Orbán a vétóval bemondta az all int, mi jön ezután?

Brüsszeli források szerint Angela Merkel német kancellár, valamint Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökei a következő napokban a színfalak mögött kísérletet tesznek Budapest (és Varsó) jobb belátásra bírására, miután hétfőn az uniós nagyköveti értekezleten formálisan is politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány képviselője a 2021-2027-es uniós költségvetés (MFF) és a koronavírus miatt létrehozni tervezett, helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ellen. A helyzet pikantériája, hogy Magyarország a vétóval egyet nem ér el: nem tudja leállítani a jogállamisági mechanizmust, így Orbán Viktor reális forgatókönyve az lehet, hogy a mentőcsomagot, a 7 éves büdzsét és a jogállamisági feltételeket valamiképpen szétválasztassa egymástól.

Az eredeti menetrend szerint ugyanis a tagállamok uniós nagykövetei hétfőn tárgyaltak, az EU-s ügyekért felelős miniszterei pedig kedden ülnek össze, hogy afféle próbaszavazásként kifejtsék álláspontjukat az EU német soros elnöksége által véglegesített, az uniós intézmények között már létrejött költségvetési kompromisszumokról – egyben. Bár maga a nagy döntés várhatóan csak a december 10-11-i állam- és kormányfői csúcson lenne, Orbán Viktor már november 8-án „figyelmeztető” levelet küldött, amelyből kiolvasható volt: a magyar kormány megvétózná a 7 éves keretköltségvetést és a saját források rendeletet, ha azokban jogállamisági feltételek teljesüléséhez kötik az uniós forrásokat. Korábban Lengyelország is bejelentette, hogy vétózni fog a Tanácsban, ha nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós kifizetések feltételrendszeréről, Mateusz Morawiecki pedig szintén levélben tudatta némileg enyhébb, de határozott álláspontját az uniós intézményvezetőkkel. A 444.hu információi szerint az EU soros elnökségét ebben a félévben ellátó Németország vezetője, Angela Merkel érdemben nem válaszolt Orbán levelére, ahogyan a lengyel vétófenyegetésre sem.

Miután Brüsszel nem engedett, Orbán kijátszotta kártyáját és hétfőn kora délután bejelentette:

A magyar kormány valóban megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.

A kormányfő azt írta az uniós intézményvezetőknek, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellen fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is. Orbán szerint veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat és Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést és a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.

Most akkor mi történt?

Nemrég derült ki, hogy az állam- és kormányfők nyári, felpuhított verziójával szemben az Európai Parlamentnek a Tanáccsal folytatott tárgyalásokon sikerült elérnie annak az új, úgynevezett jogállamisági mechanizmus megerősítését, amely az uniós költségvetést kívánja védeni a jogállami normák tagállami megsértéséből fakadó problémákkal, elsősorban a korrupcióval szemben. Ezt a mechanizmust már az Általános Ügyek Tanácsa, majd az EP is megerősítette, így lényegében az Európai Tanács megfelelő döntésére vár az uniós intézményrendszer ahhoz, hogy véglegesíteni lehessen ezt az ellenőrzési rendszert, majd pedig az MFF-et és a koronavírus okozta válság utáni helyreállítási alapot.

A jogállamisági mechanizmus egy „normál” uniós rendelet, amit a szokásos minősített többséggel elfogadhat a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács, azaz formailag nem kell hozzá egyhangúság, de a 7 éves uniós költségvetéshez (MFF), és a hozzá tartozó helyreállítási alaphoz (NGEU) már igen.

Októberben már bővebben is írtunk a folyamatról, amelyben Budapest és Varsó annak a jogszabálynak a megvétózásával fenyegetett, amely nélkül nem lehetne hozzálátni a 750 milliárd eurós helyreállítási eszköz végrehajtásának. Ez az úgynevezett saját forrás rendelet, aminek elfogadásával – majd a nemzeti parlamentekben való ratifikálásával – létrehozható lesz a helyreállítási alap, az úgynevezett Next Generation, ami pedig a következő hétéves költségvetéssel van szorosan összekapcsolva.

Az EP-ben és a tagállamok között is sokan úgy gondolták, hogy a magyar és a lengyel kormány csak blöfföl, mivel a napról-napra súlyosbodó koronavírus-járvány, és nemcsak annak egészségügyi, hanem egy traumatikusabb gazdasági hatásai miatt nekik is szükségük lenne a plusz forrásokra. Csakhogy a magyar kabinet egyértelművé tette, hogy kész inkább teljesen kimaradni a mentőcsomagból, és lemondani akár 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról, valamint mintegy 7 milliárd euró hitelről, amennyiben a pénz lehívása és elköltése olyan feltételekhez lesz kötve, mint például a bírósági ítélkezés intézményi függetlenségének biztosítása, vagy a nemzeti forráselosztó mechanizmus uniós szintű ellenőrzése.

