Elfogadta a jogállamisági feltételrendszert az Európai Parlament, egy állásfoglalásban is üzenne

2020. december 16. – 17:34

Elfogadta a jogállamisági feltételrendszert az Európai Parlament, egy állásfoglalásban is üzenne
Fotó: John Thys / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán az Európai Parlament jóváhagyta azt a rendeletet, amely az uniós források védelmét szolgálja a jogállamiságot torzító kormányok visszaéléseivel szemben – írja az EP közleménye. Ezzel kötelező érvényű európai jogszabállyá vált a jogállamisági feltételrendszer, ami 2021. január elsejétől lesz hatályos.

Innentől kezdve ha az Európai Bizottság szerint megsértették a jogállamiságot egy uniós tagországban, akkor javaslatot tesz az EB arra, hogy eljárást indítsanak a tagállam kormánya ellen, ezt követően pedig vágják meg vagy fagyasszák be a neki járó uniós költségvetési forrásokat. Az Európai Tanácsnak ezután egy (kivételes esetben három) hónapnyi ideje lesz szavaznia a javasolt intézkedésekről, ezeket pedig minősített többséggel hozhatja meg.

Az Európai Tanácsban múlt héten fogadták el a hétéves uniós költségvetést és a Next Generation EU helyreállítási alapot, a német–lengyel–magyar paktumnak köszönhetően pedig sem Orbán Viktor, sem Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nem élt az általuk a jogállamisági mechanizmus miatt belengetett vétóval. A megállapodásról ebben a cikkünkben írtunk részletesen, de a német kompromisszumos javaslat lényege az a politikai nyilatkozat, amelyet kötelező jogi érvénnyel fűznek hozzá a jogállamisági rendelethez. Mint írtuk, mindenki győzelmet hirdetett, de senki sem győzedelmeskedett.

Az viszont még kérdéses volt, hogyan reagál az Európai Parlament az alkura. Az EP-ben a plenáris ülésen a jogállamiságról szóló rendelet mellett egy állásfoglalásról is szavaznak, amelyben ajánlásokat fogalmaznak meg a Tanács és a Bizottság felé a rendelet alkalmazásáról. Tulajdonképpen ez az állásfoglalás az EP feltétele ahhoz, hogy belemenjenek az Európai Tanács múlt heti alkujába.

Az indítványban kifejtik: sajnálják, hogy a Tanács egyhangú szavazási rendszere miatt késett a teljes uniós csomag elfogadása, valamint hogy a Tanács politikai nyilatkozatai nem tekinthetők a jogszabályok értelmezésének, ez ugyanis az Európai Bíróság feladata. Szerintük a jogállamiságról szóló rendelet alkalmazhatóságát, célját és hatályát annak jogi szövege egyértelműen meghatározza.

Emellett szó van az állásfoglalási indítványban arról, hogy a jogállamisági feltételrendszert 2021. január 1-től valamennyi kötelezettségvállalásra és kifizetésre alkalmazni kell,

amennyiben pedig valaki a rendelet megsemmisítését kérné, akkor a Parlament meg fogja védeni annak érvényességét az Európai Bíróság előtt, és ehhez gyorsított eljárást kezdeményezne.

A képviselők többsége elégedett a Tanácson múlt héten elért kompromisszummal, miközben az EP szerdai plenáris ülésén a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális frakció képviselői is kiálltak a mechanizmus mellett. A zöldek viszont inkább kritikusan álltak a kompromisszumhoz, ahogyan a radikális bal- és jobboldal képviselői is, igaz, míg a szélsőbal az Orbán-kormánnyal való kompromisszumot kritizálta, a szélsőjobb azt, hogy az Unió a kormányok szuverén döntéseibe akar beavatkozni.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

Az Unió jobban halad, mint valaha

A plenáris ülésen felszólaló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Unió kezében mostantól van olyan mechanizmus, amivel képes megvédeni a költségvetését, a pénzügyi érdekeit és értékeit a jogállamiság megsértéseivel szemben. Szerinte tavasszal még sötét jövő állt az Unió előtt, és bár vannak még kihívások, mint például a klímaválság, a brexit, vagy az oltás kérdése, nagy utat tettek meg az elmúlt hónapokban, és „jobban halad az Európai Unió, mint valaha az elmúlt évtizedekben”.

„Bár sokak számára 2020 egy felejteni való év lesz, de az Unió számára felejthetetlen, hiszen együtt kezdünk el most dolgozni a jövő alapjain”

– mondta a Bizottság elnöke, aki egyenesen történelmi jelentőségűnek nevezte az 1800 milliárdos pénzügyi csomagról szóló megállapodást.

Von der Leyen a brexitről azt mondta, kritikus jelentősége lesz a következő pár napnak. „Ahogy most állunk, nem tudom megmondani Önöknek, hogy lesz-e megállapodás, vagy sem. De elmondhatom, hogy van most út a megállapodás felé. Keskeny az út, de járható” – mondta. „A legtöbb ügyben sikerült megállapodnunk, de két kérdés még hátravan: az egyenlő versenyfeltételek és a halászat” – utóbbi kapcsán hozzátette, nem biztos, hogy meg tudnak állapodni, de továbbra is tárgyalnak.

