Orbán elállt a vétótól, elfogadták az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot

„Megvan a megállapodás az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, és a Next Generation EU helyreállítási alapról”

– jelentette be csütörtök este Twitter-oldalán Charles Michel. Az Európai Tanács elnöke hozzátette:

„Most megkezdhetjük a megvalósítást és újjáépíthetjük gazdaságainkat. A helyreállítási csomagunk egy igazi mérföldkő, amely elősegíti a zöld és digitális átállást is.”

Mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki valóban elállt a két jelentős pénzügyi jogszabálycsomag vétójától, hiszen ezek elfogadásához teljes egyhangúság kell az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.

Mindezt Orbán Viktor egy Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be. A kormányfő azt mondta, hogy győzött a józan ész, és noha „lesz még baj bőven”, azaz viták Brüsszellel,

„de ma három dolgot mindenképpen elértünk: megvédtük az európai alkotmányt, tehát nem engedtük, hogy azt megkerüljék, elhárítottuk azt a veszélyt, hogy költségvetési eszközökkel rákényszerítsenek a magyarokra olyan döntéseket, amiket mi nem akarunk meghozni, és nem akarunk elfogadni, és végül megvédtük a magyarok pénzét, amely a következő évek gazdasági fejlődésénél jól jön majd. Szép esténk volt, ha nem is kell még kinyitni, de behűteni már be lehet a pezsgőt.”

Azt ugyanakkor egyelőre hivatalosan nem tudni, hogy a jogállamisági rendeletről is szavaztak-e már. Egyes sajtóhírek szerint azonban a két nagy jogszabály elfogadását megelőzően változtatás nélkül fogadták el az állam- és kormányfők a német kompromisszumos javaslatát, azaz azt a politikai nyilatkozatot, amelyet kötelező jogi érvénnyel fűznek hozzá a jogállamisági rendelethez. Ezért cserében állt el a vétótól Magyarország és Lengyelország, így időben el tud indulni a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap létrehozása sem csúszik, megkezdődhet az EU nagy, közös hitelfelvétele.

Napközben részletes cikkben foglalkoztunk azzal, hogy csütörtökön hivatalosan is megkezdődött és pénteken délután ér véget az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója, amelyen – noha az eredeti napirend nem, vagy nem csak ezt tartalmazta – jóváhagyják a nyáron sarokszámokkal véglegesített, azóta intézményközi megállapodásokkal jogszabállyá pofozott 2021-2027-es uniós keretköltségvetést (MFF), a koronavírus okozta gazdasági válság ellen létrehozni tervezett Jövő Nemzedék alapot (NGEU), valamint a jelentős vitákat kiváltó, úgynevezett jogállamisági rendeletet. Napirenden van még a Brexit is, és szóba kerül a koronavírus, a vakcinák, valamint az állandó téma, az éghajlatváltozás ügye.

A legfontosabb most mégis a pénz, azaz az uniós költségvetés, elsősorban a következő 7 évre előirányzott források, valamint a már jövőre komoly pénzmennyiséggel, azaz jelentős segítséggel kecsegtető NGEU segély- és hitelcsomag a tagállamok számára.

Már szerdán beszámoltunk arról, hogy a kiszivárogtatások, és a kormányzati nyilatkozatok értelmében megegyezés született az EU német soros elnöksége, valamint a magyar és a lengyel kormányok között arról, hogy utóbbiak mégis elállnak a három hete bejelentett politikai vétótól e két csomag ügyében. Méghozzá olyan alkut hoztak össze, amely Angela Merkel német kancellár számára kimozgást hozhat a feszítő helyzetből: azaz politikai karrierjének végén nem úgy adja majd át az uniós elnökséget Portugáliának, hogy az európai szövetségnek sem költségvetése, sem pedig válságkezelési terve nincs a koronavírus okozta, a 2008-asnál is durvább gazdasági krízis idején, egyúttal a német gazdaságot érintő magyar és lengyel barátságot is sikerül megőriznie.

A jogállamisági rendelet ügye azért kérdéses ugyanakkor még mindig, mert a Berlin-Varsó-Budapest alku értelmében, a két „renitens” tagállam ellenében az Európai Tanács az úgynevezett jogállami mechanizmust úgy kellett most elfogadni, ahogyan azt az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács hármasa jóváhagyta, mégsem tudják majd azonnal, és az eredeti tervek szerint alkalmazni.

A minősített többséggel, azaz 25-2 tagállami arányban elfogadott jogállamisági jogszabály mellé ugyanis egy nyilatkozatot kell csatolni, ami bizonyos értelemben szigorítja, avagy korlátozni kívánja majd a rendelet gyakorlati alkalmazását.

Hogy valójában és szövegszerűen hogyan, arra még a hivatalos közlésig várni kell, ugyanakkor az EU – koronavírustól szenvedő, sürgős financiális beavatkozást igénylő – déli országai nagyon pozitívan értékelték a szöveg szerdán kiszivárgott tervezetét, míg néhány északi ország, amelyek az úgynevezett frugals, azaz a fukar csoport részét képezik, így általában az uniós cechet állják, még kérdéseket vetettek fel. Ennek ellenére a beszámolók szerint általában konstruktív megközelítést mutattak a tagállamok az Európai Tanács szerda esti nagyköveti értekezletén, így csütörtök délután mindenki meglehetősen optimista, hogy péntekre valóban és végérvényesen megegyezés születik.

Néhány óra alatt tehát ez meg is történt, a részletekre azonban még mindig várni kell. Miután azonban a német uniós elnökség a három jogszabály-javaslatról egyben, csomagként kívánt döntést hozni, vélhetően ezen a szavazáson is túl vannak már az állam- és kormányfők.

Az ugyanakkor már biztos: az Európai Tanács tagjai – köztük a magyar miniszterelnök – idén júliusban határoztak a több mint 1000 milliárd eurós 2021-2027 közöttő uniós költségvetés sarokszámairól, valamint a folyó áron 800 milliárd eurós NextGenerationEU nevű alap létrehozásáról is. Ez utóbbi összeget az Európai Unió most már biztosan közös hosszútávú hitelfelvétellel teremti elő, amiből a tagországok mintegy 415 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, illetve közel 385 milliárd euró hitelt kaphatnak. Magyarországnak ebből csaknem 8 milliárd eurónyi támogatás jár ebből a keretből 2023-ig, és 10 milliárd eurónyi hitelfelvétellel is kecsegtet – utóbbi felhasználására a kormány már bejelentette igényét, és terveit is.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>