Az idevágó helyreállítási alapra több EU-tagállamnak égető szüksége van, elsősorban Olaszországban és Spanyolországban fenyeget a gazdasági válság a koronavírus pusztítását követően. Az EU pedig erre kínálná a 2021-ben már igénybe vehető, 750 milliárd eurós csomagot, amelyet úgy finanszírozna, hogy a szövetség közösen vesz fel hitelt, és ezt osztja szét – 390 milliárd euró összegű támogatásokkal és 360 milliárd euró kölcsönökkel – a tagországoknak. Az EU adósbesorolása nagyon jó, ezért olcsón tudna hiteleket felvenni – szemben számos tagállammal, amelyek így sokat nyernek ezen a megoldáson.

Orbánt nem hozták lázba 2800 milliárd forinttal

Ám Orbán már november 6-án arról beszélt, hogy nem kérnek az uniós forrásokból, ha az nem a kormánynak megfelelő tálcán érkezik. „Magyarországnak a következő két évhez szükséges, a gazdaság működéséhez szükséges pénzügyi források a következő két évre rendelkezésre állnak. Akiket érint a halogatás, a fölösleges politikai viták okozta időveszteség, azok a déli államok. Ezért a vitákat félre kell tenni, és a pénzt oda kell adni azoknak, akiknek szükségük van rá, hogy kisegíthessék a gazdaságukat meg a saját állampolgáraikat abból a gazdasági bajból és katasztrófából, ami felé egyébként tartanak” – mondta akkor a miniszterelnök, aki egy héttel később, múlt pénteken már azt is kifejtette:

„Magyarország megoldja a maga problémáit, most az, hogy a közösen fölvett hitelből kinek mennyi pénzt adnak, az bennünket azért nem hoz lázba, mert hitelt mi is tudunk fölvenni, tegnap éppen 2,5 milliárd eurónyi hitelt vettünk föl könnyedén a pénzpiacon.”

Ez a valóságban azt jelentette, hogy összesen 2,5 milliárd euró értékben adott el 10 és 30 éves devizakötvényeket Magyarország két hete, de Orbán Viktor arról nagyvonalúan hallgatott, hogy a NGEU-ból való kimaradással nemcsak kölcsönökről mondana le, hanem mintegy 2800 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásról is. És sok minden egyébről is, hiszen miközben Orbán nyáron arról beszélt, milyen pluszforrásokat harcolt ki a kormány az új 7 éves uniós költségvetésben, a kormány el is kezdte tervezni azok elköltését: a következő négy évre az útprogramra például 583 milliárd forintot irányzott elő, amelyet a 2021 és 2027 közötti európai uniós programozási időszak forrásaiból akar finanszírozni. A Magyar Közlönyben megjelent, idevágó határozat szerint ugyanis:

• 2021-re 232 milliárd,
• 2022-re 192 milliárd,
• 2023-ra 107 milliárd,
• 2024-re 54 milliárd forintot irányozott elő a kormány uniós forrásról.

Magyarán a vétó ellenére nagyon is számítanának az EU pénzére, nyilván aligha csak az útfelújítás, hanem minden hazai beruházás tervezésénél. Amiket mostani állás szerint annak a jogállamisági mechanizmusnak az oltárán éget el a kormány, amit formálisan meg sem tud egy költségvetési vétóval állítani. Mivel ugyanis a jogállamisági rendeletben nem követelmény az egyhangúság, ez a rendelet hatályba tud majd lépni Magyarország támogatása nélkül is, miután minősített többséggel átment az ominózus nagyköveti értekezleten.

A bejelentett magyar vétó ugyanakkor megállítja az MFF és a saját forrásokról szóló rendelet elfogadását éppen akkor, amikor a koronavírus-járvány elsőnél is erősebb második hulláma az eddiginél is jelentősebb gazdasági és szociális károkat okoz Európának. Az Orbán-vétó lényege éppen ez: az eddigi tervek szerint ugyanis leghamarabb 2021 közepén kaphatnának pénzt a tagállamok a helyreállítási alapból (leszámítva az éves előlegek kiutalását), ám ha a jogállamisági vita tartósan elhúzódik, így a végrehajtási rendeletek is késni fognak, akkor az új 7 éves költségévetés megvalósítása is hónapokat csúszhat.