Emellett Von der Leyen elmondta, egy héten belül engedélyt kaphat az első vakcina az Európai Gyógyszerügynökségtől, az uniós oltási stratégia szerint pedig minden országban egy időben kezdődhet majd meg az oltás.

Von der Leyen a kompromisszumok anyja

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén örült a kompromisszumnak: „Az idei évet egy nagyon súlyos válság jellemezte, el voltunk veszve a nemzeti válaszok között. Nagyon gyorsan jött viszont az európai válasz is az EP-től, és sikerült egy eddig ismeretlen járvány ellen is felvennünk a harcot.” Mint mondta, fontos, hogy az Európai Unió nyugodt erő maradjon a jövőben is, és hogy az európai intézmények közötti szoros együttműködés fennmaradjon.

Ursula von der Leyen és Charles Michel az Európai Parlament 2020. december 16-i plenáris ülésén
Fotó: Dario Pignatelli / Anadolu Agency via AFP

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint a csomaggal új munkahelyeket és új piacokat tud teremteni az Unió, a jogállamisági kompromisszumot pedig „történelmi egyezségnek” nevezte.

„Ez egy kompromisszum – itt nem nyertesekről és vesztesekről van szó, ezt el kell fogadni. Európa arról szól, hogy mindenki együtt tudjon élni az eredménnyel. Ursula von der Leyent a kompromisszumok anyjának is nevezték, ami egy nagyon jó cím, hát valósítsuk is meg ezt a kompromisszumot.”

Jan Olbrycht, az EPP lengyel alelnöke szerint nehéz tárgyalásokon keresztül, de sikerült megegyezniük, ebben külön dicséretet érdemel a német soros elnökség – most pedig már csak gyors döntésekre van szükség, hogy ratifikálják a költségvetést és az alapokat. Petri Sarvamaa finn képviselő – aki nemrég nyilatkozott a Telexnek a Néppárt és a Fidesz kapcsolatáról – szerint itt volt az ideje az autoriter hatalmak elleni fellépésnek, az olasz Antonio Tajani viszont azt emelte ki, hogy a jogállamiság nemcsak a mindenki által kiemelt Lengyelországban és Magyarországon probléma, de például az utóbbi években történt újságírógyilkosságok miatt Máltán és Szlovákiában is.

Európa nem egy à la carte étterem

Iraxte García Perez, a szociáldemokrata S&D frakcióvezetője kiemelte, hogy történelmi eredménynek számít a közös eurókötvények kibocsátása, és hogy az EU belátta, megszorítások helyett beruházásokra van szükség. A baloldali frakcióból még kiemelték, hogy „a lengyel és a magyar kormány zsarolása sikertelen volt”, és hogy „Európa nem egy à la carte étterem, ahol megtarthatjuk a jogainkat akkor is, ha a kötelezettségeinknek nem teszünk eleget”. Robert Biedron lengyel képviselő szerint Orbán és Jarosław Kaczyński egyesítették az erőiket, hogy „harcoljanak azok ellen, akiket megviselt a járvány”, az Unió viszont összefogott, és bebizonyította, hogy Európát nem lehet sarokba szorítani.

Ebben az unió pedig győzött is a lengyel-magyar vezetés ellen, „hiába mondja Don Quijote és Sancho Panza azt, hogy ők nyerték meg a szélmalomharcot”.

Nagyon nehéz lesz a 2021-es év, a gazdasági válság mellett a járványt is le kell győznie Európának, de „most valódi reményt kaptunk arra, hogy ki tudunk lábalni ebből” – mondta Dacian Cioloș, a liberális Renew Europe (Európa Megújul) frakcióvezetője, aki szerint az intézkedéscsomag előrelépést hozhat az európai projektben is – még akkor is, „ha bizonyos tagállamok azt gondolják, csak az a feladatuk, hogy blokkoljanak”.

Valérie Haver francia liberális képviselő szerint a szélsőjobboldal álhíreket terjeszt, amikor összekapcsolja a jogállamisági mechanizmust a bevándorlással: „Semmi köze sincs a mechanizmusnak a migrációhoz, annál inkább az emberi jogokhoz. Akik ezeket nem akarják betartani, nem kell megkapniuk az uniós forrásokat.” A szintén liberális Guy Verhofstadt szerint ugyan a csomag rendkívüli előrelépés Európának, de mégis van egy keserű szájíze a magyar-lengyel tandemmel kötött kompromisszum miatt – aminek a végrehajtását viszont szigorúan fogják figyelni.

Piroskát megette Orbán Viktor

„Olyan egyezség született, ami veszélyes, és kérdéses, hogy mennyire legitim” – mondta Marco Zanni, a radikális jobboldali ID platform vezetője – „Az EU azért létezik, mert a tagállamok hordják a hátukon – minden egyes tagállam szuverenitása adja össze az Uniót”. Jaak Madison ID-s képviselő szerint „ami Magyarországot és Lengyelországot illeti, gazdasági unióban vagyunk – és nem kéne megmondani nekik, hogyan kormányozzanak”, a lengyel és a magyar vétó pedig egy vészcsengő „az álomból rémálomszerű szuperállammá degenerálódott EU” számára.

