Orbán: Magyarország megvétózza az EU költségvetését és a helyreállítási alapot

A magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.

Erről tájékoztatta levélben Orbán Viktor Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

„Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a ”Next Generation EU„ helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően” – fogalmazott a levélben a magyar kormányfő, majd megerősítette, hogy

a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Orbán szerint veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat és Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést és a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.

„Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót” – írta korábban Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.

Később Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Reuters kérdésére megerősítette, hogy a magyar kormány megvétózza az Európai Unió költségvetését.

Az EU egyik vezető tisztségviselője pedig azt mondta, a magyar kormány döntése súlyos krízist idézhet elő, de a háttérben már dolgoznak a megoldáson.

Varga Judit délután ismét posztolt, ebben már azt írta, „a felelősség azoké, akik hagyták, hogy az ideológiai viták túszul ejtsék a mentőcsomagot es megsértették az állam és kormányfők júliusi megállapodását.”

Délután fél háromkor ültek össze az EU-s tagállamok brüsszeli nagykövetei, hogy előkészítsék az EU-s ügyekért felelős miniszterek másnapi tanácsülését. Itt szavaznak majd az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről.

Összesen 1824,3 milliárd euróról, azaz több mint 652 000 milliárd forintról lesz szó, amely része egy gazdaságélénkítő csomag a járvány elleni gazdasági károk megsegítésére.

Frissítés 16 órakor: A nagykövetek minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmus beépítését az EU következő költségvetésébe, ám a költségvetést két nagykövet nem szavazta meg a hétfői előkészítő ülésen. Minderről Sebastian Fischer, a német tanácsi elnökség szóvivője számolt be Twitteren és a 444 vette észre. A két ellenszavazatot minden bizonnyal a magyar és a lengyel követ adta.

A magyar és lengyel kormány hónapok óta ellenzi, hogy jogállamisághoz kössék a támogatásokat. Varga Judit hétfői posztjában azt kifogásolja, hogy az EU-hoz való csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt az ország: „megnyitotta piacait, lemondott a vám és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az Unió közös költségvetéséhez.”

Szerinte épp ezért „az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az Uniós Szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések”.

Orbán Viktor már két hete levélben jelezte, hogy kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, ha jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament november elején állapodott meg arról előzetesen, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel. A tervezet szerint ha az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A mechanizmus beindításához arra van szükség, hogy az Európai Bizottság megállapítsa, egy tagállamban megsértették a jogállamisági alapelveket, és hogy ez az uniós forrásokkal való visszaélést okoz vagy okozhat.

Az Európai Bizottság által javasolt szankciót a tagállamok tanácsának miniszteri szinten, minősített többséggel kell jóváhagynia, a magyar kormány kezében tehát nincs jogi lehetőség arra, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.

Orbán szerint ez veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit is. Azt is írta levelében, hogy ez egy olyan eszköz lehet az Európai Unió kezében, amivel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni, és a tervezett szankciós mechanizmus olyan, jogilag homályos definíciókon alapul, mint például „a jogállamiság alapelveinek sérelme”, amivel lehetőséget teremtenek a politikai visszaélésekre, és sértik a jogbiztonság követelményét.

A jogszabálytervezet hivatalos jóváhagyására akkor kerülhet sor, ha megszületik a kompromisszum a pénzügyi csomag többi, még tárgyalás alatt álló eleméről. Ennek része az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetése és a járvány utáni helyreállítási terv jogi alapjának a lefektetése. A döntéseket legkésőbb november közepén kellene tető alá hozni, hogy a pénzosztás jövő januártól elindulhasson.