Néhány lehetséges forgatókönyv már látszik

• 1. A jogállamisági rendelet lényegében a tagállamok minősített többségének jóváhagyásával hatályba fog lépni 2021. január elsején, hacsak a magyar kormány ezen uniós joganyag teljes átírását feltételül nem köti ahhoz, hogy a másik két rendeletet elfogadja. Ha viszont az Európai Tanács elfogadná ezt „feltételként” Orbántól, akkor az eddigi nyilatkozatok alapján az Európai Parlament vétózná meg a költségvetést,és a helyreállítási alapot.
• 2. A jogállamiságitól eltérően a két másik rendelet ügyében kedden és szerdán is tárgyalnak a tagállamok és uniós intézmények különböző vezetői, csütörtökön pedig videókonferenciás EU-csúcs is lesz elvileg épp a koronavírus okozta válság kezeléséről. A végső döntés a december 10-11-i uniós csúcson kell legkésőbb megszülessen, azelőtt pedig még az EP-nek is szavaznia kell a dokumentumokról, úgyhogy egészen biztos, hogy informális tárgyalások következnek.
• 3. Írásban tárgyalhatnak és dönthetnek még ezen a héten az uniós tagállamok vezetői az úgynevezett saját forrás rendeletről, és annak átdolgozásáról is, amennyiben a magyar (és lengyel) kormány valóban kimaradna ebből annak feltételrendszere miatt. Ez azt jelentené, hogy az EU nem szövetségként, hanem a két kimaradó esetén 25 szövetséges tagállamként, államközi egyezményekkel vesz fel hitelt, és nyújt segítséget a bajba jutott tagállamoknak, amelyek a jogállamisági feltételekkel használhatják fel a pénzügyi keretet.
• 4. Ugyanakkor az MFF, azaz a 7 éves uniós büdzsé elfogadásához teljes tagállami konszenzus, azaz egyhangúság kell. Amíg ez nem jön létre, azaz nincs uniós költségvetés, addig 2021-es büdzséje sincs az EU-nak. Ha az MFF-ről szóló jogszabályt nem sikerül év végéig elfogadni, akkor automatikusan a 2020-as uniós költségvetés kiadási tételeit alkalmaznák 2021-ben. Azaz, amennyiben a patthelyzet fennmarad december végéig, akkor a 2020-as évre eldöntött uniós költségvetés havonta egytizenketted részét használhatja majd az EU 2021-től. Azaz a 2014-2020-as ciklusból Magyarországnak 2020-ra jutó uniós forrás (durván 4,5 milliárd euró) egytizenketted részét kaphatjuk havonta 2021-ben. Ez nyilvánvalóan fájhat a válságban lévő magyar gazdaságnak, de Orbán szerint nem annyira, mint a helyreállítási alap elmaradása fájna más országoknak.

Ami miatt Orbán alkupozícióban van, hogy helyreállítási alap létrehozása a saját források rendeletének hiányában ellehetetlenül, ugyanis enélkül az Európai Unió nem tud a tervek szerinti, jó kondíciójú, kedvezményes kölcsönöket felvenni. Így márpedig megkéshet az uniós segítség olyan súlyosan érintett tagállamokban is, mint Olaszország, vagy Spanyolország, ez nyilvánvalóan engedékenyebbé tehet bizonyos tagállamokat, illetve az uniós intézményvezetőket a vétófenyegetettséggel kapcsolatban.

Miközben azonban közös EU-gazdaság szempontjából az egész vita nyilvánvalóan hátrányos, egy esetleges patthelyzetbe belerenghet a koronavírus második járványhullámában kitettebb állapotba került magyar gazdaság is. Méghozzá azért, mert noha igencsak bonyolult, az uniós költségvetési mechanizmus lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint például a nemzeti. És ez lehet az EU, elsősorban az Európai Parlament aduásza a mostani helyzetben. Az uniós költségvetés elfogadásához tartósan hozzá nem járuló EP, továbbá a 2020-ra tervezett források 1/12-edes, havi leosztása ugyanis kicsit sem lehet Orbán érdeke, főként egyetlen évvel a 2022-es országgyűlési választás előtt. Márpedig az EP költségvetési delegációja a 2021-es uniós keretről csütörtökön tárgyal a Tanáccsal. Így az uniós parlament még decemberben alaposa beleszólhat abba, hogy végül milyen kondíciók között, és mennyi EU-forrás jut Magyarországnak 2021-ben.