Ska Keller zöld frakcióvezető szerint jó látni, hogy az „utolsó órában” sikerült megegyezni, hiszen „sem a klímaváltozás elleni harc, sem a Covid-járvány megoldása nem várathatott magára”. A magyar és a lengyel kormány viszont egy „nagyon szomorú showműsort” adott elő a múlt héten, ugyanis Orbán és Kaczyński „megmutatták, hogy nem az állampolgárok érdekeit nézik”. A szintén német zöldpárti képviselő, Terry Reintke szerint

„minél hangosabban üvölti a magyar kormány, hogy győzött, annál hangosabban próbálja elfedni a tényt”, hogy sikerült megállapodniuk a jogállamisági mechanizmusról.

Manon Aubry, a radikális baloldali GUE/NGL platform társelnöke szerint viszont bár az Európai Bizottság „varázsütésre próbálja megmenteni Európát”, és azt mondja magáról, hogy „ők a demokrácia lovagjai”, mégis „fejet hajtott a szélsőjobboldal előtt – mesebeli hasonlattal élve Piroskát megette a nagy szürke farkas bőrébe bújt Orbán”.

Az Unió eddig csak széttárta a kezét

A szerdai plenáris ülésen két magyar ellenzéki EP-képviselő szólalt fel: a jobbikos Gyöngyösi Márton szerint Orbán „folyamatosan törli el a demokratikus normákat Magyarországon”, ettől a megállapodástól pedig „csak felhatalmazást kap arra, hogy tovább bomlassza az Uniót”.

„Hadd segítsek megoldani egy dilemmát: ha azt gondolják, hogy Orbán ettől a kompromisszumtól meg fog hátrálni – nem így lesz”

– mondta Gyöngyösi, aki szerint késlekedés nélkül az Európai Bírósághoz kell fordulnia az EP-nek, hogy minél hamarabb alkalmazni tudják a jogállamisági mechanizmust.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője viszont sikerként értékelte a kompromisszumot: míg eddig az Unió „széttárta a kezét”, ha Polt Péter legfőbb ügyész „nem volt hajlandó vizsgálni, ha az uniós pénzek előbb-utóbb fideszes kézbe kerülnek”, most már megvan az eszköze arra, amellyel fel tud lépni a jogállamiság megsértése ellen.

Jogállamon innen, költségvetésen túl

Az idei Szaharov-díjat is a szerdai plenáris ülésen vehették át a belarusz demokratikus ellenzék képviselői, köztük Szvetlana Tyihanovszkaja, az augusztusi elnökválasztás után külföldre kényszerült elnökjelölt. Tyihanovszkaja a beszédében elmondta, minden belarusz hős, aki részt vesz az erőszak és a törvénytelenségek ellen szervezett békés tüntetéseken. „Mindegyikük a bátorság, az együttérzés és a méltóság egy példája. Szabad Belarusz nélkül Európa sem lehet teljesen szabad” – idézte szavait az MTI.

„A belaruszok az augusztus 9-i elnökválasztás óta minden héten az utcára vonulnak. A jövőjükért tüntetnek, és állnak ki hazájuk, valamint az európaiak szabadságáért és méltóságáért.”

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint az egész világ tisztában van vele, mi történik Belaruszban. „Látjuk a bátorságukat. Látjuk a szenvedésüket. Látjuk a kimondhatatlan bántalmazásokat. Látjuk a gyilkosságokat. Mindenki számára példa a törekvésük és elszántságuk, hogy egy demokratikus országban élhessenek” – mondta Sassoli, aki szerint a belarusz ellenzék egy önmagánál sokkal erősebb ellenféllel szállt szembe, és tart ki ellene.

Szvetlana Tyihanovszkaja beszédet mond az Európai Parlamentben – Fotó: John Thys / AFP

Belaruszban a mai napig folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztások óta, amit az ellenzék szerint elcsaltak, az országot 26 éve vezető Alekszandr Lukasenko viszont nem hajlandó lemondani elnöki posztjáról. Bár a választások eredményét az EU több országa nem ismerte el, és az Európai Parlament a litván parlamenthez hasonlóan Tyihanovszkaját tartja a belarusz nép képviselőjének, Oroszország továbbra is kiáll Lukasenko mellett. A szeptember végén Belaruszban készült riportunkat itt olvashatja.

Az EP-ben emellett elfogadták a REACT-EU nevű intézkedéscsomagot is, amely 47,5 milliárd euróval segíti ki a járvány miatti leállás által legsúlyosabban érintett régiókat, írja az MTI. Szintén a szerdai plenáris ülésen döntöttek a 2021-22-es agrárpolitikai szabályokról, és egy nyolcmilliárd eurós agrártámogatási keretről, melyeket a kedvezőtlen időjárás, a növény- és állatbetegségek, vagy egy kártevő fertőzés okozta súlyos bevételkiesések miatt vehetnek igénybe a gazdák.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!