöki Sajtóiroda adott ki.

Mint arról írtunk korábban, a kormánypártok az utolsó pillanatban melegellenes módosításokkal tűzdelték meg a pedofilok elleni szigorú fellépésről szóló törvényt, és ezzel megbélyegezték a hazai szexuális kisebbségek tagjait. A törvény megtiltaná például a 18 év alattiak számára a homoszexualitás vagy a nemváltás „népszerűsítését” és bemutatását, a szexuális felvilágosításból pedig kizárná a civilek egy részét. Itt írtunk bővebben arról, hogy a módosító javaslatok az LMBTQI-embereket hogyan érintik.

A törvény melegellenes módosításai ellen többezres tüntetés volt a Kossuth téren, civil szervezetek szerint az egész nem más, mint orosz minta alapján indított frontális támadás a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen. Európai parlamenti képviselők és médiavállalatok mellett tiltakozott ellene az amerikai nagykövetség is. Ebben a cikkben azt elemeztük, miért éri meg a Fidesznek mindez, és hol lehetnek a buktatók.

Kedden adott ki közös nyilatkozatot tizenhárom uniós tagállam az ügyben: a Belgium által kezdeményezett állásfoglaláshoz csatlakozott Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Írország, Litvánia, Spanyolország, Svédország és Lettország, valamint utólag tizennegyedikként Olaszország is. Ebben azt írják, elítélik a melegellenes magyar törvényt, ami szerintük diszkriminálja az LMBTQI-személyeket és sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy „a rendelkezésére álló összes eszközt használja fel az uniós jog teljes körű tiszteletben tartására”, a magyar törvények ügyét pedig terjesszék be az Európai Bíróság elé is. Szerdán reagált Ursula von der Leyen, aki azt írta, jogi aggályaikat egy, a magyar kormánynak címzett levélben fogják kifejteni, és nem zárta ki, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak.

A Bizottság szerda délután küldte meg az első hivatalos levelét az ügyben a magyar kormány felé, amiben kifejezték jogi aggályaikat. Ebben azt írják, hogy a jogszabályok sértik az audiovizuális és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó uniós szabályokat, valamint az EU alapjogi chartáját.

„Egy jogos közérdeket használtak fel olyan módon, amely az embereket nemük és szexuális irányultságuk alapján diszkriminálja, eltérve az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében foglalt értékektől, különösen az emberi jogok, a szabadság és a diszkrimináció-mentesség tiszteletben tartásától

A törvényjavaslat rendelkezései közvetlenül sértik a Charta 21. cikkében foglalt, a nemen és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát, megtagadva az emberektől az önkifejezés szabadságát, a saját véleményüket, valamint a magán- és családi élethez való jogukat” – írták az uniós biztosok levelükben. A bizottság arra kérte a magyar kormányt, hogy a lehető leghamarabb tisztázzák a törvény hatását.

Orbán a Von der Leyenre küldött reakciójában az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikk (3) bekezdésére hivatkozott. Ebben az szerepel, hogy „az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban.”

München polgármestere a magyar kormány melegellenes törvénymódosítása elleni tiltakozásul szivárványszínekkel szerette volna megvilágítani a szerdai Németország–Magyarország Eb-mérkőzésnek otthont adó Allianz Arénát. Bár az UEFA nem adott engedélyt az akcióra, a hírek szerint München városát szivárványzászlókkal díszítik fel, illetve szivárványszínűre világítják majd a frankfurti, a berlini és a kölni stadiont is a magyar törvény elleni tiltakozásul.

A dpa német hírügynökség szerint Orbán megkérte a német politikusokat arra, hogy fogadják el az UEFA döntését arról, hogy a müncheni Allianz Arénát nem lehet szivárványszínűre kivilágítani. „Hogy a müncheni stadion, vagy akár bármely más európai stadion szivárványszínekben világíthat-e, az nem állami döntés” – mondta szerdán a német sajtóügynökségeknek Orbán. Orbán szerint Budapesten is nyilvánvalóan hozzátartozik „a szivárványszín az utcaképhez”.

Orbán a dpa-nak azt is mondta, hogy a gyermekek felvilágosítása mindenképp a szülőre tartozik, a pedofília elleni küzdelem viszont az állam feladata. Orbán azt mondta, az állam kötelessége biztosítani a gyermekek testi épségének és mentális egészségének különleges védelmét, és szerinte Magyarország ezzel a hozzáállással az „európai értékkánon és egy nyitott, toleráns Európai Unió közepén foglal helyet”.